Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Karácsony a pálmafák árnyékában

Szöveg: Berena Béla alez. – Mészáros Károly zls. |  2008. december 25. 8:37

Ciprus a Földköz- tenger medencéjében fekvő sziget ideiglenes otthont ad egy kis magyar kolóniának, jelesen 84 békefenntartó katonának, akik az ENSZ nemzetközi missziójában szolgálnak. Hiába békefenntartókról van szó, érett felnőttekről, a szeretet ünnepe a hazától 1800 kilométerre is legalább olyan jelentős, mintha megszokott környezetében lenne az ember, ső, talán itt még fontosabb.

Karácsonykor a katonák távol otthonuktól, családjuktól szolgálati feladataik teljesítése mellett várják az ünnepet, sőt titkon még az ajándékokat is.

Ismerjük meg a karácsonyi Ciprust a magyar katonák szemüvegén keresztül! Ami elsőre mindenkinek feltűnik, az a hőmérsékletkülönbség a hazai viszonyokhoz képest. Pálmafák, kaktuszok, citrusfák, napközben pedig decemberben is gyakori a 20-25 fokos hőmérséklet. Bár a tengerben már nem ajánlatos a fürdés, a bátrabbak még mindig be-be merészkednek a kristálytiszta kék-zöld színek árnyalatában játszó vízbe.

Mint hallottam Karácsonykor ez kollektív program lesz. Mikulás-sapkában és karácsonyfával a kézben az ünnep alatt tengerben fotózkodni. Utóbb úgy döntöttem én is benevezek ebbe a játékba. (Állítólag sziveszteri fotózás is lesz, de ez még a jövő zenéje…..).

Ciprus görög felén október vége, november elejétől kezdve a téli ünnepre készülődnek. A boltok különböző méretű mikulásokkal és karácsonyi csecsebecsékkel vannak tele. A nagyobb városok – Nicosia, Limasszol, Larnaca – karácsonyi díszkivilágítással jelzik az ünnep közeledtét, de ebben versenyre kelnek velük a kisebb települések is.

Magyar szemnek kissé szokatlan a karácsonyfa-izzókkal feldíszített pálmafa, de itt ezen senki sem csodálkozik. Az ajándékvásárlásokról fontos tudni, hogy Cipruson az euró a fizetőeszköz, de jelenleg még feltüntetik a régi pénznemet is – a ciprusi fontot- ami az avatatlan szemlélőt hajlamossá teszi olcsóbbnak vélni a megvenni kívánt portékát, annál mint amennyibe ténylegesen kerül, hiszen a font körülbelül a dupláját érte az az egységes európai valutának.

Ha már vásárlásnál tartunk természetesen a magyar katonák közül mindenki igyekszik kisebb-nagyobb ajándékokat vásárolni, mivel az ünnepek idején van akinek lehetősége nyílik hazajutni és szeretteivel tölteni az ünnepet. A szabályok szerint egy időben 9-10 ember lehet távol a szigetről, így aztán a „maradék" biztosítja a folyamatos szolgálatból eredő kötelezettségeket.

Szolgálat természetesen a karácsonyi ünnepek alatt is van. Athienouban található a legnagyobb táborunk – a Camp Szent István -, ahol 44 katona szolgál. Az őrizetükre bízott terület 25 km², amelyet a nap 24 órájában figyelniük kell folyamatos járőrözéssel. Az ünnep főszereplői azonban a szakácsok, hiszen mivel mással lehetne legjobban a karácsony hangulatát visszaadni, ha nem az ünnepi ételekkel. Lenti Zsolt főtörzsőrmester, főszakács két munkatársával a december 25-i menüért felel, és a kontingens is itt tartja majd közös karácsonyi ünnepségét. Halászlé és bejgli biztosan kerül az asztalra, a többit viszont meglepetésnek szánja az állománynak – ezért nem mondja el a séf, aki bízik benne, hogy igazán hazai ízekkel sikerül előrukkolniuk az ünnepi alkalomra.

