Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Balassagyarmat száz éve a legbátrabb város

Szöveg: Snoj Péter |  2019. január 27. 16:10

Civitas Fortissima, a legbátrabb város. Így nevezik Balassagyarmatot 1919. január 29. óta, amikor is a település lakossága felkelt a megszálló csehszlovák erők ellen és felszabadította saját magát az elnyomás alól. A „csehkiverés” századik évfordulója alkalmából, az akkor helyt állt hősökre emlékeztek január 27-én, vasárnap.

1599198491
Az első világháború lezárását követő hónapok nem hozták meg Európa régóta várt békéjét. A háborút elvesztő országok feletti területkövetelések inkább szították a kedélyeket, semmint rendezték volna a nemzetek sorsát. Így történt 1919. január 15-én is, amikor – alig pár hónappal a Nagy Háború vége után – csehszlovák csapatok, átlépve a határvonalat jelentő Ipoly folyó vonalát, betörtek Balassagyarmatra és rövid idő alatt elfoglalták a laktanyát, a postát, valamint a vasútállomást. Nyilvánvaló volt, hogy a katonai akció célja a megszállás és a város elkerítése Magyarországtól. Meglepő gyorsasággal kezdtek bele a hatalomátvételbe, a közintézményeken az addigi magyar feliratok helyére cseh írások, s ugyanígy a magyar köztisztségviselők székébe csehszlovák vezetők kerültek.

A kezdettől érezhető forrongás és a helyi lakosság ellenállása január 29-re csúcsosodott ki, amikor is – ellenszegülve a csehszlovák hatóságok fegyverbeszolgáltatásra utasító követelésével – a balassagyarmatiak felvették a harcot az agresszorokkal. Nem voltak egyedül, ugyanis a kormány titokban felkérte a közelben állomásozó magyar katonai csapatokat, hogy siessenek a város segítségére. Noha sokáig kétesélyes volt a csata kimenetele, január 29-e délutánján a cseh védők kitűzték a fehér zászlót. A csúfos vereség éppen elegendő volt arra, hogy Csehszlovákia felhagyjon a térség és a város meghódításának kísérletével. Balassagyarmat, a legbátrabb város ekkor nyerte el az azóta is méltón viselt címét.

1599198493

A jubileum tiszteletére rendezett megemlékezés részeként, Németh Szilárd jelenlétében adták át a felújított balassagyarmati első világháborús hősi temetőt, ahol azok a katonák és civilek is nyugszanak, akik a városért folyó harcokban estek el. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a rendezvényen emlékeztetett arra, hogy az első világháború során a Nógrád Vármegyei hadkötelesek, így a balassagyarmatiak is zömmel a losonci 25. közös gyalogezredben, a besztercebányai 16. honvéd gyalogezredben valamint a császári és királyi 29. tábori vadászzászlóalj kötelékében szolgáltak. A nógrádi bakák megjárták a Nagy Háború több jelentős harcterét. Harcoltak a keleti és az olasz front véres ütközeteiben, de jelen voltak a román hadszíntéren is. Részt vettek a lemberg-rawaruszkai csatában és helytálltak a San folyó mentén. Ott voltak, amikor Limanowánál sikerült megállítani az orosz gőzhengert; és akkor is, amikor a gorlicei áttörésre került sor. Küzdöttek az olasz fronton, a Hétközség-fennsíkon, Doberdónál, az isonzói és a piavei csatákban is.

A Nagy Háború végét illetően Németh Szilárd elmondta, hogy 1918 nem hozta meg a várva várt békét Magyarország számára. Az 1918 végét és 1919 elejét jellemző zűrzavaros időszakot kihasználva a csehszlovák erők betörtek Magyarországra, ám „a balassagyarmati hősök állhatatosan hittek hazájukban, városukban, magyarságukban; és ebből egy jottányit sem kívántak engedni" – fogalmazott a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára. Hozzátette: „a balassagyarmati hősök ma is példát adnak nekünk hazaszeretetből, bátorságból, összefogásból. Hősiességükből erőt meríthetünk a 21. század kihívásaihoz is. Balassagyarmat példája erősíti bennünk, hogy mi, magyarok megvédjük hazánkat, mert itt, Európa közepén továbbra is a közös jövőt építő értéknek tartjuk évezredes keresztény-nemzeti kultúránkat, alkotmányos államiságunkat."

1599198493

A rendezvényen – mások mellett – részt vett dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, valamint a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálatainak képviselői is. Takács Tamás ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség lelkészi kar vezetője és Mészáros László alezredes, a Protestáns Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkésze is megemlékezett az áldozatokról.

Ezt követően a résztvevők koszorúzással és az emlékezés virágainak elhelyezésével tisztelegtek az első világháborúban és az 1919. január 29-i ütközetben elesettek előtt.

1599198493

Fotók: a szerző felvételei