Új fejezet hazánk védelmi iparában

Az államtitkár előadásában emlékeztetett: a Honvédelmi Minisztérium és a Pannon Egyetem idén tavasszal újította meg az együttműködését, de munkakapcsolatuk sokkal régebbre vezet vissza, ugyanis a hazai egyetemek közül a veszprémi egyetem falai között nyílt meg az első toborzóiroda. Előadásában aláhúzta, a magyar védelmi iparral kapcsolatosan ki kell emelni, hogy az osztrák-Magyar Monarchia idején, 1891-ben indult meg itthon a lőszergyártás. Hazánk már ekkor jeleskedett a haderőfejlesztésben, ugyanis Csepelen, a Weisz Manfréd Lőszergyárban működött a monarchia második legnagyobb lőszergyára.

Az előadás során elhangzott, hogy 2010-ben nagyon elavult technikával működő honvédséget vettek át, amelyet a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében folyamatosan megújítanak. Ennek köszönhetően ma már a modern és ütőképes Magyar Honvédségben az egyik legjobbnak számító Airbus H145 és H225-ös helikopterek, valamint a Lynx gyalogsági harcjármű és a Leopard2 A7HU harckocsik szolgálnak.

Természetesen a megfelelő védelemhez nem elegendő kizárólag a legújabb technikát megvásárolni és elhivatott, jó képességekkel rendelkező katonákat képezni, hanem a védelmi iparban is jelen kell lennie Magyarországnak.

„A várpalotaihoz hasonló komplexum ötven éve nem épült Európában. Elmondhatjuk, hogy a város ezzel megérkezett az ipari városok közé, de ez a Pannon Egyetemnek is kedvez. A megállapodás megkötésekor elmondtam, hogy az újabb szerződést tartalommal kell megtölteni. A kormány kidolgozott egy támogatási rendszert, melynek keretében először a felsőoktatási intézmények, majd később a középfokú oktatásban is támogassák a védelmi iparban hasznosítható képzést nyújtó intézményeket és diákjait” – fogalmazott előadása végén Kutnyányszky Zsolt államtitkár.

A konferencia további részében a Pannon Egyetem védelmi iparral kapcsolatos kutatásairól, a hazai védelmi ipar körképéről és a lakosságvédelemben előforduló mérnöki munkákról tartottak előadásokat.