Hende Csaba: „Közös célunk újraszőni a szálakat”

A hagyományos eseménysorozat az arad-belvárosi református templomban tartott ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. A megjelent hívőket és vendégeket – köztük Hende Csaba honvédelmi minisztert, Király Andrást, Románia oktatásügyi államtitkárát, Füzes Oszkárt, hazánk bukaresti nagykövetét, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzult, Sándor Mátyás alezredest, Magyarország bukaresti véderő, katonai és légügyi attaséját, Faragó Dénest, az RMDSZ országgyűlési képviselőjét – Baracsi Levente Zoltán lelkipásztor köszöntötte.

Ezt követően Horváth Levente, Arad alpolgármestere mondott beszédet, amellyel megnyitotta az Aradi Magyar Napokat. Fölemelő érzésnek tartva minden, a hősökre s a vértanúkra való emlékezést, arra is utalt, hogy ezen alkalmak megmutatják azon értékeket, amelyek az Aradon élő mintegy 23 ezer magyar számára megtartó erőt ad. A 13 vértanú emléke, annak ápolása megerősíti őket a magyarságukban.

A megnyitó után Kerekes József, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület nagyváradi lelkipásztora ünnepi istentiszteletet tartott. Igehirdetésében Jézus hegyi beszédét idézve arra szólított fel, hogy ne gyűjtsünk evilági, mulandó kincseket, ne azonosítsuk az öncélú karriert és anyagias gyűjtést az élettel, s inkább mennyei kincseket, így Isten igéit gyűjtsük. Mivel Isten országa bennünk lakozik a szeretet, a szolgálat által. A farkastörvények helyett jóságot, együttérzést, mértékletességet! – figyelmeztetett a lelkipásztor, majd szólt arról: csakis Isten képes arra, hogy „görbe vonalakkal is tud egyenesen írni!"

Ennek az Európa-szerte ismert mondásnak az igazságát Hende Csaba abban jelölte meg, hogy az 1849. október 6-a óta eltelt idő megmutatta: az áldozat, amit vértanúink hoztak, nem volt értelmetlen! Rettenetesen keserű, torokszorítóan szomorú, rendkívül megalázó, drámai és tragikus – de nem értelmetlen.
Elsősorban azért – emelte ki a honvédelmi miniszter –, mert minket, kései utódokat felemel az, amit tettek. Ne feledjük, hogy az ügy, amiért harcoltak, végül győzött.
Azok is kudarcot vallottak, akik később próbálkoztak szabadságunk letiprásával.

Mint kiemelte: a kibontakozó passzív ellenállás szintén megmutatta nemzetünk erényeit, a bátorság és az összefogás hasonlóan szép példáit. Nemzeti akaratunk végül elvezetett a kiegyezéshez, amely józan megegyezés volt és megbékélés. S amelyből egy új, békebeli világ épült fel.

E gondolatai után Hende Csaba, a magyar napok alkalmából, a soproni szerzőpáros, Göncz József és Bognár Béla Szép Arad vármegyénk című, gazdagon illusztrált történelmi képeslap-gyűjteményét méltatta. Elmondta, hogy az új kötet az egykori város és vármegye történeteit adja közre. Láthatunk pompás épületeket, takaros kunyhókat, melyek e békebeli világ üzeneteit hordozzák: a becsületes munka, a tisztes ipar hétköznapjaiból felépülő gyarapodást. S láthatjuk az aradi várat, a világosi szobát, ahol megpecsételődött a honvédsereg sorsa – emlékeztetett a honvédelmi miniszter.  S aztán láthatjuk az együtt élő nemzetek által termőre fordított, felvirágoztatott vármegye pezsgő életét. Láthatunk fény és árnyékot egyaránt.
Arad közös kincsünk: mindannyiunké, akiknek ősei szerepelnek e könyvben.

De mi lesz vele a jövőben? – vetette föl Hende Csaba. Felfedezzük-e, megismerjük-e a múlt mélyén rejtőző igazgyöngyeinket? Vagy hagyjuk elveszni?
Ez rajtunk múlik! – szögezte le a miniszter. Mert ne feledjük: jövőnk nem a múltunkból lesz, hanem belőlünk. De csak abból, amit megcsinálunk!

Hende Csaba előre mutatva úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió lehetőséget ad arra, hogy amit a történelem széttört a 20. században, azt újra összeforrasszuk. Ezt nemcsak azért kell megtennünk, mert már egyszer együtt volt, hanem azért, mert ez mindannyiunk jól felfogott érdeke.
Majdnem egy évszázadig éltünk úgy, hogy a határokon átvezető utak sehová sem vezettek. Ami maradt, azt mutatja: érdemes összekötnünk az elszakadt szálakat. Eljött az idő, hogy változtassunk. Sőt, a változások kellős közepén járunk. Az élet, a gazdaság kikényszeríti a magáét… – tekintett végig a miniszter a jelen lehetőségein.

„A mi nemzedékünknek az jutott, hogy újraszőjük ezeket a kapcsolatokat regionális és államközi szinteken egyaránt. Nagyra értékeljük az Arad megyei tanács, különösen Georghe Falca, Arad polgármesterének ebben játszott szerepét. Nagyra értékeljük a román kormány ez irányú erőfeszítéseit, amit a közös érdek, a közös megmaradás, a harmonikus együttélés érdekében kifejt" – mondta.

Hende Csaba azt is hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is aktívan támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez, azért hogy a határ sem a szívünkben, sem a való életben ne válasszon el bennünket.
A honvédelmi miniszter végezetül visszatért arra, hogy az Isten a görbe vonalakkal is tud egyenesen írni. Aláhúzta: az aradiak példája fényesen bizonyította ezt. A ma nemzedékének jut az a feladat, hogy kiegyenesítsük azt, amit a történelem összekuszált.

Hende Csaba ünnepi gondolatait és a könyvbemutatót követően a vendégek megtekintették az aradi Magyar Házat s a Nyugati Jelen című lap szerkesztőségét, majd egyházi gyászszertartás keretében az aradi köztemetőben megkoszorúzták az 1944-ben, a város térségében hősi halált halt 12 honvédünk most avatott síremlékét.

Ezekről a hősökről is megemlékezett a honvédelmi miniszter, elmondta: a háború legreménytelenebb küzdelmét vállalva próbálták a Kárpátokon kívül rekeszteni a szovjet csapatokat. Ma ezek a fiúk név nélkül itt várják a feltámadást. Fél évszázados névtelenség után a mai aradi közösség erőfeszítései nyomán végre őrzi emléküket egy, a Farkaslakáról hozott nyolcmázsás kőtömb, mintegy mementóként. Ez a 12 honvéd a legtöbbet adta a hazáért, amit csak lehetett: az életét. Megtettek mindent, amire képesek voltak. Emlékeznünk kell tehát rájuk, hiszen az ő áldozatuk összeköt bennünket – fogalmazott Hende Csaba.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

További képeinkért kattintson galériánkra!