A halászléhez annyit mindenképpen el kell árulni, hogy körös körül temérdek a víz – eme célra felhasználhatóü halat szinte kizárólag titkos fondorlattal lehet beszerezni a szigeten. (Állítólag készült már itt halászlé csirkehúsból is….ami az elmondások alapján ízharmóniájában hasonlított a valódira, ugyanakkor élvezeti értékét a szálka helyett fellelt csirkecsont jelentősen rontotta. Ez igaz, na de a Miénk!. Karácsonykor halászlének kell lennie, hát lett is!)

Ha már hazai ízeknél tartunk, akkor fontos megemlíteni, hogy pár napja érkezett meg Magyarországról az AN-26 katonai szállítógéppel az úgynevezett CARGO, ami fontos utánpótlás anyagokat hozott a kontingens számára. Szerencsére más fontos dolgokat is, ami nélkülözhetetlen lenne a karácsonyi menű összeállításához, említi Benyiczki Éva főtörzsőrmester, a kontingens ellátó tiszthelyettese. Csak a mikuláscsomagba szánt csokikat sajnálom – görbíti le szája szélét… – az valahogyan kimaradt a szállítmányból, sebaj! Más ajándékkal pótolni fogjuk! -mondja és már rohan is tovább! Megállapítani is lehetetlen volna., de ne állítsuk meg, hiszen biztosan valamilyen fondorlatos ötlete támadt. És természetesen ne felejtsük el, hogy a névnapját is ünnepeli december 24-én, ezért aztán ne csodálkozzunk izgatottságán.

Famagustában van a közös Szlovák-magyar-horvát Békefenntartó Zászlóalj parancsnoksága, és itt lesz megtartva a hagyományos Szenteste. A vacsorában itt is lesz szerepe a magyar szakácsoknak, hiszen Kocsis Lajos és Fehér Gábor szakaszvezetők – kimondottan szlovák bajtársak kérésére – szintén halászlevet készítenek. Az alkalomra Athienouból hagyományos diós, mákos bejglit hoznak. Mindkét étel előállítását óriási előkészület és „mélységi felderítés" előzte meg, mivel Ciprus, mint tudjuk nem bővelkedik édesvízi halakban, mákról pedig „ki tudja, hogy miért" de nem is nagyon hallottak. Természetesen a magyar katonák ebben a nehéz helyzetben is megállják helyüket és az alapanyagok türelemetlenül várják, hogy a szakácsok keze alá kerüljenek.

Bár Famagusta Ciprus török részén van, a karácsony itt is megjelenik, igaz nem olyan mértékben, mint a sziget másik (déli) oldalán. A legmeglepőbb talán a város mecsete előtti körforgalomban felállított műfenyők gyertyás díszkivilágítása, amin rajtunk kívül mások egyáltalán nem csodálkoztak.

Nicosiában a Szenteste a Magyar Klubban lesz megtartva, ahol a karácsonyfa már feldíszítve várja az ENSZ parancsnokságon szolgáló katonákat. Természetesen mindegyik helyőrségben karácsonyi szentmisékre is sor kerül az ünnepek alatt. A helyszínt illetően legkülönlegesebbnek a Deryniához közeli, de már az ütköző zónában levő Aiga Marina kápolna ígérkezik, amelyet évekkel ezelőtt még az osztrák békefenntartók saját költségükre és varázsoltak újjá. A kápolnához helyi hiedelem is fűződik, mely szerint, ha egy pár a kertben levő fügefára akasztja a hölgy fehérneműjét, nagy bizonyossággal gyermekáldásban részesül. Ezért aztán a fa egész évben bugyikkal, melltartókkal, fűzőkkel és egyéb intim ruhaneművel feldíszitve várja az odalátogatókat.

Mivel a ciprusi magyar békefenntartók számára a Karácsony sem ad mentességet a szolgálat alól, az ünnepek alatt ugyanúgy kell járőrözni, készenlétet biztosítani, mint az év többi napján. Az ünnepi asztal áldásából és a „katonacsalád" ünnepi hangulatából azonban mindenki részesülni fog, bár lehet, hogy gondolatban többségünk otthon, Magyarországon lesz egy kicsit, ki-ki a saját családi tűzhely, a szobában felállított karácsonyfa mellett.

Az is lehet, hogy egyik-másik kollégánk szemében felfedezhetővé válik a karácsonyfán meggyújtott gyertya fénye, annak csillogása.