Akik a szállítást tervezik

Ember legyen a talpán, aki elsőre képes összeszámolni, hogy egészen pontosan hány katonai szervezetnek ad otthont a fővárosban, a Zách utcában található Maléter Pál Laktanya. Egyebek mellett itt települ Magyar Honvédség Katonai Közlekedési Központja is. Az egyenruhások által csak KKK-nak „becézett" szervezet felelős a hadsereg csapatainak teljes körű belföldi és külföldi szállításáért, valamint az anyagszállításokért és a szállítmánykísérésért is. Ezúttal kifejezetten a nemzetközi szállításokra vagyok kíváncsi. Ezt a munkát az MH KKK Nemzetközi Szállítástervező Központja végzi.

Kis túlzással élve a Nemzetközi Szállítástervező Központ parancsnokának irodájába nehezebb bejutni, mint a washingtoni Fehér Házba. Már az épület főbejárata is csak az ott dolgozók mágneskártyájával nyílik, az egyszerű vendégkártya ide nem elég. Aztán a folyosón még újabb két biztonsági ajtón kell keresztülmenni, mire célhoz ér az ember…

Füzes József mk. alezredes irodájában újabb meglepetéssel találkozom: az ablakokat rács fedi, ámde belülről. Csodálkozástól elkerekedett szemmel teszem fel a kérdést: mi szükség van erre? Kiderül, nem a központ miatt szerelték fel a számzárral nyitható rácsokat. Az épületben olyan irodák is találhatók, amelyek egyebek mellett e különleges biztonsági intézkedéseket igénylik.

– A Nemzetközi Szállítástervező Központ feladatait a KKK szervezeti és működési szabályzata egyértelműen szabályozza – mondja Füzes alezredes, aki előre elnézést kér, ha beszélgetésünket egy-két telefonhívás miatt félbe kell szakítani. A mindennapi munka itt eléggé „pörgős", van úgy hogy egyszerre négy-öt feladattal is foglalkozni kell.

A legfontosabb feladat könnyen kikövetkeztethető a névből: itt foglalkoznak a Magyar Honvédség nemzetközi szállítási feladataival. Emellett pedig a Magyarországra érkező, vagy éppen az ország területén átutazó külföldi csapatok mozgásának koordinálásával. Egyedül azok a „műveletek" nem tartoznak a központ irányítása alá, amelyeket a Magyar Honvédség AN–26-os szállító-repülőgépeivel végeznek, hiszen ezeket az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Műveleti Központja végzi.

A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásából adódóan a külföldi missziók kiszolgálása élvez prioritást a Nemzetközi Szállítástervező Központban. Ezen belül is a legnagyobb kihívás Afganisztán, ahol jelenleg a Magyar Honvédség több mint háromszáz katonája szolgál. A váltóállomány kijuttatása, a missziójukat befejezők, valamint a szabadságra érkezők hazaszállítása, illetve az utánszállítások megszervezése komoly feladat a központban dolgozó szakemberek számára. Már csak a több, mint négyezer kilométeres távolság miatt is…

A repülőgépes személy-, és anyagszállításokra egy, a civil szférában működő, nemzetközi szállítmányozási cég magyar képviseletével kötöttek komplex keretszerződést. A meghatározott feladatokra e cég gyűjti be a piaci szereplők árajánlatait, amelyek közül a központ vezetése dönt arról, hogy melyik jelentkezőt bízzák meg a szállítással. Sajnálatos tény, hogy a nyugati országok légitársaságainak gyakran problémát okoz az egykori szovjet utódállamokban a berepülési és a diplomáciai engedélyek beszerzése. Márpedig egy Magyarországról induló repülőgépnek át kell repülnie Románián, Bulgárián, Törökországon, Azerbajdzsánon, Grúzián, Örményországon és Türkmenisztánon is, hogy afgán légtérbe érjen. Mindez azt jelenti, hogy egy-egy repülésre legalább tucatnyi, különféle engedélyt kell beszerezni.

Éppen ezért az eszközöket és az anyagokat leginkább a volt szovjet utódállamok légitársaságainak repülőgépeivel szállítják ki, illetve haza. Az elmúlt években vittek már magyar hadfelszerelést Afganisztánba kazah, üzbég, azeri, grúz, fehérorosz, ukrán és orosz szállító-repülőgépek is. A legutóbb például egy grúz felségjelű IL–76-os „monstrummal" jutottak el a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport páncélozott tűzszerész járművei Budapestről Afganisztánba.

Természetesen vannak más lehetőségek is az Afganisztánba történő szállításra – árulja el a parancsnok. Ezek az úgynevezett légihidak, amelyeket egyrészt maga a NATO, másrészt pedig az ISAF misszióban részt vevő tagországok hadseregei működtetnek. A repülőgépek kapacitásainak függvényében, a központ e légihidak segítségével juttatja el a kisebb utánpótlási szállítmányokat Magyarországról Afganisztánba. Emellett pedig váltások és a pihentetések között felmerülő rendkívüli személyszállítások is ezen légihidak segítségével történnek.

Mindennek csak egy hátránya van: amíg a bérelt repülőgépek magyarországi repülőterekről szállnak fel, addig a légihidak gépei külföldi katonai bázisokról, illetve polgári repülőterekről indulnak. Azaz odáig el is kell juttatni a magyar felszerelést és személyeket. Közúton az anyagok kiszállítását a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred végzi, míg a személyek ki-, illetve hazaszállítását az MH KKK saját eszközeivel igyekszik megoldani.

