Értékes gyűjteményt kezel a levéltár

A Hadtörténelmi Levéltár és Irattár egyik alapvető funkciója a hadsereg írásos dokumentumainak gyűjtése és megőrzése. Ám a XX. század második felétől egyre több, nem papír alapú dokumentum készült a Magyar Néphadsereg, valamint a Magyar Honvédség életéről, és ezek megóvásáról is a levéltárnak kell gondoskodnia – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére dr. Bonhardt Attila ezredes.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezetében működő intézmény igazgatója hozzátette: a XX. század vívmányainak egyike a film, s amióta a Katonai Filmstúdió 1950-ben megkezdte a munkáját rengeteg olyan film született, amelyek a hadsereg számára készültek, híradó anyagként, illetve propaganda, vagy oktató jelleggel.

Ezeket a filmeket általában a hadseregen belül forgalmazták, ám egy idő után aktualitásukat vesztették, mivel új fegyvereket állítottak rendszerbe, vagy éppen új elképzelések születtek. Az „elavult" filmek az akkor még működő Módszertani Központ raktáraiba kerültek. Ez a tárolókapacitás azonban egy idő után kimerült, s a központban igyekeztek megszabadulni a „feleslegessé vált kacattól".

Felmerült a leselejtezés és a megsemmisítés ötlete is, ezt azonban szerencsére hamar elvetették. Ekkor találták ki, hogy az anyagot át kellene adni a levéltárnak, úgyis ennek a szervezetnek feladata a nem használatos dokumentumok őrzése és tárolása.

Az első filmeket az 1970-es évek elején szállították be a levéltárba, az utolsó darabok pedig a ’90-es évek közepén érkeztek meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületébe. Azért éppen ekkor, mert a Katonai Filmstúdió ekkor tért át a film használatáról a videokazettás gyártásra.

A mozgófilm-gyűjtemény egészen pontosan 3499 darabból áll – mondta Bonhardt ezredes – ezek között még vannak olyanok, amelyek eredetileg nitro alapú anyagra készültek, s így veszélyességük miatt nem lehetett HIM épületben elhelyezni őket. Így a Nemzeti Filmarchívummal kötöttek egy megállapodást, ezeket a filmeket negatívra átírták, az eredeti kópiákat pedig megsemmisítették.

„A gyűjtemény néhány száz filmje még a második világháború előtt készült, ám a kópiák döntő többsége 1945 utáni. Ezek a filmek hatalmas történelmi értékkel bírnak, hiszen az adott korról, annak politikai vezetőiről, szereplőiről, az egyenruhákról, a fegyverekről, a kor hangulatáról, az írott szövegnél sokkal látványosabb képet adnak, több információval szolgálnak a néző számára" – mondta az ezredes, majd kiemelte: a kópiák döntő többsége 35 milliméteres filmre készült, de a tekercsek között akad 16 milliméteres is. .

Természetesen van néhány kuriózum is a filmgyűjteményben. Bonhardt ezredes egyik kedvence az 1952-es nagy hadgyakorlatról készített, több részből álló film.

Mint megtudtuk, a filmek döntő többségét a Katonai Filmstúdió készítette, de akadnak olyanok is, amelyeket az akkori baráti országoktól kapta a néphadsereg. A 17 260 tekercsből álló mozgófilm-gyűjtemény egyébként 2010-ig a Budai Várban, a HM HIM épületében volt, helyhiány miatt azonban kénytelenek voltak elszállítani innen a fémdobozokban tárolt tekercseket. A gyűjteményt a Budaörsi úton található Petőfi laktanyába költöztették át, ahol a HIM egy külső raktárt kapott.

Természetesen a levéltár igazgatója is jól tudja, hogy egy gyűjtemény csak akkor igazán alkalmas feladata ellátására, ha azt kutatni is lehet. Bár rendelkeznek 35 milliméteres és 16 milliméteres mozigéppel is, megfelelő vetítőhelyiség és szakképzett mozigépész hiányban a filmek jelenleg nem vetíthetők. Így pillanatnyilag csak azok érhetők el a kutatók számára, amelyeket az 1990-es években – pályázati pénzből – átírtak videokazettára, azaz nagyjából a gyűjtemény fele.

Mivel azonban a filmek iránt nagy az érdeklődés, szeretnék azt elérni, hogy a teljes gyűjtemény valamilyen digitális adathordozón is elérhető legyen, mégpedig úgy, hogy a megfelelő címszavakra és tárgyszavakra is kereshessen a felhasználó. Ehhez azonban pillanatnyilag nincsen meg a szükséges anyagi háttér – mondta Bonhardt Attila ezredes, hozzátérve: távlati céljaik között szerepel az is, hogy a digitalizált gyűjtemény felkerüljön az internetre, ahonnan – természetesen a megfelelő díjak megfizetése után – mindenki számára elérhető lenne.

 
 Fotó: Tóth László, Hadtörténelmi Levéltár és Irattár