Magyarok az UNFICYP-ben
Szöveg: Kovács Imre alezredes | 2011. október 2. 9:23A Magyar Honvédség ciprusi missziójának 28. váltása 2010 szeptemberében kezdte meg munkáját a műveleti területen. A kiérkező állományt akkor, a váltást szállító repülőgépen lehetett utoljára együtt látni, mivel feladatukat külszolgálatuk tizenkét hónapja során négy különböző helyen, többnyire többnemzetiségű egységekbe osztva végezték.
A magyar kontingens három fő részre oszlik. Az állomány nagy része az úgynevezett Ütköző Zóna – angolul: Buffer Zone – 4. szektorához tartozik, amelyet a Famagusta városban települt közös szlovák-magyar szektorparancsnokság irányít. Ebbe a csoportba a famagusta-i törzs, az 1. szakasz, valamint az katonai összekötő csoportok magyar tiszti, tiszthelyeseti és legénységi állománya tartozik.
A magyar katonák második nagy csoportja – összesen tizenhárman – az ENSZ Békefenntartó Missziójának nicosiai főhadiszállásán (UNFICYP HQ) végzi munkáját. Egyik alegységük a főhadiszállás őrzés-védelmét látja el, valamit ők alkotják a misszió parancsnokának – angolul: Force Commander – közvetlen műveleti tartalékát ellátó úgynevezett Mobilie Force Reserve alegységet is. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a klasszikus katonai rendőri feladatokat végző Force Military Police Unit (FMPU) magyar katonái is. A kontingens harmadik része pedig a Nicosiába szolgáló törzstiszti csoport, amely öt tisztből és egy zászlósból áll. Ők hadműveleti, egészségügyi, logisztikai, és személyügyi tervező feladatokat látnak el.
Nézzük most azt, hogy pontosan milyen feladatokat látnak el a Cipruson szolgáló magyar békefenntartó katonák. A szektorparancsnok alárendeltségébe tartozó szlovák-magyar század első szakasza Athienou faluban települ. Az alegységben szolgáló 37 magyar katona járőrözési és logisztikai biztosítási feladatokat végez. Nekik már a szolnoki, öt hétig tartó felkészülés során, illetve a kiérkezést követő két hétben nagyon pontos képet kellett szerezniük a zónáról, hiszen a területen – kis túlzással érve – minden kavicsot és fát ismerniük kellett. Ez az ismeret pedig azért szükséges, mert csak így tudták megállapítani, hogy történt-e behatolás a tiltott területre, vagy olyan esemény, amelyet ENSZ tilt.
Az első szakasz magyar katonáinak feladata – annak ellenére, hogy a ciprusi misszióra leginkább a „gyakorló" jelzőt szokták ráaggatni – nem volt teljesen veszélytelen, hiszen gyakran előfordultat rendkívüli esetek, s a nyári időszakban nem egyszer kellett az avartüzek oltásában közreműködniük.
A mindennapi feladatok mellett a magyar katonák az elmúlt egy évben közreműködtek az ENSZ líbiai missziójának Ciprusra történő evakuációjában, segítették az első szakasz állományába érkező szerb békefenntartó raj misszióba történő integrálásában.
A szeptember 28-án Athienouban megtartott kontingens parancsnoki átadás-átvételi ünnepségen a leköszönő parancsnok, Kovács Imre alezredes beszédében megköszönte az állomány átlagon felüli teljesítményét. Emellett köszöntötte azt a 77 magyar katonát – köztük Lukács Péter mérnök alezredest, a kontingens parancsnokát – akik az elkövetkező egy évben szolgálnak majd a szigeten.
