Átfutottak a határon

Október 18-án Rédicsen is nagy szeretettel fogadták a katonákat, akik civilekkel együtt futottak be az első világháborús emlékműhöz. Itt Soós Endréné, a város polgármestere köszöntötte a emlékfutáson résztvevőket, majd a helyi általános iskola egyik diákja szavalt el a hősök tiszteletére egy verset.

Még a koszorúzás előtt dr. Horváth Csaba ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese a honvedelem.hu érdeklődésére felelevenítette a száz évvel ezelőtti eseményeket, majd elmondta, hogy a sport és a történelem e futásnak köszönhetően egymásra talál. „Ez az emlékfutás azt is kívánja biztosítani, hogy mind Magyarországon, mind pedig Szlovéniában egymásra találjanak a sportolni szeretők, valamint a hadtörténelmet és a történelmet kedvelők" – hangsúlyozta az ezredes.

Innen Göntérházára vették a futók az irányt, akikhez a lendvai konzul, Morován Zsolt is csatlakozott. Ott is nagy lelkesedéssel fogadták a katonákat. Dávid Andor a ljubljanai magyar nagykövetség első beosztottja köszöntő beszédében elmondta: az 1915-1917 között az isonzói fronton megvívott csaták keménységét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a különböző tájegységek nevei – Doberdó, Isonzó – a magyar nyelvben azóta fogalmakká váltak. Majd a futókhoz fordulva kiemelte: „Az önök fizikai megpróbáltatásukat sem nélkülöző futása tisztelgés az itteni harcokban részt vett magyar és más nemzetek katonái előtt, tisztelgés a hősök előtt."

A göntérházai koszorúzást követően a futók tovább folytatták útjukat egészen Muraszombatig.

A caporettói áttörés századik évfordulója alkalmából a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred, valamint az MH 54. Veszprém Radarezred állományából kilenc hivatásos és szerződéses, illetve egy önkéntes műveleti tartalékos katona indult útnak október 11-én Budapestről, hogy − 1023 kilométert megtéve – október 24-én, a szlovéniai Kobaridba érkezve, váltásokban teljesítsék az emlékfutást.

Fotó: a szerző felvételei