A hadsereg fejlesztése újfajta megközelítéseket követel mindenkitől

Az államtitkár a Műveleti sikerek fegyver nélkül: a haderő bővülő non-kinetikus képességei elnevezésű konferencián – a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban – elmondta: a nemzetközi biztonsági helyzet változása kényszerhelyzetet teremt, amelyben nemcsak követni kell kihívásokat, hanem elébük is kell menni, s az ilyen fórumok jó lehetőséget biztosítanak erre. Az államtitkár azt kérte a rendezvény résztvevőitől, hogy a honvédelmet ne csak egy specifikus területként kezeljék, hanem tágítsák ki a fogalmat, s tekintsenek rá egy – minden elemében megújuló – rendszerként.

„A honvédelem rendszere önmagában nem áll meg, a katonai képességek fejlesztése önmagában képtelen az ország védelmét szolgálni. Ez egy olyan komplex rendszer, amely számos elemében nem kifejezetten a honvédelmi tárca felelőssége, de azokat az innovatív megoldásokat, azokat az ötleteket a honvédelmi ágazatnak kell megadnia, amelyek segítségével majd később a honvédelem egésze fog képességet építeni" – fogalmazott dr. Kádár Pál.

Dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese a kétnapos konferenciát megnyitó beszédében elmondta: egy állam és egy társadalom ellenálló képességét jelzi diplomáciájának sikere, gazdaságának ereje, illetve hírszerzésének és hadseregének hatékonysága. Éppen ezért például a hibrid hadviselés során arra törekednek, hogy a társadalmat olyan helyzetbe hozzák, amelyben nem támogatja vezetői akaratát, amire jó példa Ukrajna és a Krím-félsziget. Felidézte, hogy a Magyar Honvédség is ért el műveleti sikereket fegyverek nélkül például a 2015-ben kezdődött határvédelmi feladatok során. Ebben a sikerben nagy szerep jutott a CIMIC-es, valamint a PSYOPS-os szakembereknek, illetve a katonai hírszerzésnek, hiszen nekik köszönhetően a magyar társadalom támogatta a hadsereg és a rendőrség munkáját. Ez a munka bár nem volt látványos, mégis hozzájárult a művelet gyors és pontos végrehajtásához.

Az altábornagy kitért arra is, hogy korunk és a jövő problémáinak megértéséhez, kezeléséhez fontos szem előtt tartani az éghajlatváltozás hatásait. Ezek alapján számítani lehet arra, hogy folytatódni, sőt fokozódni fog a jövőben a migráció, amire mindenképpen fel kell készülni. „Mindennek van megoldása, ezeknek a problémáknak is, de csak akkor, ha őszintén és nyíltan feldolgozzuk ezeket és beszélünk róluk. Az erős Magyar Honvédség , amely létrejön a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során, a halálos fegyverek mellett a nem halálos fegyverek képességét is fel kell, hogy építse, s a megfelelő szakembergárdával, illetve utánpótlással kell rendelkeznie" – hangsúlyozta dr. Böröndi Gábor altábornagy.

Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellárja beszédében elmondta: az egyetem és a honvédség között hosszú évtizedekre visszanyúló kapcsolat van, s számos olyan témában dolgoznak együtt, amelyek indokolttá teszik, hogy a konferencia szervezésében mint társrendezők vegyenek részt. Ezt támasztja alá az is, hogy korunkban a biztonság fogalma tágabb értelmezést kapott, s jóval túlnyúlik a politikai, katonai, illetve társadalmi megközelítésen, és kiegészül például a fenntartható környezet, a gazdaság, az élelmiszer és a víz biztonságával is. Ugyanakkor a biztonság megteremtése össztársadalmi feladat, amiben minden szereplőnek szerepet kell vállalnia; a Magyar Honvédségnek pedig szüksége van a civil kutatóhelyek, egyetemek által létrehozott tudásra – hangsúlyozta a kancellár.

A konferencia első előadója, prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese az éghajlatváltozás katonai erőre gyakorolt hatásait mutatta be. Rámutatott: bár a hadseregek elszenvedői az éghajlat megváltozásának, ugyanakkor okozói is ennek, például az Egyesült Államok hadereje nagyjából egy százalékkal járul hozzá az ország károsanyag-kibocsátásához. Kijelenthető az is, hogy az éghajlatváltozás egyre több olyan feladat elé állítja az egyes államok haderőit, amelyek nem kimondottan katonai jellegűek, s ezekre fel kell készülni mind technikai és szervezeti, mind pedig mentális értelemben.  

A folyamat komolyan veszélyezteti például a katonai bázisokat: az Egyesült Államok bizonyos területein végigsöprő hurrikánok több ilyet rongáltak már meg, és bizonyos esetekben évekre fel kellett függeszteni a működésüket. Ugyanakkor a hadszínterek is megváltoznak például a vízszint emelkedése vagy a felmelegedés miatt. Erre jó példa az Északnyugati-átjáró, amely mind hosszabb ideig használható, így az Egyesült Államoknak és Kanadának el kell gondolkozniuk azon, hogy a megnövekedett hajóforgalmat biztonsági szempontból is kezelni tudják-e. Hasonló dilemmával küzd Oroszország az északi flotta fejlesztésekor, vagy – sok másik állammal együtt – az északi-sarki ásványkincs felhasználása kapcsán.

Fotó: Rácz Tünde