A „honvédelem éve” a Nemzetbiztonsági Bizottságnál

Hadműveleti „eseménnyel" kezdődött a Nemzetbiztonsági Bizottság előtti honvédelmi miniszteri beszámoló. Hende Csaba ugyanis a minisztérium éves sikertörténetének toplistáját azzal nyitotta meg, hogy az ország fegyveres védelmi tervét 2011. február 21-én a miniszterelnök ellenjegyezte, majd a köztársasági elnök jóváhagyta. Kijelentette: ez a dokumentum a honvédelmi minisztériumi tevékenység foglalata, ez az a terv, amelyből minden más döntés következik.

Hende Csaba, akárcsak az új honvédelmi törvény miniszteri expozéjában, ezúttal is hangot adott munkatársai elismerésének, miszerint az elmúlt hat hónapban valóban embert próbáló munkájukkal biztosíthatták folyamatosan az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségével összefüggő, honvédelmi tárcát érintő feladatok ellátását.

Ezt követően a miniszter elmondta: a rendkívül nehéz pénzügyi helyzet ellenére is a haderő folyamatosan működött, a különböző területeken ennek megfelelően hajtották végre az ország fegyveres védelmére és a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatokra való felkészülést.

A közelmúlt híradásaiban gyakran hallhatták a honvédelem iránt érdeklődők, hogy a honvédelmi tárca létrehozta az önkéntes tartalékos rendszert, amelynek keretében megkezdődött a hadköteles korú lakosság katonai nyilvántartásának aktualizálása, és az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése. Hende Csaba hangsúlyozta: „Jelenleg 2000 önkéntes tartalékossal rendelkezünk – szemben az egy évvel ezelőtti tizennyolc fővel. 2011 januárja óta a honvédségi objektumok nagyobb részének őrzés-védelmét a HM Ei Zrt. alkalmazásában álló önkéntes tartalékos katonák látják el, alvállalkozók bevonása nélkül."

A miniszter kérdésekre reagálva mondta: „Az élő honvédségi objektumok mindegyikét katonák, önkéntes tartalékosok őrzik-védik. Csak az elhagyott lőterek, lőszerraktárak, más létesítmények őrzés-védelménél alkalmazunk civil biztonsági cégeket.
Ez az önkéntes tartalékos rendszer nemhogy álrendszer lenne, éppen ellenkezőleg, valós létszámon, eredményes munkán alapuló rendszer! Egy évvel ezelőtti tizennyolc tartalékoshoz képest, ma ténylegesen van kétezer olyan tartalékos katonánk, akiket mondjuk egy árvíz esetén azonnal a gátakra vezényelhetünk. Ez a képesség tehát tavaly még nem létezett, most pedig létezik. Őket mi toboroztuk, mi képeztük ki feladataikra, fegyvereik kezelésére, és tudjuk, hogy képesek ellátni szolgálatukat, ha éppen befogadó nemzeti támogatásról, avagy természeti, illetve ipari katasztrófa-helyzetről van szó."

Ugyancsak az elmúlt időszak „fegyvertényeként" szólt a miniszter arról is, hogy a tisztjelöltek katonai szocializációjának biztosítása érdekében megkezdte működését az MH Ludovika Zászlóalja. Hallhattuk azt is, hogy a honvédség, új feladatként, átvette a Szent Korona és a hozzá tartozó ereklyék őrzését és védelmét.

A miniszteri beszámoló kitért más sikerekre is. Nevezetesen: a katonáknak a tavaly tavaszi természeti, illetve az őszi ipari katasztrófa idején mutatott kimagasló helytállására, a vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásában, az újjáépítésben, például hídépítéssel való részvételre.

A következőkben további eredményekről hallhattak a képviselők. „Elvégeztük a ZMNE átvilágítását, stabilizáltuk működését, megkezdtük a felkészülést a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő integrációra. Visszaszorítottuk a tárcánál az előző ciklusban tapasztalható korrupciós folyamatokat, kiépítettük a belső ellenőrzés hatékony rendszerét, kivizsgáltuk és vizsgáljuk a gyanús ügyeket, alapos gyanú megléte esetén valamennyi ügyben feljelentést tettünk. Mindezidáig 40-50 rendbeli, jórészt folytatólagosan elkövetett bűncselekmény miatt került sor ismeretlen tettesek elleni ügyészségi feljelentés megtételére."

