„Távol vagyunk még egy atomfegyver-mentes világtól”
Szöveg: Kánya Andrea | 2010. április 19. 15:10Sem Iránt, sem Szíriát, sem Észak-Koreát nem hívták meg a múlt héten megtartott washingtoni csúcstalálkozóra, melyen csaknem ötven ország értekezett a nukleáris terrorizmus elleni közös fellépésről. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel a csúcs körülményeit elemeztük.
Barack Obama teljes szembefordulást tanúsít elődjével, George Bush-sal szemben a nukleáris politika területén is – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Április 9-én Prágában az amerikai elnök bejelentette, hogy a világ számukra legfontosabb 47 államát egy olyan washingtoni találkozóra invitálják, ahol alapvetően új elképzeléseket osztanak meg az atomfegyverekről. A szakértő szerint Obama számára kulcskérdés, hogy valamiféleképp biztosítsa a proliferációt. „Az ENSZ Biztonsági Tanács 1540-es számú határozatának – amely 2009-2011 között érvényes – célja, hogy az országok ne adják tovább atomfegyvereiket. Az Egyesült Államok számára az egyik legfontosabb dilemma a pakisztáni kérdés: az, hogy ott az atomfegyverek biztonságban legyenek", mondta Nógrádi György.
Nógrádi György szerint az Egyesült Államok egyik célja az atompolitikában India és Pakisztán közötti egyensúly létrehozása. „Mindkettő a másikkal szemben fegyverkezik, tehát veszélyt egymásra jelentenek, nem a világra", hangsúlyozta a szakértő, aki hozzátette azt is, az Egyesült Államok másik célja Pakisztán stabilizálása, és az ottani atomeszközök biztos kézben tudása. „Az amerikai biztonságpolitika további célja egy Irak és Irán közötti egyensúly megteremtése, a következő célkitűzés pedig Izraelt és Iránt kezelni", mondta.
Nógrádi György a washingtoni csúccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: rengeteg állam vett részt a csúcson, az iszlám világ nagy számban képviseltette magát. „Az amerikai atompolitika szeretné meggyőzni a többieket. Szeretné, hogy szankciókat koordináljanak Irán felé, és fenyegessék Észak-Koreát, vagyis a volt KNDK-t. Érdekes módon a washingtoni csúcsra nem hívták meg Iránt, Szíriát és a KNDK-t. Pakisztánt, Indiát és Izraelt viszont igen", hangsúlyozta az elemző, aki szerint a jelenlegi amerikai biztonságpolitika további célja a közvélemény előkészítése egy esetleges Irán elleni háborúra vagy keményebb szankciókra. „Arról próbálták meggyőzni Oroszországot és Kínát is, hogy állami szereplők ne juthassanak atomfegyverhez. Nagy dilemma, hogy hiába kínálták fel a kisantant hatalmaknak, hogy szereljenek le – mint azt Egyesült Államok és Oroszország teszi -, senki nem hajlandó ezt megtenni. Az egész amerikai atompolitikát elutasítja Irán – Ahmadinezsád bejelentette néhány nappal ezelőtt, hogy nyílt levelet írt Obamának, mely néhány nap múlva napvilágot fog látni", tette hozzá.
Új elem
A szakértő Németország jelenlegi álláspontját kiemelve azt mondta: „Az ország történelmében először követeli, hogy az Egyesült Államok vigye ki területéről az atomeszközöket. Az amerikai válasz erre az, hogy majd a NATO következő védelmi miniszteri ülésén megbeszélik az atomeszközök kivonását."
„A washingtoni csúcson a zárónyilatkozat előre elkészült, túl nagy konzultációs lehetőség tehát nem volt. Az amerikai atompolitika új célja, hogy akinek atomfegyvere van, az őrizze és védje azt. Érdekes módon az elmúlt napokban több állam – köztük Ukrajna is – lemondott a dúsított uránról – természetesen pénz ellenében. Az amerikaiak tehát elérték, hogy néhány ország még potenciálisan sem akar atomfegyvert előállítani", hangsúlyozta Nógrádi György, aki a szintén áprilisban megszületett START-III-ról is említést tett. Mint mondta, a szerződés értelmében 1550 hadrendben lévő robbanótöltetről állapodtak meg. „Megállapodtak abban, hogy az atommeghajtású tengeralattjárókról hány töltet lehet – összesen 700 a keretszám, az amerikaiaknak kell a hét év alatt többet leszerelniük – és megállapodtak a nehézbombázó repülőgépekről, indítható robotrepülőkről, lebegő földrakétákról is, melyek számát maximálták. A robbanótöltetek 30 százalékát leszerelik, a hordozóeszközök 59 százaléka kerül elvonásra."
Nógrádi György hangsúlyozta: az Egyesült Államok leszerelést akar, nem pedig megsemmisítést, tehát bármikor újra hadrendbe állíthatók ezek az eszközök.
„Én úgy gondolom, a START-III komoly lépés a leszerelés útján, de távol vagyunk még egy atomfegyver-mentes világtól. Mindkét fél győztesnek érzi magát – az oroszok örülnek, hogy nem kell újabb fegyverkezési spirálba belemenniük, az amerikaiak pedig úgy érzik, ez Obama sikere, mert nukleáris konferenciájukon 47 állam jelent meg."
Mint azt a biztonságpolitikai szakértő elmondta, májusban kerül megrendezésre egy újabb konferencia az atomsorompó-szerződés felülvizsgálatára. „E konferenciát ötévente hívják össze, a 2005-ös sikertelen volt. A találkozó alapvető célja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása."
Nógrádi György hozzátette: jelenleg mintegy 12 ezer orosz atomfegyver létezik, mintegy 9400 amerikai, 300 francia, 185 brit, 240 kínai, 90 pakisztáni, 80 indiai, és nem lehet megmondani, mennyi izraeli, észak-koreai és iráni atomtöltet áll rendelkezésre a világon. „Irán esetében nagyon valószínű – és a legtöbb szakértő egyetért abban – , hogy 8 hónapon belül atomtöltettel fog rendelkezni", tette hozzá.
A szakértő végezetül úgy fogalmazott: abban, hogy a világ 1945 óta elkerülte a nukleáris világégést, a mindenkori szuperhatalomnak, Amerikának van kulcsszerepe. „A tragédia az, hogy sem az idősebb Bush, sem Clinton, sem az ifjabb Bush nem volt képes arra, hogy felfogja: nincs kihívója, és utat mutasson a világnak. Barack Obama legnagyobb teljesítményének azt tekintem, hogy felismerte: az Egyesült Államok kiváló pozícióban van – e felismeréssel meg is próbál élni. Ennek keretében próbálnak egy új Afganisztán-stratégiával előállni, és ennek keretében ismerte fel, hogy ki kell vonni a csapatokat Irakból. Valamint ezek alapján állt elő egy teljesen új Közel-Kelet stratégiával, és próbál egy atomfegyver-mentes világ útján lépéseket megtenni."
