Ciprus fogadta az evakuáltakat

Mint ismeretes, az egyiptomi megmozdulásokat követő közvetett és közvetlen fenyegetettség miatt az ENSZ úgy döntött, hogy Ciprusra evakuálja az érintett térségben dolgozó alkalmazottait és azok hozzátartozóit. A szigetországban szolgálatot teljesítő ENSZ-békefenntartóknak – február első napjaiban – mindössze 24 órájuk volt arra, hogy felkészüljenek és terveket készítsenek az ugandai Entebbe bázisról, valamint Szudánból Kairóba, és onnan a ciprusi Larnakára induló gépek fogadására.

Az evakuálást nehezítette, hogy abban az időszakban Egyiptomban a mobilhálózat és az internetkapcsolat bizonytalanná vált, emiatt nem minden érintett értesülhetett a gépek indulásáról. Ráadásul a veszélyek ellenére többen úgy döntöttek, hogy az országban kívánnak maradni. Csak a gépek érkezése előtt néhány órával derült ki pontosan, hogy összesen négy repülő landol a larnakai nemzetközi repülőtéren, fedélzetükön 3–500 ENSZ-alkalmazottal és családtagjaikkal.

Az UNFICYP-misszió katonai állományának egy része – a Mobile Force Reserve brit, argentin, magyar és szlovák kivezényelt alegysége – a terület biztosítását végezték, míg a Force Medical Office vezette magyar, argentin és brit egészségügyi részleg az érkezők gyors egészségi állapotfelmérésében, az esetleges ellátás megszervezésében, végrehajtásában vett részt.

Mivel az érkezők pontos számát senki nem tudta – s ugyanígy nem volt információ az életkorukról, esetleges sérüléseikről, betegségeikről – így a tartalék ellátó egységekről is gondoskodni kellett.

A békefenntartók a helyi vöröskereszt aktivistáitól is kaptak segítséget., akik palackozott vizet, üdítőket szállítottak a repülőtérre az érkezők számára.
Hamar kiderült, hogy az első gép késni fog. Az eredetileg tervezetthez képest másfél órás csúszással landolt a hófehér, UN-jelzést viselő Boeing 767-es.

Ezzel a géppel 153-an érkeztek Ciprusra, a másodikkal pedig 117-en. A harmadik gép már a késő esti órákban landolt a larnakai betonon, ezzel 55 utas érkezett Kairóból. Ekkor derült ki az is, hogy a negyedik járatot törölték, mivel minden olyan ENSZ-alkalmazott elhagyta Egyiptomot, akik el akartak jönni a forrongó országból.

Az evakuáltak között a babakocsis kisgyermektől az ősz nagypapáig valamennyi korosztály képviseltette magát. Szerencsére sérültek nem voltak közöttük. Egészségügyi ellátást is mindössze öten igényeltek. Egyetlen férfihez kellett a repülőtér egészségügyi szolgálatától segítségét kellett kérni, mivel az ő fejfájáshoz magasabb vérnyomás, szívritmuszavar is társult. Rövid megfigyelést követően azonban a férfi csatlakozhatott a buszoknál várakozó társaihoz.

A békefenntartók a repülőteret csak másnap, a hajnali órákban hagyták el. Munkájukkal az UNFICYP, és az ENSZ-alkalmazottak is elégedettek voltak.