Ami a bizottság ülésén elhangzott, pazarlásokkal kapcsolatos kérdéseket illeti, szóba került egy bizonyos nyolcszáz milliós „csepp a tengerben". Hende Csabát idézzük: „Az új honvédelmi vezetésnek az átvilágítással nem a visszaélések feltárása volt a célja, hanem az általános vezetési, célszerűségi feltárása. Eközben derült ki, hogy az előző ciklusokban megindult egy kiszervezési folyamat, melynek eredményeként a katonai objektumok kezelését alvállalkozóknak adták ki. Megfejthetetlen kérdés azóta is, hogy miért kellett eközben a laktanyák villanyóráit átíratni az alvállalkozók nevére? Ugyanis korábban a honvédség, mint nagyfogyasztó, egyszerre és nagy mennyiségben, ily módon nagyfogyasztói áron rendelte meg az energiát. Az alvállalkozók viszont a nevükön lévő villanyórákra már kisfogyasztói szerződést kötöttek, kisfogyasztó áron vásárolva a villanyáramot. Mikor ezt hivatalba lépésem után feltártuk, nyomban visszaszereztük a villanyórákat, és megállapíthattuk, a számlák közti különbség nyolcszázmillió forint volt."

Hende Csaba a következő időszak tervezett feladatainak részleteibe is beavatta a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjait.

Mint mondta: „Az új alaptörvény megalkotásában való hathatós közreműködést követően, haladéktalanul hozzáláttunk az új honvédelmi törvény kidolgozásához, amelynek részletes vitája a mai napon zajlott le a parlament plenáris ülésén. A katonák jogállásáról szóló új törvényt, valamint az összes kapcsolódó végrehajtási szabályt meg fogjuk alkotni ez év december 31-ig. Így 2012. január elsejével a teljesen megújult, komplett honvédelmi joganyag tud hatályba lépni."

Hende Csaba a kiemelte: „Kidolgozzuk a honvédség tízéves (2012-től 2021-ig terjedő időszakra szóló) stratégiai és rövid távú terveit. Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséhez kapcsolódóan 2012. január elsejéig kialakítjuk a munkáltatói kompenzációs rendszert, valamint elvégezzük a kapcsolódó szervezési, infrastrukturális, kiképzési, informatikai és egyéb kapcsolódó feladatokat."

A miniszteri beszámolóból kiderült: a tárcánál elvégzik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakításával kapcsolatos feladatokat. Január elsejéig kialakítják a Zrínyi-egyetem egykaros struktúráját, és integrálását az új egyetemi szervezetbe.

A humán erőforrás biztosításával kapcsolatos problémákra, így a békehiány kezelésének kérdéseire utalva a következőket mondta a miniszter: „Kitörési pontként az új humánstratégiát, és a kiszámítható, stabil életpályamodellt kell megemlítenem, amelyet a közszolgálat egyéb területeire való garantált átlépést is biztosító rendszer támogat és egészít ki. Elengedhetetlennek tartom oly sok év után az illetményrendszer, és az egyéb juttatások rendszerének összhangba hozatalát azzal a magasabb követelménnyel, amelyet a katonákkal szemben támaszt az őket alkalmazó állam."

A miniszter egy életpálya-módosítás tanulságos történetét is ismertette a bizottsággal. Eszerint, a ZMNE alezredesi rendfokozatú oktatója, néhány éve, élve a lehetőséggel, nyugdíjba vonult. Egyúttal elszegődött az egyetem őrzés-védelmét ellátó kft-hez, biztonsági őrnek. De mivel volt még néhány elintézetlen ügye hallgatóival, amikor épp „sorompószolgálatra" osztották be, két felnyitás között ott írta alá az indexeket. „Ez az, amit nem akarunk. Húszszoros túljelentkezés közepette válogatunk a tehetséges jelentkezők közül, kiképzésükre jelentős összegeket szán az állam. Legfontosabb törekvéseim egyike, hogy a Zrínyi-egyetemen kiképzett honvédtiszt nyugdíjkorhatárának eléréséig szolgáljon, szolgálja azt az országot, amely e pályára, hivatásra kiképezte. Nem lehet persze mindenkiből tábornok, és szükségessé válhat a pályakorrekció. Ez esetben – és épp ez az új Nemzeti Közszolgálati Egyetem koncepciójának a lényege – az egységes alapokat adó képzés, a közszolgálatiság szakmai ismeretei lehetővé teszik, hogy az állam szolgálatának más területén dolgozhasson az, aki nem kíván tovább szolgálni a katonai pályáján."

A Nemzetbiztonsági Bizottság több tagja adott hangot elismerésének a tárcánál elért eredmények hallatán. Mondván: a Honvédelmi Minisztériumban megszűnt a tekintélyvesztés, a pazarlás, megszüntették a visszaélések lehetőségeit. „Mindez – hangzottak a többségi képviselői szavak – a miniszter és munkatársainak érdeme."

A parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága július 5-én hallgatja meg a honvédelmi miniszter beszámolóját. S eközben természetesen jogalkotási nagyüzem van az Országgyűlésben, így folytatódik a várhatóan július 11-én, végszavazással záruló új honvédelmi törvény megalkotásának folyamata.

Fotó: Galovtsik Gábor