„A honvédség méltó a társadalom bizalmára”

Az idei évértékelő és feladatszabó értekezletet valóban nem a megszokott budapesti körülmények között, hanem Tatán tartottuk, mégpedig azért, hogy a meghívottak – a minisztérium és a honvédség vezetői, valamint a sajtó képviselői – ne csak az elhangzott szavak alapján, hanem a gyakorlatban is meggyőződhessenek a haderő felkészültségéről. Értékelő beszédemben elmondtam: sikeres és mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Sor került kiemelkedő eseményekre, amelyek az egész magyar társadalom számára fontossá tették a Magyar Honvédséget. Méltó keretek között emlékeztünk meg jeles évfordulóinkról, sikeres és nagy tömegeket vonzó rendezvényekkel ünnepeltük meg a Magyar Honvédség 160. és a légierő 70. születésnapját. Büszke vagyok rá, hogy elkészítettük és a kormány elfogadta a Nemzeti Katonai Stratégiát, amiben meghatároztuk a biztonság megőrzésének katonai feladatait és a honvédség fejlesztésének irányait. Ezzel régóta meglévő hiányosságot pótoltunk, hiszen a rendszerváltozás óta nem volt korszerű katonai stratégiánk. Az új stratégia abból indul ki, hogy hagyományos értelemben vett katonai veszély nem fenyegeti hazánkat; a szomszédos országok többsége vagy tagja a NATO-nak és az EU-nak, vagy csatlakozni kíván ahhoz. Mindez növeli az egész régió biztonságát. Ugyanakkor vannak új típusú biztonsági kockázatok, mint a terrorizmus vagy az ipari és természeti katasztrófák veszélye. Ezekre a kihívásokra is választ ad a Nemzeti Katonai Stratégia. 2008-ban a többnemzeti együttműködés példaértékű modelljét, a Stratégiai Légiszállítási Kezdeményezést (SAC) is útjára indítottuk. A NATO és EU tagállamok egy részének közösen fenntartott C-17 stratégiai légiszállító flottája a pápai bázisrepülőtéren állomásozik majd. Ezzel fontos szerepet vállal hazánk a közös feladatokból.

A világgazdasági válság mennyiben befolyásolja e kitűzött célokat? Mint ismeretes, a kormány 60 milliárd forintot zárol a minisztériumok költségvetéséből. Mennyi jut ebből a Honvédelmi Minisztériumra? Mely területeken lehet megtakarításokat elérni?

Kedden, a kormányszóvivői tájékoztató keretében ismertettem azokat az intézkedéseket, amelyeket a takarékosság érdekében meghoztunk. A teljes zárolt összegből a Honvédelmi Minisztériumra 7 milliárd forint jut, ennyit kell megspórolnunk. Honvédelmi miniszterként az a törekvésem, hogy hatékonyan és takarékosan gazdálkodjunk az ezt követően rendelkezésünkre álló 313 milliárd forinttal. Biztosítjuk a Magyar Honvédség három fő feladatának – az ország katonai védelme és a katasztrófák elleni védekezés, valamint a szövetségesekkel való együttműködés – feltételeit. Garantáljuk a technikai feltételeket és a szükséges létszámot. Sőt, munkahelyeket kínálunk: 3000 szerződéses katonát tudunk felvenni országszerte, ezzel is pótolva a gazdasági visszaesés miatt megszűnő munkahelyeket. Ezzel a lépéssel a

Még ennél a témánál maradva: milyen kihatással lehetnek a világgazdasági nehézségek a NATO műveleteire, különös tekintettel a szövetség afganisztáni missziójára?

Hatnak rá, és nagyobb áldozatot kíván a NATO tagállamoktól és az afganisztáni békefenntartásban résztvevő más államoktól is. Ugyanakkor az afganisztáni békés fejlődés politikai és gazdasági érdekünk. A békés fejlődés szempontjából pedig ez az év fordulópont lehet, hiszen a nyáron választásokat tartanak az országban. Ha ennek eredményeképpen olyan helyi, és országos vezetés jön létre, amelyet az afgán nemzet támogat, az kikövezheti az utat a belső megbékélés felé. A múlt heti krakkói NATO védelmi miniszteri találkozón bejelentettem: mi is hozzá kívánunk járulni a Választásokat Segítő

A magyar katonák megbízatása márciusban jár le a kabuli repülőtéren. Decemberben őket is meglátogatta Afganisztánban. Melyek voltak a fő benyomásai a helyszínen? Mennyiben erősítette Magyarország presztízsét ez a feladat a szövetségi rendszeren belül?

