Sebesültek és orvlövészek a LOT-háznál

Amikor a ’90-es években az országban lakó két nemzetiség – a SÁRGA és a BARNA nemzetiség – között kitört a polgárháború, a békét az ENSZ békefenntartó csapatainak kellett helyreállítaniuk. És a kéksapkások azóta is az egymással ellenséges viszonyban lévő népcsoportok között állva őrzik a törékeny nyugalmat.

Az erőszakhullám azonban tovább erősödött, s néhány hónappal később a BARNA népcsoport szélsőségesei nyíltan megfenyegették a békefenntartókat, hogy, ha beavatkoznak a kialakult helyzetbe, akkor ellenségnek tekintik őket.

A térség nyugalmáért egy nemzetközi békefenntartó zászlóalj a felelős, amelynek a kötelékében egy magyar század is szolgál.

2008. április 15-e. Az egyre élesedő helyzetben bejelentés érkezett a nemzetközi békefenntartó zászlóalj parancsnokságára, hogy a magyar század felelősségi körzetben lévő egyik LOT-házat támadás érte. A LOT-házak (LOT – Liason Observer Team) azon összekötő és megfigyelő csoportok tagjainak lakóhelyei, akik a nemzetközi erők részeként igyekeznek a békét és a rendet fenntartani az etnikailag kettéosztott országban. A BARNA szélsőségesek által megtámadott házban egy finn diplomata lakik, akit a magyar század egyik felderítő járőrének kiérkezéséig csúnyán összevertek a támadók.

A magyar békefenntartóknak sikerült kiszabadítaniuk a súlyos sérüléseket szenvedett diplomatát, ám a háznál ekkor megjelentek a SÁRGA nemzetiség tagjai is, akik összecsaptak ellenségeikkel. A két tűz közé szorult raj a század segítségét kérte. Legfőképpen azért, mert eddigre már két katonájuk is megsérült.

A „felmentő sereg" rövid időn belül megérkezett. A magyar század QRF (gyorsreagálású) szakaszának tagjai nem tudták szétválasztani az egymással kakaskodó feleket. Sőt, mivel egy orvlövész is akcióba lépett, újabb erősítést kértek. Rövid időn belül a teljes magyar század a LOT-ház környékén sorakozott fel. A speciális védőfelszerelésekbe öltözött tömegoszlató alegység látványa és magabiztos fellépése megtette a hatását, a két etnikum tagjai rövid időn belül, sebesültjeiket hátrahagyva szétszéledtek.

– Rendben van, visszavonulás! – adta ki a parancsot mindezt látva Varga Péter százados, a magyar század parancsnoka. Persze az alegység nem ment messzire, a LOT-háztól pár száz méterre vert tábort. Hiszen az egymással szemben állók bármikor visszatérhetnek. A mostani feladatot viszont rendben végrehajtották, s a megsebesült katonákat, civileket is ellátták, illetve akit kellett, a tábori kórházba szállították.

„A ház környékén helyreállt a nyugalom!" – hallatszik a rádióból a százados hangja néhány kilométerrel távolabb, a zászlóalj parancsnokságán. A törzs tagjai nyugtázzák a jelentést, majd néhány perc „hadműveleti szünet" következik. Hiszen szerencsére mindez csak egy gyakorlat, mégpedig egy fél éves, békefenntartó misszió előtti záró gyakorlat része.

A Magyar Honvédség EUFOR kontingensének felkészítése még februárban kezdődött meg Tatán. Hiszen a harmadik váltás katonáinak többsége az MH 25. Klapka György Lövészdandártól kerül ki. Hasonlóan ahhoz az állományhoz, amelyik most teljesít külszolgálatot Bosznia-Hercegovinában – árulja el Bakos Sándor alezredes, a kontingens tervezett parancsnoka. A szarajevói Butmir-táborban állomásozó magyar alegység legfőbb feladata egyébként a VIP-személyek kísérése, a tömegkezelés, valamint a felelősségi területen található LOT-házak ellenőrzése, szükség esetén a bennük tartózkodók kimenekítése.

Éppen ezért nem véletlen, hogy a missziós felkészülést záró gyakorlatba is beépítették ezt a feladatot, mégpedig az egyik meghatározó elemként. Az április 14–17-e közötti gyakorlat első napján egyébként számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot vezettek le a tatai laktanyába telepített MARS szimulációs rendszer segítségével. E törzsvezetési gyakorlat a parancsnoki állomány döntéshozatali képességeiről adott számot – mondja Bakos alezredes, majd arról beszél, hogy a második napon a hangsúly a részleg-, és a rajparancsnokok ellenőrzésére tevődik át. A misszióba készülő katonák kitalált, ám a valóságot legjobban megközelítő helyzetekben adnak számot tudásukból.

Mégpedig a MILES rendszer segítségével. Vagyis, ha tűzharcra kerül a sor, akkor a fegyverekre és az egyenruhára szerelhető lézeres harcászati rendszer segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy melyik katona sérült meg, vagy esett el az összecsapás során. Mindez persze arra motiválja az állományt, hogy még pontosabban és szakszerűbben lássák el feladataikat.

A záró gyakorlat harmadik napja harcászati gyakorlattal egybekötött kötelék éleslövészet. Mégpedig speciális, békefenntartó lőgyakorlatokat kell végrehajtania az állománynak, zavaró körülményekkel mesterségesen nehezített helyzetekben. Az utolsó napon pedig a gyakorlat értékelését végzik el – tudom meg Bakos alezredesről, aki elmondja azt is, hogy a 146 fős magyar EUFOR Kontingens két részből áll. Egyrészt tartalmazza a spanyol vezetésű nemzetközi zászlóalj (MNBN) alárendeltségében dolgozó magyar századot. Másrészt pedig a kontingens része a század zavartalan munkáját biztosító nemzeti támogató elem is.

A magyar békefenntartó század egyébként az MNBN alfa-százada, mellettük még egy lengyel, egy török és egy spanyol század is tevékenykedik a zászlóalj kötelékében – saját felelősségi körzettel, ám a magyar alegységhez hasonló feladatrendszerrel.

Amíg a záró gyakorlaton részt vevő katonák az újabb feladatra várnak megtudok: a kiképzését most befejező állomány ünnepélyes búcsúztatását május 20-án rendezik meg. A nagyszabású ünnepséget, a tervek szerint, Tata főutcáján tartják. A kontingens, június 16–30-a között, három váltásban utazik ki Szarajevóba, a parancsnoki teendők és a feladatok átadás-átvétele után szolgálatukat július 1-jén kezdik meg. Magyarországra pedig december végén térnek vissza.

Fotó: Galovtsik Gábor