Afganisztán mellett a Nemzetközi Szállításszervező Központ másik fontos feladata a koszovói KFOR-misszióban szolgáló magyar kontingens (és természetesen az egyéni beosztásokban tevékenykedők) ki-, és hazajuttatása. A szabadságoltatás megszervezése alapvetően AN–26-os repülőgépekkel történik, de volt már rá példa, hogy ezeket a szállításokat is bérelt repülőgépekkel kellett megoldani. Mivel Koszovóba az anyag-utánszállítás közúton történik, csak a katonák váltásáról kell a központnak gondoskodnia, egy évben két alkalommal – mondja Füzes alezredes, akitől megtudom azt is, hogy Ciprusra és a Sínai-félszigetre pedig pont az anyagszállítást kell megoldaniuk, hiszen a békefenntartó katonák hadműveleti területre juttatása a missziókat felügyelő ENSZ feladata.

A továbbiakban a parancsnokkal arról beszélgetünk, hogy a központ a légi mellett vasúti és vízi szállításokkal foglalkozó szakemberekkel is rendelkezik. Előbbinek akkor van feladata, ha magyar egység vasúton indul külföldre, vagy ha más országok alakulatai érkeznek hazánkba egy-egy nemzetközi gyakorlatra. Így természetesen a májusban kezdődő Clever Ferret 2010 gyakorlaton is lesz munkájuk a vasúti részleg szakembereinek, hiszen a tervek szerint több, katonai technikai eszközökkel megrakott vasúti szerelvény érkezik Magyarországra Olaszországból.

Természetesen közúton – azaz ahogy a katonák egymás között mondják: saját lábon – is érkeznek külföldi csapatok a Magyar Honvédség idei legnagyobb kiképzési rendezvényére, ám ezen katonai konvojok mozgásának koordinálása a KKK más részlegeinek a feladata – tudom meg Füzes alezredestől.

Tengeri szállítást az utóbbi időben ritkán kellett szervezniük a központ munkatársainak – mondja a parancsnok. A legutóbbi ilyen „akció" 2008-ban volt, amikor is a Krétán végrehajtott éles légvédelmi rakéta lövészetre induló győri alegység technikai eszközeit a szlovéniai Koper kikötőjéből hajón szállították ki a földközi-tengeri szigetre. Addig viszont vasúton mentek, tehát – ahogy itt a központban mondják – kombinált szállítással jutottak el céljukig.

Ennek ellenére a központ állománya felkészült az ilyen jellegű feladatokra is.

Korábban – amikor még létezett az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, illetve az ennek alárendeltségében működő Közlekedési Főnökség – gyakoribbak voltak a tengeri szállítások. Például az Irakban szolgáló MH Szállító Zászlóalj felszereléseinek, valamint a Zöld-foki Szigeteken megrendezett NATO Ragáló Erők gyakorlatra induló magyar alegység ki-, és hazajuttatása is tengeren történt.

Megtudom: a Magyar Honvédségben egyedül a Nemzetközi Szállítástervező Központ jogosult az MH Pápa Bázisrepülőtéren működő NATO Nehéz Légiszállító Ezred C–17-es szállító-repülőgépeinek használatát igényelni. Ebben az évben egyébként 35 óra áll a Magyar Honvédség rendelkezésére, hogy a magyar felségjelet viselő három hatalmas Globemaster repülőgép valamelyikével szállítási feladatot hajtson végre.

– Valószínűsíthető, hogy ezt az időt ki is fogjuk használni, mint tettük ezt tavaly, a rendelkezésünkre álló nyolc órával – árulja el Füzes alezredes, akitől megtudom azt is, hogy hasonló módon lehetőségünk van a SALIS (Startegic Airlift Interim Solution) megállapodás keretein belül AN–124 szállító repülőgépek alkalmazására is, melyek éves szinten 24 órában állnak a Magyar Honvédség rendelkezésére. Ennek felhasználására a várható feladatok tükrében szintén komoly esély van.

– Az eddigiekből jól látható, hogy a nemzetközi szállítások szervezése komoly nemzetközi kapcsolatokat igényelnek. Ezért több nemzetközi szervezetnek is a tagjai vagyunk és ahol csak lehetséges képviseljük hazánk és a Magyar Honvédség érdekeit, valamint kihasználjuk a szervezetek adta lehetőségeket – mondja a parancsnok, majd a beszélgetés végén szó esik arról is, hogy a központ rendkívüli feladatai közé tartozik az esetleges természeti katasztrófákat követő magyar humanitárius segítségnyújtások katonai teendőinek megtervezése. Éppen a napokban küld a Magyar Honvédség takarókat a földrengés sújtotta Haitibe egy európai NATO légibázison keresztül, a Nemzetközi Vöröskereszt felkérésére. Ez a KKK több részlegének, így a Nemzetközi Szállítástervező Központnak is feladatot jelentett.

Még jóformán be sem fejezzük a társalgást, amikor ismét megszólal a parancsnok mobiltelefonja. Ezúttal Székesfehérvárról hívják, újabb, sürgős feladat érkezett. Emiatt pedig szükséges egy munkaértekezlet összehívása. Nincs mit tenni, indulnom kell. Kifelé menet még a falon található időmérőre: Afganisztánban éppen két óra van…

(Az MH Katonai Közlekedési Központról korábban írott cikkünket itt olvashatják!)

Fotó: Archív