Gyógytorna, súlyfürdő és iszappakolás

Az alig valamivel több, mint négyezer lakost számláló Zala megyei kisváros, mint fürdőhely története a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek pedig arról tanúskodnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése pedig az első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést „locus vulgarites Hewyz dictus"-ként említik.

Huszonhat éve a pályán

Nem messze a tótól, hangulatos környezetben található a HM Állami Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézete. Az egészségügyi intézmény vezetője dr. Sedivi László nyugállományú orvos ezredes huszonhat évvel ezelőtt, 1983-ban kezdett dolgozni az intézetben, 1985 óta pedig vezetője annak. Több mint két évtizeden keresztül hivatásos katonaorvosként tevékenykedett, 2007. március 21-én azonban betöltötte 57. életévét, így a felső korhatár elérésével nyugállományba vonult, mint katona. Azóta azonban közalkalmazottként dolgozik tovább az intézmény élén.

Dr. Sedivi László irodája nemcsak szakmaszeretetéről, hanem kedvenc szabadidős tevékenységéről is árulkodik. Íróasztala mögött a falon az emberi testről készített, minden izmot, porcot, izületet ábrázoló rajzok és képek, a szoba túlfelén pedig egy hatalmas Európa térkép, számtalan zászlóval teletűzdelve. Ezek azok a helyek, ahol Sedivi doktor feleségével az elmúlt évtizedekben járt. Mint mondja: ők aktívan szeretik tölteni a szabadságaikat, s közös szenvedélyük az utazás.

Európában mindössze Írországban, Izlandon és Albániában nem jártak eddig. A kedvencük pedig Görögország és Ciprus, ezekre a helyekre már többször is elutaztak.

Intézettörténet – dióhéjban

Egy pohár kávé mellett az intézet történetéről beszélgetünk. Mint megtudom, a régi épület még az 1930-as években épült tiszti üdülőnek. A második világháború után az egyik szállodalánc tulajdonába került, majd 1965-től katona-egészségügyi intézmény, honvéd szanatórium lett. 1978-ban kezdték meg az új épületszárny építését, amely még ebben az évben meg is nyitotta kapuit. Az újabb változás 1995-ben következett be, amikortól az intézmény rehabilitációs szakkórházként működött. Ennek az esztendőnek fordulópontja, hogy eddig csak katona igényjogosultak (vagyis hivatásos és nyugállományú katonák, valamint polgári alkalmazottak és ezek családtagjai) vehették igénybe a gyógykezelési lehetőségeket, ezután azonban országos intézetté vált, s ezzel az egész országra kiterjedő ellátási kört kapott.

Dr. Sedivi László megjegyzi: hogy már az országos intézetté válás előtt két évvel, 1993-tól, az addig csak katonai büdzséből finanszírozott intézmény is bekerült az Országos Egészségpénztár finanszírozási körébe, s a működési költségek döntő hányadát azóta is az OEP biztosítja.

A 2007-es esztendő újabb változást hozott az intézmény életében – tudom meg Sedivi doktortól –, hiszen július 1-től, az addigi önálló működési engedéllyel és OEP finanszírozási szerződéssel rendelkező intézmény az Állami Egészségügyi Központ egyik hévízi rehabilitációs intézeteként működik tovább.

Mozgásszervi betegségek – három csoportba osztva

Az intézmény fő profilja azonban a kezdetek óta változatlan: a különféle mozgásszervi betegségekben szenvedő betegeket kezelik itt. A mozgásszervi betegségek három alapvető csoportra oszthatók – árulja el az intézet vezetője. Az első csoportba a mozgatórendszert (a csontokat, az izomrendszert és az izületeket) érintő degeneratív betegségek tartoznak.

A második csoportba a különféle balesetek során fellépő mozgásszervi problémákat, például csont és izomsérüléseket, valamint a mozgatórendszert érintő betegségek műtéti utókezeléseit sorolják a szakemberek. Utóbbiak között meg kell említeni a különféle protézisek beültetését és a gerincstabilizáló műtéteket.

A harmadik csoportba pedig azok az úgynevezett gyulladásos és rendszerbetegségek tartoznak, amelyek a mozgatórendszert érintik. Ilyenek lehetnek például a sokízületi gyulladások, vagy a központi idegrendszert érintő elváltozások, amelyek egy stroke következtében jelentkeznek.

