Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tisztavatás és születésnap

Szöveg: Újságíró: Dravecki Ádám-RR |  2007. augusztus 22. 13:08

2007. augusztus 20-án – a korábbi hagyományokkal szakítva – elsőként nem a Parlament előtt, hanem a Hősök terén tartották az ünnepélyes tisztavatást. Ám a rendezvény megőrizte az elmúlt évtizedek során megszokott méltóságot, sőt több tekintetben túl is mutatott a régi kereteken: a szép számmal megjelent érdeklődők, családtagok egy eddig sosem látott látványosságokat felmuató – ám korántsem hivalkodó – tisztavatásnak lehettek tanúi, amelynek a végén harci légi járművek szelték a levegőt.

A korai óra, és a délelőtti hőség ellenére, a Hősök tere hamar megtelt az avatott tisztek családtagjaival, barátaival és a hagyományosan megjelenő érdeklődők tömegeivel. A hangulat némileg eltért a megszokottól, amely nagyrészt az új helyszínnek köszönhető.
A Műcsarnok előtt felállított méretes kivetítőn a távolabb állók is mindent jól láthatnak, a tér Szépművészeti Múzeum felé eső oldalán pedig különféle harci- és csapatszállító járművek álltak a megjelentek nagy örömére. Mondani sem kell: elsősorban a legifjabb korosztály képviselői mászták meg a nem mindennap látható harci járműveket. Feltűnően sok család érkezett gyermekeikkel, akiknek többsége apjuk nyakában nézte végig az ünnepélyes eseményt.
„Rendőr szeretne lenni" – mutat a kordonra kapaszkodó fiára egy, a meleghez illően szellősen öltözött, sört kortyolgató apa arra a kérdésre válaszolva, miért jöttek ki megnézni a tisztavatást – „Mindig kijövünk. Először csak kihoztuk a fiúnkat nézelődni, azóta viszont már ő követeli minden évben, hogy jöjjünk"
A rögtönzött – nem reprezentatív – „közvéleménykutatás" szerint az embereknek alapvetően tetszik az új helyszín, kényelmesebbnek, szebbnek és ünnepélyesebbnek tartják, mint a Kossuth teret, amihez a történelem nagyjainak szobrai is hozzájárulnak.
Az ünnepség a szokásos gördülékenységgel, katonás rendben zajlik le felesleges sallangok nélkül: a bőkezűen mért zenekari betétek után bevonulnak az avatandó tisztek és a közjogi méltóságok – köztük a köztársasági elnök, a kormányfő és az Országgyűlés elnöke. Utána a történelmi zászlókat fogadják az egybegyűltek, majd a Himnusz után a hagyományoknak megfelelően esküt tesznek a fiatalok.
Habár a politikusok itt vannak, most nem az ő személyük áll a fókuszban, és ezzel tisztában is vannak: a tisztavatás megőrzi a régebbi nemzeti ünnepek ma már jobbára csak áhított pártsemleges hangulatát.
Szekeres Imre beszéde a fentieken túl biztatás, és útravaló is egyben az ifjú tiszteknek, illetve pillanatkép arról, hol is tart ma a Magyar Honvédség.
„Az országot nem különböző félkatonai szervezetek fogják megvédeni, ha baj van" – szögezte le beszédében – „A tisztek annak a Magyar Honvédségnek lesznek a tagjai, amelynek erős szövetségeei vannak, hiszen az ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is", mondja a miniszter, és megemlíti azt is, hogy pillanatnyilag 13 országban, 17 helyőrségben ezer magyar katona van jelen a világban. „Mind kiválóan megállják helyüket a nemzetközi kötelékekben", mondja Szekeres Imre, utalva rá, hogy az ifjú tisztektől is hasonló teljesítményt vár el a pályájuk során.
Az ünnepség egyik leglátványosabb újítása a korábbiakhoz képest az Összhaderőnemi Parancsokság légi járműveinek megjelenése volt: az esemény fináléjaként először három MI-24 típusú harci helikopter, majd egy AN-26-os szállító repülőgép és két L-39 repül át a tér felett. Ezt követően egy AN-26-os szállító repülőgép és két MiG-29 típusú vadászgép, majd végül öt friss szerzemény, azaz JAS-39-es Gripen típusú vadászgép következik.
A nézőközönség természetesen lélegzet visszafolytva figyelte a város szívében megjelenő váratlan légi parádét, mely remélhetőleg a jövőben szerves részévé válik az elkövetkezendő évek tisztavatásainak.

„Eskü után karrier"
A honvédtiszteknek Mészáros József míg a határőrtiszteknek Lédeczy Mónika mondta elő az ünnepélyes eskü szövegét. A tisztavatást követő fogadás szünetében az újdonsült katonatiszt egyszerűen indokolja, miért pont őket érte a megtiszteltetés:
„Nekünk volt a legszebb hangunk." – Természetesen ennél azért többre volt szükség: évek óta a tiszti eskü szövetég a kiválóan végzett hallgatók közül választják ki. Mészáros hadnagy számára egyébként kétszeresen is ünnep augusztus 20-a, hiszen ő nemcsak a tisztté avatását, hanem a születésnapját is ünnepli. Az újdonsült hadnagy elárulja: alapvetően családi alapja van annak, hogy erre a pályára lépett, hiszen több pénzügyőr is akad a famíliában.
„Oda viszont nem akartam menni, a hadsereg vonzott mindig is", mondja. Döntését nem is bánta meg, az egyetemi évek legizgalmasabb részeként pedig egyértelműen ejtőernyős kiképzését nevezi meg.
Tavaly a katonatiszteknek elsőként női eskümondója volt, úgy tűnik ez az ötlet a határőröknek is megtetszett, hiszen ebben az évben ők is a szebbik nem egyik képviselőjét kérték fel a megtisztelő feladatra.
Lédeczy Mónika hadnagy saját bevallása szerint hölgy létére világéletében „egyenruhás" karierre vágyott, annak idején nem is jelentkezett máshová. „A fegyveres szervezetek olyan karrierlehetőséget biztosítanak, ami máshol nem adatik meg az embernek", mondja, és lelkesen említi az előmeneteli rendszert, a stabilitást, a kiszámítható karrierlehetőséget. Nem csak ő gondolkodik így a gyengébb nem képviselői közül, hiszen az eskütevő hadnagyok között 14 nő volt.
Természetesen tudják, hogy nem mindennapi nehézségeket tartogató pályát választottak, ennek ellenére lelkesedésük töretlen:
„Sehol sem könnyű mostanában", mondja Mónika, aki pályakezdő tisztként 20 ember parancsnoka lesz posztján.
Józsefnek azonban ennél jóval kalandosabb tervei vannak: különösen érdeklik a külföldi missziók, és bárhová szívesen menne szolgálatot teljesíteni – akár a legveszélyesebb helyekre is. Feltehetően így vannak ezzel újdönsült tiszttársai is, hiszen a külföldi missziókra évek óta tújelentkezés van. Az elhivatott, felelősségteljesen szolgálatot teljesítő magyar egyenruhásokra a világ minden pontján nagy szükség van – és ők évek óta helyt is állnak a posztjaikon, bárhova is kerülnek.