Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Véres háború és bizonytalanság a Kaukázusban

Szöveg: honvedelem.hu / MTI / FH |  2008. augusztus 9. 18:46

Hivatalosan is kitört a háború Grúziában, miután Mihail Szaakasvili elnök bejelentette a hadiállapotot. Oroszország fegyveres erői több várost is bombáztak a nap folyamán, Chinvali pedig romokban áll: a dél-oszét fővárosban egyes hírek szerint ezres nagyságrendű a polgári áldozatok száma.

Szombat délután életbe lépett a hadiállapot Grúziában, miután a parlament jóváhagyta az elnök erre vonatkozó rendeletét. Az orosz légierő grúz városokat, katonai támaszpontokat bombázott, amelyet követően a grúz elnök szombat kora délután azonnali tűzszünetre szólított fel. George Bush amerikai elnök a bombázások azonnali leállítására szólította fel Moszkvát szombaton. A formálisan Grúziához tartozó, ám 1992 óta Moszkva-barát szakadárok által irányított Dél-Oszétia ellenőrzéséért folyó harcok azonban továbbra is folytatódnak.

A világ feszülten figyel

Az orosz légierő teljesen lerombolta a grúziai Poti kikötőjét, amely kulcsfontosságú a kaszpi-tengeri olaj szállítása szempontjából.
Orosz harci gépek bombázták Gori városát is. A támadás során 60-an életüket vesztették, miután találat ért egy lakónegyedet. Gori 50 kilométerre fekszik Dél-Oszétia fővárosától, és ott van a térség elgfőbb grúz katonai támaszpontja.
Eközben az orosz külügyminiszter etnikai tisztogatással vádolta meg Grúziát. Mint Szergej Lavrov fogalmazott, Mihail Szaakasvili grúz elnök olyan Grúziát akar, ahol csak grúzok élnek, és ezért etnikai tisztogatást indított.
Az orosz külügyminiszter bírálta Ukrajnát is, amely szerinte bátorítja Grúziát az etnikai tisztogatásokra Dél-Oszétiában. Dél-Oszétia 70 ezer fős lakosának 90 százaléka orosz állampolgárságú.

A grúz vezetés által kiváltott tragikus válságból kivezető egyetlen út az, ha Tbiliszi kivonja csapatait a konfliktusövezetből, újra tartja magát a megállapodásokhoz, visszatér a tárgyalásokhoz, és mindenekelőtt aláírja az erőszak elkerüléséről szóló, kötelező érvényű egyezményt – szögezte le szombaton Dmitrij Medvegyev orosz elnök a George Bush amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben.
A Kreml közleménye szerint a beszélgetés során Bush aggodalmát fejezte ki, a feszültség csökkentésére és a konfliktus diplomáciai úton történő rendezéséhez való visszatérésre szólított fel. Hamarosan Grúziába utazik az Egyesült Államok, az Európai Unió, az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO közös
küldöttsége, hogy elérje a harci cselekmények leállítását
Dél-Oszétiában – jelentette be szombaton Des Browne brit védelmi
miniszter.

A grúz parlament jóváhagyta az államfő rendeletét a hadiállapotról, amely szombaton a kaukázusi ország egész területén életbe lépett. Hatálya egyelőre 15 napig tart. Dmitrij Medvegyev orosz elnök Moszkvában délelőtt jelentette be, hogy az orosz erők Dél-Oszétiában szombaton hadműveletet kezdtek a “béke kikényszerítésére". Mihail Szaakasvili grúz elnök kora délután azonnali tűzszünetre szólított fel.

Ezrek haltak meg?

Az AP jelentése szerint a dél-oszét főváros, Chinvali romokban áll. A hírügynökség által idézett szemtanú szerint az utcákon holttestek hevernek, s gyakorlatilag nincs sértetlen épület a városban. Anna Nelson, a Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője arról nyilatkozott, hogy Chinvaliban sebesültek árasztották el a kórházakat. Az áldozatok számáról roppant ellentmondó jelentések érkeznek: általában több tucat katonai és ezres nagyságrendű polgári veszteségekről szólnak a hírek. A Novosti hírügynökség a dél-oszét kormányra hivatkozva azt írta, hogy a helyi parlament épülete is leégett.