– 1995 után megváltozott az intézménybe való beutalás rendje is. Addig csak katona-egészségügyi beutalóval, azóta pedig csak a tevékenység gyógyítására hivatott szakorvos beutalójával lehet bekerülni az intézetbe. A nagy igény miatt a várakozási idő sajnos akár több év is lehet – árulja el dr. Sedivi László, hozzátéve: kezdettől fogva preferálják a HM-hez, majd az ÁEK-hez tartozó aktiv és nyugdíjas hivatásos állományt, az aktív közalkalmazottakat és köztisztviselőket, akik egy éven belül kezdhetik meg a gyógykezelést, valamint a korai rehabilitációt igénylő eseteket. Ez utóbbi ellátásra jogosultak három hónapon belül bekerülnek az intézetbe.

Turnusok és rehabilitációs terv

A reumatológus és általános orvostan szakképesítésű intézetvezetőtől – akinek egészségügyi menedzser diplomája is van – megtudom: a hévízi mozgásszervi rehabilitációs intézet jelenlegi struktúrája még 1995-ben alakult ki, azóta három intenzív rehabilitációs osztályon, 190 betegágyon gyógyítanak. Különlegesség, hogy az országban egyedül itt működik egy 12 ágyas Heine-Medin részleg, ahol a járványos gyermekbénulás utáni állapotban szenvedők rehabilitációját végzik. A járványos gyermekbénulás az 1950-es években volt gyakori Magyarországon, a legutolsó megbetegedést pedig 1962-ben észlelték. A betegségben különböző súlyosságú mozgásszervi megbetegedéseket szerző – ma már az ötvenes éveikben járó – paciensek számát néhány ezerre teszi Sedivi doktor, s elmondja, hogy részükre négy hetes időtartamú turnusokat biztosítanak az intézetben.

Ugyanakkor a többi beteg számára nem lehet állandó időtartamú turnusról beszélni, hiszen valamennyi betegség más és más, s emiatt különböző hosszúságú kezeléseket igényel. A turnus hosszát emellett még a beteg állapota is meghatározza, így két héttől akár négy hónapig is tarthat. Az átlagos ápolási idő az intézetben huszonkét nap.

Mit is jelent pontosan a betegek rehabilitációja? – teszem fel a kérdést a nyugállományú orvos ezredesnek. Megtudom: amikor egy beteg érkezik az intézménybe, személyre szóló rehabilitációs tervet készítenek számára. A terv készítését a kezelő orvos végzi. A terv elkészítésekor összeállítanak egy kezelési sort, amely a beteg intézetben tartózkodásának ideje alatt elvégzendő gyógykezeléseket tartalmazza. Ezek között szerepelhet gyógytorna, elektroterápia, hidroterápia, diéta, illetve szükség esetén különféle gyógyászati segédeszközök használata. Az intézetben rendelkezésre áll a rehabilitációs team, melynek szakorvos a vezetője, gyógytornász, osztályos szakápoló, pszichológus, ergoterápeuta, logopédus, a gyógyászati segédeszköz készítő szakember és dietetikus is közreműködik a tevékenység során.

Ahová a betegek szeretnek visszajárni

Dr. Sedivi László az intézet gyógytorna részlegére kimondottan büszke, hiszen – mint mondja – ilyen tekintetben az ország három legjobban kialakított és felszerelt intézménye közé tartozik a hévízi. Ráadásul szakemberekkel is jól ellátottak, hiszen a 190 ágyra tizenegy szakorvos és huszonkét gyógytornász jut – ez utóbbi meghaladja az országos átlagot. Mellettük negyvenöt szakdolgozó – vagyis szakápoló és ápoló –, valamint húsznál több fizikoterápiás szakdolgozó dolgozik a mozgásszervi rehabilitációs intézetben.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az intézmény 1. Intenzív Rehabilitációs Osztályának főorvosa, dr. Pettyán Ilona (aki egyben az intézet megbízott szakmai vezetője is) Zala megye rehabilitációs szakfőorvosa. Ez saját, személyes szakmai felkészültségének és munkájának elismerése mellett az intézet tevékenységének elismerése is. A többi szakorvos is magasan kvalifikált, több szakvizsgával, közülük heten mozgásszervi rehabilitációs szakképesítéssel rendelkeznek.

