„A közös nemzeti érdek józan mérlegelése volt jellemző”

Tavaly lezárult a haderőreform. Mivel magyarázható az a konszenzus, ami a hazai politikai erőket jellemezte a reformok támogatása és általában a fontos honvédelmi kérdések kapcsán?

A haderőreform sikere elsősorban a társadalom érdeme, ugyanakkor közös munka eredménye. A honvédelem össznemzeti ügy, melynek érdekében, ha – néha felesleges – viták mellett is, de képesek összefogni a parlamenti pártok. Mind a kormány, mind az ellenzék érdeme az, hogy sikerült nemzeti konszenzust kialakítani az alapvető honvédelmi kérdésekben. A honvédelmi tárca egyfajta „katalizátor" szerepet töltött be azzal, hogy mi voltunk az ötpárti egyeztetések házigazdája, és mindig nagy súlyt fektettünk az Országgyűlés és a köztársasági elnök folyamatos tájékoztatására. Ezenkívül nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki elnökével, Lázár János úrral. Fontos tényező volt, hogy az indulati politizálás helyett a közös nemzeti érdek józan mérlegelése jellemezte az egyeztetéseinket. Összességében a haderőreform megvalósította azt az eredeti elképzelést, hogy egy elavult szerkezetű, sorozott hadseregből egy korszerű és ütőképes, önkéntes és hivatásos haderőt hozzunk létre.

Melyek a különlegesen sikeres területek?

A konkrétan 2006 nyarán kitűzött célokat sikerült maradéktalanul elérni. Végrehajtottuk a vezetési struktúra átalakítását, és viszonylag gyorsan, fél év alatt sikerült megalakítani a MH Összhaderőnemi Parancsnokságát, amelyet a hatékonyság szempontjából óriási lépésnek tartok. Erről az átalakításról még a kormánypártisággal egyáltalán nem vádolható Századvég elemzői is elismeréssel írtak nemrég megjelent kiadványukban, a Szakpolitikai Figyelőben. Úgy vélem, hogy lépéseink logikusak, ésszerűek, a hatékonyságot és a honvédség képességeinek fejlesztését tartották szem előtt. A parlamenti pártok, a társadalom pedig honorálták erőfeszítéseinket.

Mint azt többször is elmondta, 2008 a reformokra építkezve a fejlesztések éve lesz. Melyek a legfontosabb és legnagyobb szabású várható fejlesztések az eszközparkot és a Honvédségben dolgozók munkakörülményeit illetően?

A 2008-as honvédelmi büdzsé sarokszámai ismertek. Mire lesz elegendő ez a pénz?

Magyarország eddig is biztosította és a jövőben is biztosítja a szövetségesi kötelezettségek pénzügyi feltételeit. 2008-ban mintegy 319,7 milliárd Ft-tal gazdálkodhatunk majd, ez biztosítja a Magyar Honvédség működésének feltételeit és a szövetségesi kötelezettségeink ellátását.

Az egyik széles társadalmi érdeklődés övezte honvédelmi kérdés a mecseki radar. Idén minden bizonnyal megszületik a végleges döntés ezzel kapcsolatban.

Magyarországnak szüksége van a harmadik 3 dimenziós radarállomásra, hiszen e három berendezés együtt alkot egységet, telepítési helyszíneik is úgy lettek kijelölve, hogy ilyen módon lefedjék az ország teljes légterét. Nemzeti feladatunk a légtér biztonságának szavatolása, amelyet e három modern radarállomással vagyunk képesek megoldani. Hazánk a NATO-csatlakozáskor vállalta, hogy a honi és szövetséges légtér védelme, illetve a repülések biztonsága érdekében egy három elemből álló radarrendszert épít ki. Ebből kettő – Bánkúton és Békéscsabán – már felépült. A rendszer azonban csak úgy töltheti be feladatát, ha a harmadik eleme is elkészül. A békéscsabai és bánkúti radar tehát gyakorlatilag elkészült, jelenleg a berendezések tesztelése zajlik. A Tubes-tetőre tervezett harmadik radarállomással kapcsolatosan a minisztérium érvényes építési engedéllyel rendelkezik, amelynek végrehajtását bíróságon megtámadta több civil szervezet. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésére várunk. Első fokon a bíróság elutasította a civil szervezetek beadványát, így talán joggal bizakodhatunk egy hasonló – immár jogerős – döntésben, melynek birtokában megkezdhetjük a tényleges építési munkálatokat.