Nagymértékben. A kabuli katonai repülőtér irányítása nagy műszaki, koordinációs és katonai teljesítményt kíván tőlünk. A feladat bonyolult szervezeti és műszaki összetevői mellett jelentős a kockázat is. Nem kizárt, hogy valamilyen támadás történik, ám ma Afganisztánban a repülőtér a legerősebben védett hely. Ami afganisztáni szerepvállalásunk többi területét illeti, a NATO-koncepciónak is megfelelően áttettük a hangsúlyt az afgán alakulatok kiképzésére. Fontos, hogy afgán katonai alakulatokat képezzünk ki, mert azt szeretnénk, ha előbb-utóbb az afgán hadsereg és a rendőrség vegye át a biztonság garantálását. Ennek érdekében magyar OMLT kezdte meg működését Baghlan tartományban, ahol a magyar PRT is állomásozik. Az, hogy hazánk az elmúlt két-három évben mindig teljesítette, amit a közös NATO feladatokból vállalt, érezhetően emelte nemzetközi tekintélyünket. Ennek számos jele van, a leglátványosabb az, hogy a pápai bázisreptér ad majd otthont a C-17 légiflottának. Ezt a projektet nem „nyertük" volna meg, ha nincs a magyar katonák kiemelkedő teljesítménye a békefenntartásban.

Koszovóban szintén jelentős feladatot vállaltunk azzal, hogy egy manőver zászlóaljunk állomásozik ott. Először vesz részt katonai alakulatunk ilyen felelősségteljes műveletben, ami ráadásul a közelünkben zajlik, s így közvetlenül is kihat Magyarország biztonságára. A kezdetektől fogva, 1999 óta veszünk részt a KFOR misszióban, de ez az első feladat, amit vezető nemzetként látunk el. A legfontosabb eredmény, hogy az időnkénti feszültségek dacára sikerült megőriznünk a térség stabilitását, és lassan de biztosan halad előre a politikai konszolidáció is. Ezzel együtt a legfőbb tapasztalat az, hogy továbbra is szükség van a nemzetközi erők koszovói jelenlétére. Fontos, hogy az Európai Unió is minél meghatározóbb szerepet játsszon Koszovóban, hiszen hosszú távú és tartós megoldás csakis az EU égisze alatt érhető el.

Afganisztán és Koszovó mellett milyen fontosabb feladatok várnak idén a többi külföldi magyar békefenntartásban szolgálatot teljesítőkre?

Várhatóan új kihívások elé nézünk Boszniában. Még nem született hivatalos döntés az Európai Unió részéről, de a tervek szerint az eddigi békefenntartást egy tanácsadói és kiképzői tevékenység váltaná fel. A Magyar Honvédség ebben is kész szerepet vállalni, hiszen a balkáni régió stabilitása alapvető nemzeti érdekünk. Továbbra is jelen vagyunk Cipruson ENSZ békefenntartóként, amely a jelentősebb nemzetközi vállalásaink közé tartozik.

Magyarország támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását. Mint azt a gázkrízis is mutatja, az orosz-ukrán viszony roppant sérülékeny. Mik lennének az ukrán NATO-tagság legfőbb előnyei és mi az, amit még feltétlenül tisztázni kell ezen a téren? Mely további irányokba bővítheti tagságát a szövetség a belátható jövőben?

Ukrajna euroatlanti integrációját támogatjuk, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Fontos, hogy a NATO fenntartsa a „nyitott ajtók" politikáját, és az is, hogy a jelölt országok felkészüljenek a tagságra. Hogy ez meddig tart, az attól függ, milyen lesz az előrehaladásuk. Hazánk felkészülése kilenc évig tartott. Ukrajna esetében fontos problémának látom, hogy a választópolgárok többsége egyelőre nem támogatja az ország csatlakozását a NATO-hoz. Ami a déli szomszédainkat és közeli országokat illeti, teljes mértékig elkötelezettek vagyunk Horvátország, Albánia és Macedónia felvétele mellett. Az előbbi két ország felvételéről már megszületetett a döntés, így bízom abban, hogy idén áprilisban, a következő NATO-csúcson ezek az országok már tagállamként vesznek részt. Macedónia felvétele csak azon múlik, hogy a diplomáciai erőfeszítések nyomán sikerül-e a görögökkel megállapodni, hiszen csak a „Macedónia" névről folyik vita. Elképzelhetőnek tartom, hogy idővel Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szerbia is benyújtja majd csatlakozási kérelmét.