A hévízi intézet arról is „messze földön híres" – tudom meg Sedivi doktortól –, hogy a betegek szeretnek ide visszajárni. Mindennek az az oka, hogy a személyzet empatikus és „betegközpontú", vagyis arra törekszik, hogy a páciensek minél kevesebb kellemetlenség és fájdalom mellett, a lehető legnagyobb javulást érhessék el bent tartózkodásuk ideje alatt.

A „közkedveltséghez" emellett az is hozzájárul – mondja az intézetvezető –, hogy az elhelyezési körülmények a hasonló profilú intézmények átlagát jóval meghaladják. Hévízen a betegszobák nagy része kétágyas, amelyhez külön WC és fürdőszoba, valamint erkély tartozik. A szobák felszerelése között pedig megtalálható a színes televízió, a telefon és a hűtőszekrény is.

Tizenegy speciális háromágyas hasonló felszereltségű és légkondicionált szoba található az intézetben, ezeket azoknak a betegeknek tartják fenn, akiknek állapota, illetve a kezelések tartalma megköveteli a fokozott ápolási, elhelyezési és gyógykezelési igényeket.

Saját gyógyvizes medence

Az intézet nagy előnye, hogy saját gyógyvize és medencéje van. A 250 köbméteres medencébe minden nap fertőtlenítő takarítást követően friss gyógyvizet töltenek, így a gyógyvíz adta lehetőségeket a rehabilitációban is fel tudják használni. Mindemellett a tradicionális hévízi gyógymódokat, vagyis a gyógyiszap-pakolást és a súlyfürdőt is alkalmazzák.

– Ez utóbbi úgynevezett gerinc-nyújtásos gyógykezelés, melynek során a beteget a hónalja alatt vagy a nyakánál felfüggesztve kezeljük a gyógyvízben – mondja Sedivi László, akitől megtudom azt is, hogy a hévízi gyógyvíz szerves és szervetlen anyagokat egyaránt tartalmaz, hatékonyságát emellett hőmérsékletének és kéntartalmának is köszönheti. A kén ugyanis fontos alkotóeleme a porcoknak, s a vízből képes beépülni a bőrön keresztül az emberi szervezetbe. A hévízi gyógyvíz emellett arról is híres, hogy enyhén radioaktív a benne oldott radontól, s emiatt a környezeti klimatikus hatásokat is figyelembe véve, kifejezetten kedvező hatású az itt gyógykezelésen résztvevők számára.

Ezután arról faggatom az intézet vezetőjét, hogy több mint huszonöt éves pályafutása során mire a legbüszkébb. Gondolkodás nélkül válaszol: a csapatra, az intézetben dolgozó kollektívára, hiszen amit az elmúlt negyed évszázadban együtt elterveztek, azt közösen sikerült is megvalósítaniuk. Talán ennek is köszönhető, hogy az intézetben jól érzik magukat a dolgozók, s csak minimális a fluktuáció.

Minőségbiztosításból jeles

– Kreatív, önállóan tevékenykedő csapat a miénk, mindenki a problémák mielőbbi megoldására és nem azok továbbgörgetésére törekszik. S ezt a betegek is látják, tapasztalják. Nem véletlen, hogy szeretnek bennünket, s ha csak tehetik, visszajönnek rehabilitációra – mondja Sedivi doktor, majd beszélgetésünk zárásaként arról mesél, hogy az intézmény az országban egyedülálló minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik.

Még az 1999. év végén – az egészségügyi intézmények közül elsőként az országban – szerezték meg az ISO 9001:1996-os minőségbiztosítási tanúsítványt az ISO 14001:1996-os környezetirányítási rendszer tanúsítványával együtt.

2004-ben a megújító auditálás során a két ISO tanúsítvány mellett sikeresen feletek meg a Kórházi Ellátási Standard (KES) követelményeinek.

2008. novemberben pedig az egész Állami Egészségügyi Központ sikeres ISO 9001:2000 és MEES auditálása mellett, az intézet egyedüliként működtet ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert.

Fotó: A szerző és archív