Törölnék a NATO-csatlakozás lehetőségét Ausztriában

A jelenleg érvényben lévő, 2001-ben elfogadott stratégiában még az áll, hogy a semleges Ausztria a mindenkori biztonságpolitikai körülmények fényében folyamatosan értékeli a NATO-tagság előnyeit, és „figyelemmel kíséri" a csatlakozás lehetőségét.

A szociáldemokrata-konzervatív kormánykoalíció a keddi kormányülésen véglegesítette a jórészt már előző este tető alá hozott megállapodást az új biztonságpolitikai keretekről. Mivel a kormánynak többsége van a parlamentben, várhatóan a parlament is megszavazza majd a javaslatot.

Továbbra sem közeledtek az álláspontok viszont a koalíción belül a hadkötelezettség kérdésében.

Az új tervezet szintén hangsúlyozza a semlegességet, valamint a katonai szövetséggel való együttműködést is, de a belépés lehetőségét már nem említi. Leszögezi emellett, hogy nem szükséges ENSZ-felhatalmazás ahhoz, hogy az Európai Unió harccsoportjainak béketeremtő és békefenntartó misszióiban részt vegyenek osztrák katonák.

A „NATO-opció" törlését tavaly nyáron kezdeményezte Norbert Darabos szociáldemokrata (SPÖ) védelmi miniszter, azzal érvelve, hogy az nem felel meg a semlegesség eszméjének.

A régi doktrínát a jelenlegi másik kormánypárt, a keresztény gyökerű Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója idején fogadták el. Az akkori kormány hosszú távon a NATO-csatlakozás lehetőségét kereste, az akkor ellenzéki SPÖ a dokumentum ellen szavazott a parlamentben.

A jelenlegi SPÖ-ÖVP-kormányt továbbra is megosztja a hadkötelezettség kérdése. Darabos és az SPÖ a sorozás megszüntetése mellett, az ÖVP egy „megreformált sorkötelesség" mellett kardoskodik.

A nézetkülönbség és a vezérkari főnöknek a vitával összefüggésben történt menesztése miatt néhány héttel ezelőtt annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az ÖVP burkoltan a Darabossal szembeni bizalom megvonását is kilátásba helyezte. Werner Faymann kormányfő kedden ismét népszavazást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem jut megegyezésre a kormány.