Merülés a sörgyár alá

A kőbányai sörgyár pincerendszere csaknem ezer évvel ezelőtt alakult ki. A területén akkoriban, ahogy a neve is mutatja, kőbánya üzemelt. Számos budapesti látványosság – mint például a Lánchíd, Margit-híd és a Halászbástya – kőelemei innen származnak.

A sziklába vájt helyiségeket az 1800-as években alakították át sörgyártáshoz és érleléshez. A huszadik század során új felhasználást találtak az itt-ott labirintusnak tetsző folyosórendszernek. Részben óvóhelyiségként üzemelt, részben pedig számos Messerschmitt repülőgép motort itt szereltek össze. Legutolsó felhasználása során gombatermesztésre használták az egyre kietlenebbé váló pincerendszert.

Manapság leginkább a búvárturizmus veszi hasznát a magára hagyott gyárnak. Alsóbb szintjeit ugyanis teljesen ellepte a talajvíz, számos gyártósori kellékkel és molnárkocsival együtt. A vízfelszín alá merülve mintha csak egy hatalmas hajóroncsban találnánk magunkat. Éppen ezért tökéletes terepet nyújt a zárt térben történő búvárkodás gyakorlására, különös tekintettel az akadálymentes mozgásra és tájékozódásra.

„Általában téli időszakra időzítünk egy zárt téri merülést, amit jó esetben sikerül természetes vizeinkben, jég alatt végrehajtani. Most azonban az időjárás ezt nem tette lehetővé" – fogalmazott Török László zászlós, tűzszerészbúvár-rajparancsnok. A kiképzés vezetője hozzátette: „Ez a hely azért is különleges, mert zárt téri merülést is, illetve védett vízi merülést is végre lehet hajtani. Utóbbi olyan, mintha egy medencében gyakorolnánk, mégis akár 12 méteres mélységben, 13 fokos vízhőmérséklettel."

A szűkös környezetben való haladás gyakorlása mellett a búvárok olyan élethelyzeteket is rekonstruáltak, amikor nehezen hozzáférhető helyekről kell tudni különböző robbanószerkezeteket kiemelni, biztonságban vízfelszínre hozni.

Fotó: Rácz Tünde