Mit gondol, mennyiben változik meg az amerikai katonapolitika Barack Obama hivatalba lépésével azokon a területeken, ahol Magyarország is közvetlenül érintett?

Az európai biztonság sarokköve a kollektív védelmi szövetség. A NATO közös érdekeken és értékeken nyugvó szövetség, ezért az egymást váltó kormányok nem befolyásolják a közösen kitűzött szövetségi célokat, de azok végrehajtását igen. Ugyanez igaz a világ más problémáira is. Az Obama elnök vezette új adminisztráció ugyanúgy elkötelezett például Afganisztán stabilizációja mellett, és kész növelni is az amerikai erőfeszítéseket és emelni az amerikai csapatok létszámát.

A külpolitikai kitekintés után térjünk vissza a hazai témákra: a pápai C-17 projekt megvalósulása az utóbbi évek egyik sikertörténete. Hol tartanak most az előkészületek? Miként befolyásolja mindez a környék lakóinak életét?

A gazdasági válság egyre inkább rá fogja szorítani a NATO-tagállamokat a többnemzeti együttműködés lehetőségeinek kiaknázására, hiszen ez a hatékony megoldás. Magyarország aktívan részt vesz az ilyen kezdeményezésekben. A többnemzeti együttműködés példaértékű modellje a Stratégiai Légiszállítási Kezdeményezés (SAC), amelynek keretében közösen fenntartott C-17 stratégiai légiszállító flotta állomásozik majd a pápai bázisrepülőtéren. Ez az első olyan jelentős NATO-kezdeményezés, amelynek mi biztosítjuk a központját. A részt vevő 10 NATO-tag és a két partner állam – Svédország és Finnország – úgy állapodott meg, hogy az igénybevétel arányában állja a közös C-17-es flotta beruházási és működtetési költségeit. A nekünk szükséges repülőidő és szállítókapacitás alig két százalékát teszi ki a teljes kapacitásnak – ezért a költségeket is ugyanilyen arányban fedezzük. Ez kevesebb, mint kétmilliárd forint. Ha a szállítási feladatokat magunknak kellene megoldani, gyengébb műszaki színvonalon is tizennégyszer ennyibe kerülne. A pápai bázisrepülőteret az igényeknek megfelelően átalakítjuk. Március végére feláll az új nemzetközi alakulat, a Nehéz Légiszállító Ezred (HAW). A C-17 flottát üzemeltető és kiszolgáló személyzet – mintegy 220-230 fő – évtizedekre Pápa környékére települ, ez becslések szerint 300-500 új munkahely létrejöttét eredményezheti a környéken, ami a térség gazdaságára is jótékony hatással lesz.

Végezetül egy másik – remélhetőleg sikeressé váló – projektről is essen szó: már folynak a veszprémi NATO Logisztikai Kiválósági Központ létrehozásának, működésének előkészületei. Mi a Központ felállításának fő célja, mi a kezdeményezés jelentősége? Hogyan működnek ezek a központok külföldön?

A NATO Kiválósági Központok fő célja, hogy javítsák a tagállamok közötti együttműködést és a közös képességek fejlesztését. Az eddig akkreditált kiválósági központok működési profilja meglehetősen változatos képet mutat, közös jellemzőjük azonban, hogy mindegyik a szakterületére vonatkozó legkorszerűbb tudás birtokosa. A veszprémi NATO Logisztikai Kiválósági Központ a Pannon Egyetem, a Honvédelmi Minisztérium és más minisztériumok összefogásából születik meg. Létrehozása szervesen kapcsolódik a magyar nemzetgazdasági fejlesztésekre irányuló törekvésekhez és a Nemzeti Logisztikai Stratégiához, vagyis ahhoz a célkitűzéshez, hogy Magyarország Közép-Európa egyik logisztikai szolgáltató központjává váljon. Reményeim szerint ez kitörési pont lehet Magyarország számára, melyhez a magunk eszközeivel mi is hozzájárulhatunk.