Szintén a közvéleményt kiemelten érdeklő témák közé tartoznak a külföldi magyar missziók. Dél-Afganisztánba egy harcoló alakulatot is delegálunk ettől az évtől. Mik voltak afganisztáni útjainak fő tapasztalatai?

A honvédség missziós tevékenysége különösen eredményes volt a 2007-es esztendőben. A nemzetközi műveletekben a Magyar Honvédség mintegy 1000 fővel van jelen. Három kontinensen, 13 országban 17 helyőrségben vagyunk szerte a világban. Az afganisztáni szerepvállalás a Magyar Honvédség eddigi legösszetettebb és legjelentősebb, legnagyobb kihívást jelentő missziós feladata. A misszió nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 37 ország vesz részt benne, 26 NATO szövetséges és 11 partner nemzet. 2006 októberében vettük át a PRT, a Tartományi Újjáépítési Csoport vezetését Észak-Afganisztánban. A mintegy kétszáz fős alakulat Baghlan tartományban, Pol-e-Khomri központban állomásozik. A PRT egyaránt ellát katonai (békefenntartás, járőrözés, őrzés-védelem, konvojkísérés) és polgári (infrastruktúra fejlesztése – iskolák, kórházak, hidak) feladatokat. Az afgán helyzet rendezéséhez önmagában a katonai eszközök nem elegendők. A nemzetközi közösség együttes erőfeszítésére, a szélesebb alapokon nyugvó fejlesztési segítségnyújtásra van szükség. A PRT irányítása az első olyan nemzetközi művelet, amely magyar vezetéssel valósul meg. Korábban mindig egy másik nemzet vezetése alatt láttuk el feladatainkat. A magyar kormány 2009-ig meghosszabította a PRT vállalást, ami azt jelenti, hogy biztosan be tudjuk fejezni az elkezdett civil projekteket. A PRT mellett még három feladat teljesítésében is részt vesznek majd magyar katonák. Az egyik, hogy októbertől átvesszük a kabuli Nemzetközi Repülőtér (KAIA) üzemeltetését, amit mintegy 40 magyar katona fog ellátni. A holland vezetésű Uruzgán tartományban az ottani Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (OMLT) fognak magyar katonák szolgálni, szintén ősztől. Ezen kívül amerikai parancsnokság alatt a magyar Különleges Műveleti Csoport (KMCS) mintegy húsz főből álló egysége fog majd részt venni különböző műveletekben.

Hozzánk közelebb fekvő terület és válsággóc a Balkán, ahol szintén változások várhatóak idén a magyar szerepvállalásban.

Mi az idei menetrend a többi misszióban?

Mindenképp beszélnünk kell a boszniai EU misszióban való magyar részvételről, amely szintén jelentősen hozzájárul a balkáni régió stabilitásához. 2007-től már csak lengyel, spanyol, török, és magyar békefenntartók szolgálnak az EU boszniai missziójában. A magyar jelenlét szintén meghatározó a Sínai-félszigeten (Egyiptom) állomásozó többnemzetiségű MFO misszióban, valamint a ciprusi ENSZ-misszióban. Ezenkívül még 10 alatti létszámmal részt veszünk jó néhány ENSZ és EBESZ misszióban, bár ezekről a feladatokról sajnos kevesebb szó esik a sajtóban. Még meg kell említenem az iraki NATO Kiképző Misszióban való részvételünket, amelynek keretében 20 kiváló, tapasztalt tiszt munkájával járulunk hozzá az iraki haderő fejlesztéséhez. Ehhez kapcsolódik éppen a mai napon egy ünnepélyes alkalom: az ebben a misszióban tavaly féléves időtartamú szolgálatot teljesített Bakó Antal nyugállományú ezredes és László András őrnagy részére kiemelkedő munkájuk elismeréséül Hadsereg Kitüntető Jelvényt (The Army Commendation Medal) adományozott az Amerikai Egyesült Államok hadserege képviseletében Raymond T. Odinero altábornagy. Az elismerés az első ilyen jellegű és rangú kitüntetés, amelyet magyar katona kap, egyben pedig példaértékű a Magyar Honvédség iraki szerepvállalását érintően, mivel kiemelkedő jelleggel ismeri el a magyar katonák külföldi misszióban végzett szolgálatát.

