Az új kihívásokhoz új képességek kellenek

A miniszter előadásában rámutatott: Magyarország biztonsági környezete megváltozott, s a legnagyobb közvetlen fenyegetést a tömeges és ellenőrizetlen migráció, illetve az ukrajnai helyzet, így Oroszország jelentik. A hibrid hadviselés megjelenése, a kiberfenyegetés és a hagyományos stratégiák elavulása miatt egészen újfajta megközelítést kíván a biztonság szolgálatának kérdése. „Ne mondja senki azt, hogy nyugodtan élhetünk, hiszen egyik napról a másikra olyan dolgok történnek, amelyek igenis arra késztetnek minket, hogy legyünk mindenkor felkészültek. Olyan képességekre van szükség, amelyekkel megvédhetjük az országot, az állampolgárokat, és biztosíthatjuk a békés életet és a jövőt" – hangsúlyozta.

Az ország biztonsága alapvetően a hadsereg képességein, a szövetségi rendszeren és az állampolgárok elkötelezettségén múlik, ugyanakkor a kutatóknak és az elemzőknek is nagy felelőssége van ebben. Fontos ezen a téren a megelőzés és az előre gondolkodás képessége, ezért teljesít mintegy 1000 magyar katona külföldön szolgálatot. A missziók segítenek abban, hogy a biztonsági kihívások ne váratlanul jelenjenek meg az  országban, hanem a problémát már annak kialakulási helyén kezelni tudják.

A biztonság megteremtéséhez mindenekelőtt egy erős, ütőképes, korszerű fegyverzettel felszerelt hadseregre van szükség. Ennek megteremtését szolgálja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amelyet a kormány is támogat és biztosítja a szükséges anyagi hátteret hozzá. Vállalták például, hogy 2024-re a honvédelmi költségvetés mértéke eléri majd a GDP 2 százalékát, aminek 20 százalékát fejlesztésekre fordítják. Jelenleg már a GDP 1,4 százalékát fordítják a honvédségre – fűzte hozzá. A fejlesztési program a honvédség minden elemét érinti, de a haditechnikai eszközök beszerzésén, cseréjén túl foglalkozik a társadalmi kapcsolatokkal, a fiatalok képzésével, az önkéntesek toborzásával és a magyar hadiipar megteremtésével is. Mostanra mintegy 8000 tartalékosa van az országnak, s a tervek szerint 20 ezer lesz a rendszer teljes feltöltése után.

„Az új kihívásokhoz, új képességeket kell teremteni, ahogy nap mint nap változnak a kockázatok, a fenyegetések, különben nem tudjuk teljesíteni mindazt, amit a törvény a részünkre előír a haza védelmének érdekében" – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezen a téren kiemelten fontos a magyar állampolgárok elkötelezettsége és a fiatalok áldozatvállalása. A fiatalok megszólítását, a honvédelem ügyébe való bevonását szolgálják például a honvédelmi táborok és a sport. „Mutassuk meg a fiataloknak, hogy egy fejlődő Magyar Honvédség olyan lehetőségeket biztosít számukra, amiket nem szabad kihagyni (…), meg fogják találni a számításukat egy korszerű, modern, egy 21. századra épülő hadseregben" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezért van szükség a kadétprogram mellett a katonai kollégiumra is. 

Szabó István, a tárca honvédelmi államtitkára a honvédelmi nevelés témakörében elmondta: a sorkatonaság 2004-es megszűnésével a honvédség és a társadalom közötti közvetlen kapcsolat megszakadt. Ezzel csökkent a hadsereg beágyazottsága, s elesett attól a lehetőségtől, amivel addig a hazafias nevelés terén rendelkezett. A szerteágazó honvédelmi képzés bizonyos elemeinek ezért már korán meg kell jelennie a köz- és a felsőoktatásban. Hangsúlyozni kell ennek önkéntes jellegét, s azt is, hogy például a hazafias nevelés egyik célja az érzelmi kötelék kialakítása az egyén és a haza között. „Azt gondolom, hogy ez a fajta honvédelmi nevelés erősítheti a társadalmi elfogadottságot, amire nagyon nagy szükség van a mai időkben, ahhoz, hogy támogassuk a Magyar Honvédség feladatait" – fogalmazott az államtitkár.

