Védelem és elismerés

A még szerdán rögzített - ezt a riporter az ukrajnai helyzet miatt külön hangsúlyozta - beszélgetés legfontosabb kérdése természetesen keleti szomszédunk és a határai mellett kialakult válság volt. A honvédelmi miniszter aláhúzta: a helyzet nap mint nap változik és egyre nagyobb kihívásokat jelent mindenki számára. „Az Oroszország és Ukrajna részéről is tapasztalható katonaierő-átcsoportosítás miatt jogos a nyugtalanság. Ugyanakkor az átcsoportosított orosz haderő nem alkalmas arra, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát, de lehetőséget nyújt ahhoz, hogy korlátozott célú támadást hajtsanak végre Ukrajna keleti részén” - hangzott el a rádióműsorban.

Benkő Tibor kiemelte: „számunkra, magyarok számára is fontos az az üzenet, hogy egyik napról a másik napra alakulhat ki olyan háborús helyzet, konfliktus, amely megköveteli, hogy mindig egy hadrafogható, erős Magyar Honvédség álljon rendelkezésünkre, mely biztosítani tudja hazánk szuverenitását, s ha kell, annak megvédését is. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy külön NATO-erőket telepítsenek hazánkba, hiszen a Székesfehérvárott létrehozott vezetési elem, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság segítségével - a katonai szövetséggel együtt - képesek vagyunk a jelenlegi helyzetben az ország békéjét, biztonságát garantálni.”

Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendőkben jó úton jártunk. „Ezt nem csak mi gondoljuk így, hanem a nemrég Magyarországon tárgyaló Ben Wallace brit védelmi miniszter is ezt erősítette meg” – fogalmazott, hozzátéve: brit kollegája a tárgyalások befejezését követően elmondta, hogy azzal a meggyőződéssel megy haza, miszerint Magyarországnak nincs szüksége megerősítő erőre. Ben Wallace akkor úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Királyság szívesen csatlakozik hozzánk és vesz részt a közös munkában, úgy látják, hogy Magyarország példaértékű, igen gyors ütemű fejlődésen és változáson ment keresztül az elmúlt években. Ezt a véleményt osztja a NATO vezetése is és az Amerikai Egyesült Államok is: Magyarország erős és képes a feladatait ellátni. A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: „nagykorúak” lettünk és legyünk is arra büszkék, hogy Magyarország, a magyar emberek, a nemzet ilyen ütemben volt képes fejlődni.

Hazánk számára a szomszédunkban zajló konfliktus a Kárpátalján élő magyar kisebbség miatt is kiemelten fontos. Benkő Tibor hangsúlyozta: egyrészt egy szomszédos országról van szó, másrészt a Kárpátalján mintegy 150 ezer magyar anyanyelvű ember él, harmadrészt a NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk és ezt a három tényt kell ötvöznünk. „Számunkra fontos a Kárpátalján élő magyarok sorsa. Ukrajnát folyamatosan támogattuk 2014 után is, együttműködtünk mind anyagi téren, mind a katonai kiképzés, felkészítés, sebesült katonák ellátása vonatkozásában: partnerként viselkedtünk. Éppen ezért nem tartom helyénvalónak, hogy csak Magyarországot kérik arra, hogy ne akadályozza Ukrajna NATO-tagsági folyamatát. Rendkívül fontos, hogy a Kárpátalján élő magyarok is békében tudjanak élni, s ez a mi felelősségünk, Magyarország felelőssége. Bárki bármit mond, igenis a mi felelősségünk, hogy a történelem folyamán hazánktól elszakított területen élő magyarokra figyeljünk oda” - tette hozzá a tárcavezető.

Az ukrán részről évek óta tervezett katonai infrastruktúra-bővítéssel kapcsolatban Benkő Tibor megjegyezte: arra a határra telepítenek erőket, ahol valamilyen célja és szándéka van a hadvezetésnek. Az ukrán vezetés közlése szerint az ország nyugati részében ez a legnyugodtabb, legbiztonságosabb környék. Itt lehet a kiképzést, a felkészítést nyugodt körülmények között elvégezni. Jóhiszemű emberként ez hihető számunkra. Ugyanakkor az a kérdés is felmerülhet: mint ahogy korábbi évtizedekben is látni lehetett, azért kell ott létrehozni egy laktanyát, hogy a magyar kisebbséget lazítani lehessen? Az Ukrajna keleti részéről át- vagy betelepített laktanyák tisztjeinek családjai is ide érkeznek s ha rosszhiszeműen közelítjük meg a kérdést, akkor ez az ott élők ukrán anyanyelvűek arányát növelheti, így elnyomva a magyar ajkú emberek többségét. A hegyi dandár képességeit, feladatait és a magyar határ közelébe telepítését figyelembe véve rosszabb dolgokra is gondolhatunk. Ezt kellene a NATO vezetésétől megkérdezni, hogy miként értékelik ezt a lépést - tette hozzá Benkő Tibor. Fontos lenne, hogy egy szövetségbe törekvő ország ne a szövetséges erőt érezze ellenségnek, hanem vele együttműködésben készüljön arra, hogy tagja legyen ennek a szövetségnek.

A honvédelmi miniszter kiemelte: az alapoktól kellett kezdeni a Magyar Honvédség átalakítását, felépítését 2010 után. Ezt megelőzően ugyanis jelentős mértékű leépítések történtek a honvédségben. „Olyan léptékű változások, amelyben nem csak Magyarország, de a NATO vezetését is lehet hibáztatni, hiszen 2003-ban azt mondta a katonai szövetség, hogy könnyű képességre van szüksége. Tévhit az is, amikor azt mondjuk: a washingtoni szerződés ötös cikke szerint a NATO megvéd minket. De azt nem hangoztatták korábban sem, hogy van egy hármas cikk, amely azt mondja, hogy minden ország köteles olyan védelmi képességet építeni és fenntartani, amellyel garantálni tudja saját nemzete, saját országa biztonságát. 2010-ben bizony olyan helyzetben voltunk, hogy az ország akkori gazdasági helyzete még négy esztendőig nem tette lehetővé, hogy valamit kezdeni tudjunk a Magyar Honvédséggel. A fejlesztés igazából 2015-től indult el, ekkor tudtuk felépíteni a katonáknak az életpályamodellt. Szintén 2015-ben tudtunk először illetményemelést adni a katonáknak - tizenhárom év nélkülözés után” - emelte ki Benkő Tibor. Hozzátette: 2016-ban elkészítették a 10 évre szóló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, ami 2017-ben kezdődött. „Az, hogy 2016 óta minden évben folyamatosan tudjuk növelni a Magyar Honvédség létszámát, az annak köszönhető, hogy a morális helyzetet és az anyagi elismertséget is tudtuk javítani, mindemellett a technikai eszközök bővítése is folyamatban van. Erre mondja a NATO is, hogy ez példaértékű.” – hangsúlyozta Benkő Tibor.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.