„Világelső” laboratórium, szabvány konténerekben

Kevesen tudják, hogy Magyarország a világban nemcsak tudósairól és azok találmányairól híres, hanem például arról is, hogy az egyik, ha nem a legjobb mobil biológiai laboratórium is hazánkban található. S e berendezés a Magyar Honvédség és tágabb értelemben a NATO bioterrorizmus elleni tevékenységét támogatja.

Budapesten, a ferihegyi repülőtértől néhány percre, erdős területen bújik meg a Magyar Honvédség dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (HEK) Egészségügyi Kiképző Bázisa. Szinte percenként startolnak, vagy landolnak a repülőgépek, amelyek a központ területe felett csaknem a fák koronáját súrolják. Pillanatnyilag itt található meg a laboratórium, amelynek „becsületes" neve MH Mobil Biológiai Laboratórium Komplexum.

Az egymás mellé lerakott öt darab, szabályos húszlábas konténerről nehezen hinné el bárki is, hogy a világ egyik legjobb, telepíthető biológiai laboratóriumát tartalmazza. Márpedig „az" van benne – erősít meg dr. Németh András orvos dandártábornok, a HEK parancsnoka. A tábornoktól megtudom: a labor a HEK preventív igazgatóság szervezetéhez tartozó közegészségügyi intézet állománytáblájában található. Tavaly került oda, amikor a katona-egészségügy átszervezésével, az egykori Központi Honvédkórházból és nyolc másik, különböző tárcákhoz tartozó kórházból és intézetből létrejött az HM Állami Egészségügyi Központ (HM ÁEK) és négy, korábban önálló katona-egészségügyi intézetből az MH dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ.

Biológiai laborral már évtizedekkel ezelőtt is rendelkezett a Magyar Honvédség. Az orosz mintára felépített laboratóriumok jól működtek, ám az idő túlhaladott rajtuk – mindezt már dr. Meglécz Katalin orvos alezredestől, a közegészségügyi intézet intézetvezető főorvosától tudom meg. Például egy ilyen laboratórium működött 1999-ben, közvetlenül a NATO-csatlakozásunk után Albániában, az AFOR-misszió keretében. A menekültekkel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi, elemző és felderítő feladatokat ellátó csoportban, és az ahhoz tartozó laboratóriumban 34 magyar katona teljesített szolgálatot több hónapon keresztül – köztük Meglécz doktornő is. Mindez azért is érdekes, mert ez a több hónapig tartó egészségügyi munka volt a Magyar Honvédség első NATO missziója.

Albánia után a koszovói Pristinába települt ki a magyar labor 2001-ben. A megelőző egészségügyi laboratórium a mai napig a KFOR főparancsnokság területén működik, s a koszovói békefenntartó erők fő, közegészségügyi feladatokat ellátó laboratóriuma. Jelenleg tíz magyar szakember – orvos és asszisztens – végzi az ottani teendőket.

A mai mobil biológiai laboratórium alapját a 2002-es prágai NATO-csúcs után hozták létre – meséli dr. Meglécz Katalin orvos alezredes. Az ottani kezdeményezések a biológiai fegyverek, a bioterrorizmus elleni védekezés öt fő irányát határozták meg. Ebből az egyik volt a diagnosztikai képesség kifejlesztése volt, amely feladatot – más tagországok mellett – Magyarország is felvállalta. Mégpedig a missziós laboratóriumi, valamint a honvédségi tudományos kutatási eredményekre alapozva. Az új laboratórium első verziója 2004-ben készült el, és a vállalt feladatnak megfelelően, már elsősorban nem közegészségügyi feladattal, hanem a biológiai fegyverek elleni védekezés keretében. A vadonatúj konstrukció rögtön éles feladatot is kapott a NATO-tól: mivel komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az athéni olimpiát biológiai terrortámadás érheti, a szövetség a NATO Reagáló Erők (NRF) harmadik váltásába felajánlott magyar laboratóriumot a görög fővárosba telepítette. A magyar mikrobiológus szakemberek (akik egyben természetesen katonák is) hatvan napig álltak készenlétben, de szerencsére nem kellett bebizonyítaniuk szaktudásukat.

Az Athént megjárt laboratórium még nem a mostani, konténer egységekből álló, hanem sátras alapszerkezetű változat volt – árulja el Meglécz doktornő. Azaz a katonák a felszerelést dobozokban és ládákban szállították, a sátrakkal együtt. Természetesen a laboratórium ezen verziója is többféle diagnosztikai feladat ellátására alkalmas volt – az amerikai hadsereg mobil biológiai laboratóriuma például a mai napig ilyen „körülmények" között működik –, ám a Magyar Honvédség vezetése úgy döntött, hogy a laboratórium képességeit magasabb diagnosztikai és biztonsági szintre fejleszti. Ekkor kezdődött meg a felszerelések konténerbe költöztetése. Ez a változat 2006-ban készült el.

Jelenleg 52 potenciális biofegyver ágens, valamint 10 toxin kimutatására alkalmas a magyar laboratórium – tájékoztat dr. Bognár Tamás orvos őrnagy, a komplexum parancsnoka. Értetlen tekintetemet látva hozzáteszi: az ágens az akár biológiai fegyverként is használható mikroorganizmusokat, a toxin pedig az egyes baktériumok által termelt méreganyagokat jelenti. A laikus számára ezek a számok nem sok mindent mondanak, a magyarázatból azonban az is kiderült, hogy a NATO szabványok ennek töredékét írják elő mobil biológiai laboratóriumok számára. Ezen eredmények miatt a magyar mobil labor világelső, s e dicsőségből semmit nem von le az a tény, hogy az állandó, ebből a célból épített laboratóriumokban ennél nagyobb számú, és a legveszélyesebb csoportba sorolt biológiai kórokozókat is képesek kimutatni a szakemberek.