Szabó István beszélt a kadétprogramról is, megjegyezve, ki kell emelni annak a több mint 50 partneriskolának az együttműködését, amelyek a honvédelmi alapképzést tantárgyként oktatják. Már több mint 2000 gyermek tanulja a honvédelmi alapismereteket a tárca által kiadott tankönyv segítségével. Elmondta azt is: jelenleg csak egy teljesen honvédelmi oktatást folytató gimnázium van, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, de a tervek szerint egy újabb is nyílhat Hódmezővásárhelyen. „A számok azt mutatják, hogy óriási az igény az ilyenfajta oktatásra, két és félszeres, háromszoros túljelentkezéssel számolunk minden évben a Kratochvilban, és ezt az igényt ki kell elégítenünk. Végig kell gondolnunk földrajzilag is, hogy hol, milyen térségben alakítunk ki ilyen oktatási intézményt, de ez az alappillére kell legyen a katonai oktatásnak" – fogalmazott. 

Dr. Vezekényi Csaba védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: mostanra felértékelődött a hadsereg fejlesztésének kérdése, amit a NATO mellett a politikai elit is támogat. Ennek hátterében az áll, hogy mind több, s nemcsak katonai szerep hárul a haderőkre a biztonság garantálásában. „A katonai erő egyre többször játszik meghatározó szerepet a regionális konfliktusokban, válságokban.  A konfliktusok kezelése is növekvő arányban követelhet meg végső eszközként katonai megoldásokat;  a megfelelő védelmi képességek fenntartása, a katonai erő folyamatos fejlesztése – ebből fakadóan is – elengedhetetlen" – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országává vált, amit fenn kell tartani, s az új kihívásokra új válaszokat kell adni. A biztonságot úgy is lehet támogatni, hogy az ország fenntartja vagy növeli a nemzetközi missziókban való katonai részvételét, s fejleszti saját hadseregét – mondta dr. Vezekényi Csaba.

Dr. Simicskó István, a hazafias és honvédelmi neveléssel kapcsolatos feladatok kormánybiztosa előadásában hangsúlyozta: egy jól működő államnak teret kell engednie a közösséghez tartozás igényének. Erre jó példa az önkéntes tartalékos rendszer, a kadétprogram, de a Honvédelmi Sportszövetség is. Hangsúlyozta, hogy a köznevelésben nem katonai képzést, hanem honvédelmi nevelést szeretnének folytatni, amely a testi és a szellemi képességek, illetve a haza iránti érzelmi attitűdök kifejlesztését célozza. Ehhez pedig mindenképpen módszertani segítséget kell nyújtani az iskolai oktatóknak, nevelőknek. A célok érdekében egy kormánystratégiára is szükség van, s a középiskolákban honvédelmi, míg a felsőoktatásban katonai ismereteket kell oktatni. A volt miniszter kiemelte a sport szerepét a honvédelmi nevelésben, és megjegyezte: ez alkalmas a kívánt célok egy részének elérésére. 

Petr Pavel vezérezredes, a cseh hadsereg egykori vezérkari  főnöke, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke a konferencián azt mondta, az észak-atlanti szövetség számára két fő fenyegetés létezik most a világon: Oroszország és a terrorizmus. Mivel a konfliktusok természete megváltozott, ma az egyik legfontosabb, hogy az elemzők, illetve a döntéshozók megértsék, mi számít fenyegetésnek, s miként lehet kezelni őket. Mára például a gazdasági útvonalak és az erőforrások biztosítása központi kérdéssé vált, ami a világ két legerősebb hatalma, az Egyesült Államok és Kína tetteit is nagyban meghatározza. Mostanra nemcsak Afrikában, de Oroszország bizonyos részein és Európában is érezhető, hogy Kína egyre nagyobb hangsúlyt fektet gazdasági érdekei védelmére. A vezérezredes arra számít, hogy a jövőben kiéleződnek majd a konfliktusok például Kína és az Egyesült Államok között a korábban említettek miatt. Mivel mind Oroszország, mind pedig Kína abban érdekelt, hogy megossza az Európai Uniót és a NATO-t is, a tagállamok összefogása, egysége mindennél fontosabb napjainkban – tette hozzá.   

A rendezvényen előadást tartott mások mellett dr. Sticz László ezredes, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségének megbízott vezetője, Ranald Munro vezérőrnagy, a brit vezérkar főnökének kadét- és tartalékosügyekért felelős helyettese, valamint dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.