Medvegyev szombaton a dél-oszét konfliktusról szólva humanitárius katasztrófát emlegetett. Két nap alatt 30 ezer menekült érkezett Ororoszországban Dél-Oszétiából – mondta el az orosz kormány apparátusának egyik tagja. Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere szerint Chinvaliban nincs ivóvíz, mert megsemmisültek a szükséges berendezések. Az oroszok szombaton műszaki felszerelést, élelmiszert, víztisztító berendezéseket és áramfejlesztő generátorokat küldenek a térségbe. A határnál sátortáborokat építenek fel, és egy légi úton szállítható kórházat is küldtek Dél-Oszétiába, ami szombat délelőtt felépült, és fogadt a sérülteket.

 

Tbiliszi, Moszkva és Washington is hibás

Túl sokáig babráltak az érintett felek a Kaukázus nevű lőporos hordóval, amely pénteken felrobbant – írta a gyakorlatilag háborúvá fajult orosz-grúz konfliktusról a svájci Tages-Anzeiger nevű lap. Az újság szerint az oroszok csökönyösen megakadályozták a konfliktus bármilyen megoldását, az amerikaiak pedig fenntartás nélkül támogatták Mihail Szaakasvili grúz elnököt, a “bűvészinas" pedig most önállósította magát, és háborút robbantott ki. Elvakultan bízott a gyors győzelemben, ám elszámította magát – áll a svájci lapban.

A londoni The Times emlékeztetett arra, hogy Moszkva változatlanul saját befolyási övezetének tekint minden, Oroszországgal szomszédos területet, így Grúziát is. Ebben az összefüggésben minden nyugati nyereség szükségszerűen orosz veszteségként kerül a mérleg serpenyőjébe. Moszkva persze fölháborodik a Grúziának és Ukrajnának tett NATO-tagságon – olvasható a The Times cikkében. Szaakasvili grúz elnök egy józan pillanatában autonómiát kínált fel Dél-Oszétiának – írta a londoni lap, amelynek a publicistája szerint ez kellene, hogy az alapja legyen a sürgős diplomáciai erőfeszítéseknek, amelyekkel vissza lehetne rántani a két szemben álló felet a szakadék széléről.

A bécsi Der Standard szerint a kaukázusi háború cezúrát jelent az egész térség számára. A posztszovjet térség négy válságövezete – Abházia, Dél-Oszétia, Karabah, Dnyeszteren túli terület – csaknem két évtizede mérgezi a politikai légkört Európa keleti részén, megakadályozva a normális demokratikus fejlődést. A bécsi újság szerint Dél-Oszétiában nem kevesebbről van szó, mint a posztszovjet imperializmus visszaszorításáról.

Grúzia elnöke szembeszegül az oroszok megfélemlítési kísérleteivel, és a nyugati országok segítségében bízik, csakhogy illúziókat táplál: a NATO aligha fog megkockáztatni egy háborút Oroszországgal, hogy megmentse Grúziát – állapította meg a párizsi Le Figaro. A Tbiliszi mellett fekvő vaciani légitámaszpont orosz bombázása, ahol amerikai tanácsadók is tartózkodnak, nyíltan megmutatta a Nyugat tehetetlenségét a lap szerint. A cikkben azt írták: az EU francia elnökségére most az a feladat hárul, hogy átvegye a kezdeményezést és megakadályozza a Moszkvához fűződő viszony jóvátehetetlen romlását.

Szaakasvili elnök olyan politikát folytat, amelynek célja közelebb hozni Grúziát a NATO-hoz és az Európai Unióhoz – vélekedett a brüsszeli De Morgen. Csapatainak mozgósításával a grúz elnök előremenekül, hogy ráncba szedje a lázadó dél- oszéteket – szerepel a De Morgen cikkében.

Óriási hibának tartja a lengyel Gazeta Wyborcza a grúz offenzívát. A néhai szerb diktátorhoz, Slobodan Milosevichez hasonlóan Szaakasvili sem fogta fel, hogy hazája csak két lehetőség között választhat: vagy búcsút mond a két szakadár régiónak, Abháziának és Dél-Oszétiának, vagy pedig Grúzia véres konfliktusok nyomán fog felbomlani – fejtegette a lap.