Konferencia a Nemzetvédelmi Egyetemen

Az április 21-i konferenciára a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dísztermében került sor. A konferencia levezető elnöke Valenta László, a Belügyminisztérium főosztályvezetője volt, aki köszöntötte a megjelenteket, majd prof. dr. Padányi József mérnök ezredes, a ZMNE megbízott rektora megnyitotta a rendezvényt.

Az első előadást dr. Tóth László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára tartotta, aki tájékoztatást adott a kormány egy éves tevékenységéről, különös tekintettel a hon- és rendvédelmi/rendészeti szervek eddigi és jövőbeni feladataira. Szólt az elmúlt tíz év államadósságának alakulásáról, a csökkentésére megtett intézkedésekről, az új Széchenyi-tervről és annak programjairól, amelynek keretében mintegy kétezer milliárd forintot fordítanak a jövőben a hazai vállalkozások támogatására, fejlesztésre. A Belügyminisztérium fejlesztési teveiről azt mondta, hogy azok az „intelligens, fenntartható, befogadó fejlődést szolgálják".

Kádár Róbert, Honvédelmi Minisztérium, Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal
főigazgatójának helyettese a Magyar Honvédség felszerelésének és korszerűsítésének igényeiről tartott előadásában kifejtette a haderő modernizációs fejlesztési programjainak lényegét. Rámutatott a prioritásokra, a fő irányokra, és az eddig elért eredményekre. Kiemelt feladatként jelölte meg a túlélőképesség növelésére irányuló fejlesztéseket, beruházásokat, valamint „A jövő katonája" programot, amely a rendőrség és a honvédség közös fejlesztésein alapul.

A Honvédelmi Minisztérium és a hazai védelmi-ipar kapcsolatáról szólva megerősítette, hogy „szeretnék az ágazatot helyzetbe hozni". Nagy jelentőségűnek nevezte a NATO Kutatási és Technológiai Szervezetének, valamint az Európai Védelmi Ügynökségnek tevékenységét a jövőbeni hadiipari fejlesztések, modernizáció terén.

Dr. Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára A hazai vállalkozások lehetőségei a hon és rendvédelmi szervek felszerelésének korszerűsítésében című előadásában a biztonság kérdésének új megközelítését fejtegetve kijelentette: a védelmi és a biztonsági ipar egyre közelebb kerül egymáshoz. Mindkettőt kimagasló eredmények, csúcstechnika, csúcstechnológia jellemzik, amelyek révén verseny-, piac-, és exportképes termékeket állítanak elő. Ezt a kedvező tendenciát tovább segítheti a kormányzat és az ipar közti párbeszéd, csakúgy, mint a közös, nemzetközi fejlesztésekben való részvételünk.

Seregi Katalin ezredes, a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal gazdasági igazgatója a Magyar Honvédség logisztikai gazdálkodásának rövid, közép és hosszú távú terveiről tartott szakmai előadást.

Lajtár József rendőr vezérőrnagy, Országos Rendőr-főkapitányság, gazdasági főigazgatója a rendőrség felszerelésének, eszközállományának és gazdálkodásának rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési terveiről beszélt. Kiemelte – elsődleges célként megjelölve – a biztonság fontosságát az informatika területén. Előadásában hangsúlyozta a takarékosságot, a költségcsökkentést, néhány gyakorlati példával is szemléltetve annak jelentőségét. Szólt a fegyverzet korszerűsítéséről, amelyben a jövőben nagy szerepe lehet a magyar hadiiparnak is. Jó döntésnek nevezte azt az intézkedést, amelynek eredményeként a rendőrség gépjármű-állományának jelentős részét bérli. Szólt a gazdaságosabban beszerezhető egységes ruházatról, a típusterveken alapuló építkezésekről, amelyek ugyancsak a takarékosságot, a költségek kímélést szolgálják.

Dr. Tollár Tibor nyugállományú polgári védelmi dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának gazdasági helyettese „A katasztrófavédelmi szervezetek eszközállományának és gazdálkodásának rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési tervei" című előadásában kiemelte a szervezetnek speciális felszerelésekre, eszközökre, berendezésekre van szüksége. Ezeket viszont egységesíteni kellene, hiszen például a jelenleg használt eszközeikben csak egy közös van: a piros szín. Mint elmondta, oktatási központjukban 45 különböző jármű található, s ezekre mind külön-külön kel kiképezni embereiket. Rámutatott, hogy az eszközállományuk fejlesztésében a jövőben a lesz a fontos, hogy a szervezetnek mire van szüksége, és nem az, hogy a gyártók, forgalmazók mit akarnak nekik eladni. Logisztikai szolgáltató központjaikról csak annyit mondott, hogy azokban „rossz helyen, rossz körülmények között, rossz eszközöket tárolnak".

Semegi Attila nyugállományú büntetés-végrehajtási ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, főtanácsadója a büntetés-végrehajtás felszerelésének, eszközállományának és gazdálkodásának rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési terveiről beszélt.

Hegedűs Szabolcs, pénzügyőr ezredes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) főosztályvezetője „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eszközállományának és gazdálkodásának rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési tervei" címmel tartott előadásában bemutatta a több mint 23 ezer főt foglalkoztató NAV-ot, ahol 5800 hivatásos egyenruhás szolgál, hiszen a több mint 135 milliárdos költségvetéssel gazdálkodó új szervezet fegyveres és rendvédelmi feladatokat is ellát.

Spaics József, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke az 1993-ban létrehozott szövetség tevékenységéről tartott előadást, bemutatva, hogy mit kínálnak a magyar fegyveres és rendvédelmi szervezeteknek. A szövetségnek jelenleg 43 tagja van, ami kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy hazánkban 480 vállalat rendelkezik védelmiipari tevékenység folytatásához engedéllyel, Igaz, hogy csak 38 cégnél folytatnak ilyen jellegű munkát. Az elnök elmondta: jelenleg kevés exportképes hadiipari terméket állítanak elő hazánkban, így a jövőjük elsősorban a HM és BM, illetve a honvédség a rendőrség és a katasztrófavédelem megrendeléseitől függ, ám ezek sem kötik le kapacitásaikat. Megerősítette, hogy szükség van egy védelemiipari stratégiára, amely egyébként már készülőben van.

A konferencia a délutáni órákban korreferátumokkal és konzultációval folytatódott.

Fotó: Galovtsik Gábor