Világszínvonalú technika, képzett és lojális katonák

Benkő Tibor prezentációjában ismertette azokat a globális és regionális biztonsági kihívásokat, amelyek miatt a kormány elindította a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Szólt az instabil államokról, amelyek az illegális migráció gócpontjai, a hibrid hadviselésről és az immár műveleti területté nyilvánított kibertérről, amelyek alapjaiban változtatták meg a klasszikus háborús konfliktusok fogalmát. A honvédelmi miniszter a mindenhol jelen lévő terrorveszélyt is érintette előadásában. Mint mondta: az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével a lehető legszorosabb Magyarország kapcsolata, ennek ékes példája a NATO vezetési elemeként létrehozott Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság Székesfehérváron.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program aktuális állapotáról szóló ismertetőjében a tárcavezető elmondta, hogy a program két pilléren nyugszik. Az egyik a legmodernebb, legkorszerűbb haditechnikai eszközök beszerzésére fókuszál, amelyek lehetővé teszik, hogy a Magyar Honvédség ebből a szempontból a legjobban felszerelt, minden biztonsági kihívásnak megfelelni tudó, meghatározó haderővé váljon, ugyanakkor a világszínvonalú technika kezeléséhez kiválóan kiképzett, lojális és hazájához hűséges katonák is szükségesek, éppen ezért a program másik pillére magára az emberre, a katonára épül. Ez nem csak a kiképzési és oktatási rendszer hatékonnyá tételét és struktúrájának megváltoztatását jelenti, de a katonai életpálya egészét átfogó modell kialakítását is, amely a pályára irányítástól a nyugállományú évekig tart, és olyan elemeket tartalmaz, mint az illetményrendszer folyamatos bővítése, a lakhatási támogatás, a motiváló előmeneteli rendszer, az egészségkárosodási ellátás, a senior szolgálat és a már nyugállományban lévő személyek részére kidolgozott Obsitos Program.

A tárcavezető az Önkéntes Tartalékos Rendszer kiépítését egyértelmű sikerként értékelte, hiszen az önkéntes tartalékos katonák száma mára elérte a 11 ezer főt, szemben a 2010-es állapotokkal, amikor mindössze tizenheten választották a haza védelmének ezt a formáját. Kiemelte a honvédelmi és hazafias nevelés sikeres működését, e téren a fiatalok oktatási rendszerének újragondolását, a Honvéd Kadét Programban résztvevő oktatási intézmények számának folyamatos növekedését, valamint a katonai középiskolák tervezett bővítését. A hazai altisztképzés kapcsán úgy fogalmazott: „azt kérem a mostani altisztektől és vezetőktől, hogy a megkezdett úton haladjanak tovább, hiszen hatalmasat léptünk előre. Meggyőződésem, hogy a Magyar Honvédség gerincét az altiszti állománynak, az altiszti karnak kell képezni.”

A honvédelmi miniszter előadásában hangsúlyozta: a tárca és a Magyar Honvédség eltökélt szándéka, hogy a legénységi és altiszti kar állományának létszámát tovább növelje.