Éleslövészet a legelőn

Szöveg: Szűcs László | 2010. október 17. 6:49

Az MH EUFOR Kontingens műveleti századának három szakasza hajtott végre éles lőgyakorlatokat a Szarajevótól mintegy hatvan kilométerre található kalinoviki lőtéren a hét folyamán. Helyszíni tudósításunk az első szakasz éleslövészetéről.

Három lőfeladatot hajtott végre a héten az MH EUFOR Kontingens műveleti század első szakasza a Szarajevótól közel hatvan kilométerre található kalinoviki lőtéren. E lőtérről tudni kell, hogy – legalábbis a magyar katonák szerint – nagyon jó fekvésű, és szakasz szintig minden lőfeladatot végre lehet itt hajtani.

Bosznia-Hercegovina sajátossága azonban az, hogy szinte mindenfelé haszonállatokat legeltetnek, így a magyar kontingens katonáival nem egyszer előfordult már, hogy a lőgyakorlatot félbe kellett szakítaniuk egy-egy, a tűzszektorba tévedt szarvasmarha miatt. Az EUFOR misszió egyik fontos szabálya ugyanis az, hogy a katonáknak a véletlenül lelőtt marháért 800 euró kártérítést kell fizetniük a tulajdonosnak.

Az alegység katonái úgynevezett különleges békefenntartói lőfeladatokat kaptak – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére még a lövészet előtt Vétek Miklós hadnagy. A lőgyakorlat vezetője hozzátette: a mai napi kiképzésnek az a célja, hogy a katonák olyan szituációkat gyakoroljanak, amelyek egy békefenntartó misszió során bármikor előfordulhatnak. „Arra készítjük fel a katonáinkat, hogy ezeket a helyzeteket, lehetőleg halálos áldozat nélkül kezeljék" – fogalmazott a fiatal tiszt.

Mint megtudtuk, a szakasz katonái először Parabellum pisztollyal tüzelnek a huszonöt méteres távolságban felállított anatómiai célokra. Négy kapáslövést adnak le, de egyszerre csak egy lőszer kerül a tárba, két lövés között pedig futva kell megtenniük a távolságot a tűzszakasz és a lőszerfelvevő hely között.

„Ezzel azt próbáljuk érzékeltetni katonáinkkal, hogy mennyivel nehezebb pontos lövést leadni, ha futva és a levegőt kapkodva közelítjük meg a célpontot" – mesélte Vétek hadnagy, majd arról beszélt, hogy ezt követően egy olyan helyzetet állítanak be, amelynek során a terepen tevékenykedő úgynevezett jelenléti járőrt támadás ér. A négy katonából álló tűzcsoportnak az a feladata, hogy felvegye a harcot, vagy pedig elszakadjanak a támadóktól. A döntést – tudtuk meg a hadnagytól – a tűzcsoport parancsnoka hozza meg. A száz és kétszáz méteres távolságban elhelyezett célokat pedig úgynevezett társbiztosítással kell leküzdeniük a katonáknak.

Az anatómiai céllapról Vétek Miklós elmondta: az emberi felső- és alsótestet imitáló célalakon a testrészeket különféle színekkel ábrázolják. A kék és zöld színnel festett testrészekbe leadott lövések kis valószínűséggel okoznak halálos sérüléseket, így egy békefenntartói lövészet során kifejezetten tilos, és komoly hibának számít piros színnel ábrázolt testrészekre tüzelni.

A szakaszparancsnoktól megtudtuk azt is, hogy az alegység katonái minden hónapban egyszer részt vesznek éles lőgyakorlaton. A különleges békefenntartói éleslövészetek sikeres végrehajtásához ugyanis biztos fegyverkezelésre, és kialakult lőkészségre van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a legalább havi egy alkalommal végrehajtott lövészet – emelte ki Vétek hadnagy.

Az első szakasz lőgyakorlatát megtekintette Dlabig Péter százados, a műveleti század parancsnoka is. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a század a műveleti területre történő kiérkezés után szinte azonnal megkezdte az éles lőgyakorlatok végrehajtását is. Mivel az alegység tagjainak nagy része nem lövész beosztású katona, így szükséges volt a foglalkozásokat az úgynevezett egyesharcos kiképzéstől kezdeni. Innen – a fokozatosság elvét követve – jutottak el a kötelékkiképzésig. Jelenleg tűzcsoport szinten tartanak, a január közepén véget érő külszolgálat előtt azonban még szeretnék a raj-, és szakasz szintű lőgyakorlatokat is végrehajtani – hangsúlyozta a századparancsnok.