Egymás között és a partnerországokkal is erősíteni kell az együttműködést

„A NATO nem lehet befelé forduló"

Hende Csaba előadásában úgy fogalmazott: Európa ma egységes és békében él, ami a létfontosságú transzatlanti kapcsolatoknak köszönhető, vagyis a NATO húzódik meg mögötte, erről pedig nem szabad megfeledkezni. Elképzelhető, hogy a 21. század még zaklatottabb lesz, mint a korábbi időszakok, az új kihívások kezelése pedig csak még szorosabb egységben lehetséges. „A béke ára az elkötelezettség a készenlétre, az éberségre" – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Hende Csaba részletesen szólt a szövetség előtt álló súlyos kihívásokról. A közös stratégiai kihívások okán a szövetségesek és a partnerországok is érintettek, ezért a huszonnyolc tagállam együttműködése mellett a többi partnerországgal való kooperációt is erősíteni kell – szögezte le. „A NATO nem lehet befelé forduló, foglalkoznia kell a küszöbön túli kihívásokkal is" – tette hozzá a miniszter, aki az új típusú biztonsági fenyegetésekről, így például a kiberbiztonság témaköréről is szólt. Külön hangsúlyozta az információszerzés kiemelt jelentőségét „a globális bizonytalanság korában". Mint mondta, mindenképpen nagyon fontos a jövő szempontjából a szervezet hitelessége is, a költségvetési vonatkozásokat tekintve pedig emlékeztette a megjelenteket, hogy 2013 és 2015 között a magyar honvédelmi tárca költségvetési támogatása nem csökken, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát.

Mint mondta, miután jövőre véget ér a szövetség évtizedes elsődleges prioritásának számító ISAF művelet, hazánk az azt felváltó Resolute Support misszióban is részt vesz majd. Kiemelten fontos a missziókban megszerzett műveleti tudás megőrzése is. Magyarország szintén elkötelezett a NATO Kapcsolt Erők Kezdeményezés (Connected Forces Initiative) és az Okos Védelem (Smart Defence) mellett, illetve fontosnak tartja, hogy regionális környezetben is maximalizálja hadereje hatékonyságát.

„Lenyűgöznek Magyarország erőfeszítései"

A szövetség előtt álló fő komplex kihívások között a főtitkárhelyettes a terrorizmust, a tömegpusztító fegyverek terjedését, illetve a kiberhadviselést említette meg. Mint Alexander Vershbow elmondta, a NATO-n belül a transzatlanti kapcsolatokban tagadhatatlanul létezik egy szakadék az aránytalan finanszírozás miatt: az európai tagállamoknak mindenképpen meg kell állítania a védelmi költségvetések csökkenését. Ugyanakkor külön kiemelte: Magyarország jelentős mértékben járul hozzá a szövetség tevékenységéhez.

Alexander Vershbow hangsúlyozta: mindenképpen előrelépés kívánatos a közös hírszerzés és felderítés, a rakétavédelem, illetve a nagy teljesítményű nehézszállító-helikopterflotta kiépítése területén. Szintén kulcsfontosságú területként említette a NATO partneri kapcsolatait. „A NATO bővítési politikája kritikus fontosságú a tekintetben, hogy összehozzuk és biztonságosabbá tegyük Európát", szögezte le. A többnemzeti együttműködés kapcsán kiemelte a közös kiképzések, gyakorlatok fontosságát, és úgy fogalmazott: lenyűgözik Magyarország erőfeszítései.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke rámutatott: a NATO minden idők egyik legütőképesebb, legsikeresebb katonai szövetségeként továbbra is a biztonság záloga. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a NATO-ban érvényesülő szilárd, szerteágazó kapcsolatok továbbra is a kölcsönös bizalomra épüljenek.

Martonyi János előadásában úgy fogalmazott: az első világháború kitörésének közelgő századik évfordulója is arra emlékeztet, hogy a NATO legfontosabb feladata a béke szavatolása. „Európának és Amerikának szüksége van egymásra, jobban függnek egymástól, mint korábban bármikor. Európának erős Amerika kell, ahogyan Amerikának is erős Európára van szüksége, és mindkettejük érdeke az erős NATO" – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Fotó: Rácz Tünde