Mit gondol, miként tudja Magyarország segíteni a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok integrációját?

Jelenleg három balkáni ország tekinthető hivatalosan NATO-tagjelöltnek, mivel évek óta már részt vesznek a tagságra felkészítő MAP (Membership Action Plan) programban. Ezek a tagjelöltek Horvátország, Albánia, és Macedónia. Az idén tavasszal sorra kerülő bukaresti NATO-csúcstalálkozón reményeink szerint mindhárom ország meghívót kap a Szövetséghez való csatlakozásra. Ez azt jelentené, hogy legkésőbb 2010-ig a NATO teljes jogú tagjaivá válhatnának. Leginkább azzal tudjuk segíteni horvát, albán, és macedón partnereinket, hogy átadjuk nekik a saját NATO-csatlakozásunk tapasztalatait. Már eddig is rendszeresen eszmét cseréltünk arról, hogy mik a legfontosabb teendők a csatlakozásra való felkészülésben. Az elkövetkezendő időszakban még intenzívebben fogunk együttműködni, amire jó példa, hogy tavaly katonai attasé posztot hoztunk létre Albániában.

Idén ősszel Budapesten lesz a NATO védelmi minisztereinek csúcstalálkozója. Ez ugyan még aránylag messzi dátum, de bizonyára tud már konkrét elképzeléseket mondani az események menetéről.

A tavalyi védelmi miniszteri találkozóhoz hasonlóan a budapesti találkozóra is meghívjuk a tagországokon túl az ISAF-szövetséges államokat és Afganisztán képviselőit is. A kétnapos tanácskozáson NATO-orosz bizottsági ülés is lesz a tervek szerint. A témák között szerepel Koszovó és Afganisztán kérdése, valamint a NATO átalakulása. Több ezer politikust, diplomatát és katonai vezetőt várunk Budapestre. A budapesti találkozón döntés születhet arról, hogy a szövetség bevon-e magáncégeket az afganisztáni hadműveletekbe. Magyarország ezt nem támogatja, mivel az eszközök ilyen kiszervezése biztonsági kockázatot jelent. Ehelyett azt javasoljuk, hogy az eszközhiány csökkentése végett a NATO volt szovjet helikoptereket újítson fel, melyek kiválóan alkalmasak az afganisztáni harci körülményekre.

Előreláthatólag mennyiben hat majd ki a magyar szerepvállalásokra és a NATO-ra az amerikai és az orosz elnökválasztás?

Mind az amerikai, mind az orosz külpolitikában folyamatosság várható az elnökválasztásokat követően is. Ebből kifolyólag a NATO továbbra is a megkezdett transzformációt folytatja majd, amelynek célja, hogy a szervezet képes legyen válaszolni a 21. század kihívásaira. A NATO prioritásai 2008-ban továbbra is az afganisztáni és a koszovói misszió, a szervezet bővítésének kérdése, valamint az energiabiztonság és a komputerhálózatok védelme. Véleményem szerint a magyar szerepvállalásokat semmiben nem befolyásolja az, hogy ki tölti majd be az orosz, illetve az amerikai elnöki posztokat.

Múlt heti aktualitás, hogy Makk László tábornok lett a NATO moszkvai összekötője. Mit jelent ez a megbízatás Magyarországnak?

A NATO és Oroszország között létezik egy megállapodás a katonai együttműködésről, mely kiterjed úgy a békefenntartásra, mint a fegyverzetek kölcsönös megismerésére. Bizonyos vonatkozásban a NATO nagykövetségének számít az ebben a beosztásban dolgozó kétcsillagos tábornok, hiszen egyfajta összekötő híd szerepét tölti be Moszkvában. E tábornok munkája jelenti a NATO és Oroszország közös bizottsági munkájának alapját: kapcsolatban áll az orosz védelmi minisztériummal, a vezérkarral. Az, hogy a pályázatot magyar főtiszt nyerte el, hatalmas elismerés Magyarországnak: míg a pápai bázisrepülőtér fizikai, gazdasági, innovációs siker, ez a magyar tisztikar, a tábornoki kar munkájának elismerése.

Fotók: Tóth László