Egyébként a magyar labor telepíthetősége is kiváló. A szabvány konténerek miatt közúton, vasúton, vízen és levegőben egyaránt egyszerűen szállítható. A komplexum a kijelölt helyre történő megérkezés után három óra múlva már képes az első vizsgálati mintákat fogadni. Hat óra múlva pedig már a minták analízisét is meg tudják kezdeni a laborban dolgozó szakemberek. Akik egyébként, a parancsnokkal együtt, összesen tizenhatan vannak. A kiszolgáló – vagyis a telepítést és az üzemeltetést végző – részleg hét katonából áll, a szakállomány pedig öt, tisztből, valamint három, tiszthelyettesként szolgáló asszisztensből tevődik össze. A tisztek valamennyien biológus, molekuláris-biológus végzettséggel rendelkeznek.

A teljes állománnyal a laboratórium harminc napon keresztül képes működni. Naponta két, hatórás vizsgálati ciklusban összesen napi húsz minta feldolgozását végzi. Ez a kapacitás egyébként megfelel a NATO-előírásoknak – tudom meg dr. Bognár Tamástól.

A parancsnok elárulja azt is, hogy a mobil biológiai laboratórium komplexum két külön laboratóriumi modulból áll. Az egyik az úgynevezett BSL-3 szintű laboratórium. A betűszó a Bio Safety Level angol kifejezés rövidítése és biológiai biztonsági szintet jelent. Ennek is a harmadik fokozatát. A mikrobiológiával foglalkozó szakemberek a fenyegetettség négy fokozatát különítik el – mégpedig a kórokozók veszélyessége alapján. Négyes fokú mobil labor egyébként sehol nincsen a világon az ilyen szintű kórokozókat (például a lépfenét, az ebolát, a kolerát és a pestist) csak az állandó laboratóriumokban vizsgálhatják a szakemberek. Legalábbis akkor, ha ezek a kórokozók élnek. Amennyiben viszont a veszélyes vírus, vagy baktérium úgymond elölve – vagyis vegyszerekkel inaktiválva, szaporodásra képtelenül – érkezik a mobil laborba, az ott már az előírásoknak megfelelően vizsgálható.

Ebben az egységben negatív, vagyis a légkörinél alacsonyabb nyomással biztosítják, hogy a kórokozó a konténerből nem kerülhet ki a szabadba, vagy a laboratórium egyéb területeire. S ebben az egységben dolgoznak – a már említett Vírus című filmben látottakhoz hasonlóan – hermetikusan zárt, túlnyomásos, saját levegő-ellátó rendszerrel felszerelt védőruhában a szakemberek.

A komplexum másik részlege az úgynevezett PCR-egység. Itt történik a kórokozók azonosítása, a genetikai alapú, gyorsdiagnosztikai (PCR – polimeráz láncreakció) módszerrel. Ebbe az egységbe már csak elölt kórokozó kerülhet be; a minta megfelelő előkészítését a BSL-3 szintű laboratóriumban végzik el. A technológia érdekessége, hogy a steril PCR-egységben pozitív, vagyis a légkörinél nagyobb nyomást kell biztosítani annak érdekében, hogy az analízisre előkészített minta külső környezetből származó anyagokkal szennyeződése elkerülhető legyen.

A labor harmadik nagy szerkezetei eleme a vezetési pont, ahonnan a laboratórium belső kommunikációs és kamerarendszere működtethető, biztosítva ezzel a folyamatos kapcsolatot az egységekben dolgozó szakemberek és az üzemeltetést végzők között. A vezetési ponton dolgozó állomány figyeli a külső térfigyelő rendszer kameráiról érkező képet, valamint innen működtethető az elektromos beléptető rendszer is. Mindkét technikai rendszer – tekintettel a komoly biológiai kockázatra – az illetéktelen behatolás megakadályozása érdekében nemzetközi előírás. Sőt az üzemeltető állomány minden tagja ki van képezve a mentési feladatok ellátására is, hogy szükség esetén kimenekíthesse a bajba került személyzetet.

A képességek ismertetése után Meglécz doktornőtől megtudom: a laboratórium új fejlesztésű, konténeres változata is részt vett már „éles bevetésben". Mivel az új labor az NRF 7. minősítő gyakorlatán, a „Golden Mask"-on kiváló minősítést kapott a laboratórium, e gyakorlat hozadékaként kaptak felkérést a magyar katonák a 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó biztosításában való közreműködésre. Szerencsére itt sem akadt dolguk. Idén azonban újabb feladat vár rájuk: a Bevetési Irány 2008 gyakorlaton is bemutatják képességeiket. Jövő tavasszal pedig egy nemzetközi NATO gyakorlaton vesznek részt, amely a 2009 júliusában kezdődő NRF 13. nemzetközi minősítő felmérése lesz.

Természetesen a laboratórium fejlesztését is tovább szeretnék folytatni a szakemberek. Éppen emiatt kell most elvégezni a jelenlegi prototípus csapatpróbáját az egészségügyi kiképző bázison. Hiszen csak csapatpróbán átesett, rendszerben álló hadieszköz fejlesztését lehet finanszírozni.