Aktuális videók - 369. oldal

Cikkek

A halott katona nem ellenség

2016. október 26. 19:21

Az elhunyt katonahősökre emlékeztek október 26-án, szerdán Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán. A halottak napja alkalmából rendezett kegyeleti gyertyagyújtáson dr. Benkő Tibor vezérezredes azt kérte az egybegyűltektől, hogy ne csak a XX. században, hanem a mai korban elesettekre is emlékezzenek.

Éjszaka a kamerák kereszttüzében

2016. október 26. 15:34

A Gripenek éjszakai repülése iránti nagy érdeklődésre való tekintettel, fotózási lehetőséget biztosított az írott, az elektronikus sajtó, valamint az internetes portálok munkatársai részére október 25-én az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis. Az újságírók két esti felszállásról készíthettek felvételeket.

A Magyar Néphadsereg 1956-ban

2016. október 26. 9:15

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Magyar Néphadsereg alakulatai, a rendőrség, a karhatalmi egységek, a határőrség, a büntetés-végrehajtási intézetek fegyveresei más és más magatartást tanúsítottak. A hadsereg zöme alapjában véve semleges maradt, kisebb része átállt a felkelőkhöz, egyes alakulatai pedig a felkelők ellen harcoltak. A magyar nép kezdettől fogva úgy érezte, hogy a Néphadsereg vele együtt harcol. Ez is volt az oka annak, hogy az 1956. november 4-én megindított második szovjet támadás során a Néphadsereg vezetését tőrbe csalták, a magyar laktanyákat tűz alá vették és ellenállásra képtelen katonákat végeztek ki. A forradalom leverését véres megtorlás követte, amelynek során 24 katonát kivégeztek, több száz katonát és polgári alkalmazottat börtönbüntetésre ítéltek.

Hatékony együttműködés

2016. október 25. 15:33

A szeptemberi, speciális éleslövészet után újabb közös gyakorlatot tartott az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred (MH 2. KRE) és a Terrorelhárítási Központ (TEK). Az október 25-én, kedden megrendezett látványos bemutató helyszíne ezúttal Szolnok volt.

A Szovjetunió háborúja Magyarország ellen

2016. október 25. 9:21

1956. október 23-án hajnalban, órákkal a budapesti megmozdulások kezdete előtt, egy teljes szovjet hadsereg indult el Magyarországra, ezzel nagyjából egy időben riadóztatták a Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtestet is. Érdekesség, hogy a Különleges Hadtest vezetése már júliusban kidolgozta a maga tervét, „Hullám” fedőnéven. A terv a társadalmi rend helyreállítását célozta Magyarország területén. Gerő Ernő hangja még javában zengett a rádióban, amikor Ceglédről és Székesfehérvárról már Budapest felé sorakoztak a harckocsik, amelyek október 24-30. között Budapest utcáin elkeseredett harcokat vívtak a felkelő csapatok ellen. Az utcai harcok végeztével – amely során a szovjetek súlyos technikai és személyi veszteségeket szenvedtek – úgy tűnt, a Különleges Hadtest egységei megkezdik a csapatkivonásokat Magyarország területéről. Miután Hruscsov utasítást adott az újabb bevonulásra, a szovjet egységek november 1-től megkezdték a Dunántúl megszállását. Majd elérkezett 1956. november 4-e.

Rendszerkorrekció vagy forradalom

2016. október 24. 9:23

Az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás vezetésével kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája, valamint az abból eredő szegénység és a Magyar Dolgozók Pártja által gyakorolt terror komoly feszültséget eredményezett Magyarországon. Az 1953-ban miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre reformprogramja sikeresen enyhítette a fennálló konfliktust, de a rákosista köröknek köszönhetően az Országgyűlés 1955-ben felmentette Nagy Imrét, akinek helyére Hegedűs Andrást nevezték ki. A miniszterelnök eltávolítása komoly elégedetlenséget váltott ki országszerte. Az időközben bekövetkezett bel- és külpolitikai események vezettek el az 1956-os forradalom és szabadságharchoz. Hogy miként alakultak a fővárosi és vidéki események 1956. október 23-28 között, arról dr. Szakály Sándor történész, dr. M. Kiss Sándor történész és dr. Horváth Miklós hadtörténész beszélgetett a Katonai filmstúdióban.

Kelet-Közép Európa szovjet megszállása

2016. október 23. 9:11

A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békében a világot újra felosztották a győztes nagyhatalmak. A szovjet Vörös hadsereg elfoglalta csaknem egész Közép-Európát, amelyet azután meg is kapott háborús teljesítménye, a német fasizmus felett aratott nyugati győzelemhez való hozzájárulása fejében. A szovjet beavatkozás eredményeképpen Közép-Európa országainak társadalmi rendje teljes mértékben átalakult. 1945-1948 között mindenhol létrejött a kommunista pártok diktatúrája, amelyek élén a szovjet hódítás során saját országukat Moszkvától hűbérbe átvevő szovjet kollaboránsok csoportjai álltak. Hogy miként alakultak a térség és ezen belül Magyarország politikai és társadalmi viszonyai, arról dr. Szakály Sándor történész, dr. Horváth Miklós hadtörténész és dr. Okváth Imre történész beszélgetett a Katonai Filmstúdióban.