Nem valószínű a külföld nyílt katonai beavatkozása

Bár többen szorgalmazták repülési tilalmi övezet létrehozását Líbia légterében, megakadályozandó a líbiai hadsereg civilek elleni támadásait és a menekültválság súlyosabbra fordulását, a nyugati hatalmak a jelek szerint abban reménykednek, hogy a politikai nyomásgyakorlás fokozása, a nagyobb erődemonstráció és a kormányellenes lázadóknak felajánlott segítség elegendő lesz a Kadhafi-rendszer megbuktatásához.

A beavatkozás mellett szóló kényszerítő erők nem annyira katonai, mint politikai jellegűek – ráadásul a beavatkozáshoz az ENSZ felhatalmazására lenne szükség, amelynek megadása az elemzők nagy része szerint nem valószínű anélkül, hogy jelentősen romlana a líbiai helyzet. Annak ellenére sem valószínű az ENSZ-mandátum, hogy az arab országban becslések szerint már kétezer emberéletet követelt az erőszak.

Katonai elemzők szerint az Egyesült Államok és szövetségeseik viszonylag könnyen indíthatnának hadműveletet Líbia ellen a térségben állomásoztatott haderejükkel. A Tripolitól 900 kilométerre fekvő olaszországi Nápoly ad otthont az amerikai hatodik flotta parancsnokságának, a NATO terrorelhárító gyors reagálású erői pedig állandóan a Földközi-tengeren járőröznek.

Bár jelenleg nem tartózkodik amerikai repülőgép-hordozó hajó Líbia közvetlen közelében, az Egyesült Államok és a NATO európai légitámaszpontok egész sorára támaszkodhatna, ha a katonai beavatkozás mellett döntene, köztük olaszországi, ciprusi, máltai, sőt akár portugáliai bázisokra.

A NATO elvileg arra is képes, hogy rövid határidőn belül 25 ezer fős szárazföldi erőt telepítsen az arab országba.

Shashank Joshi, a londoni royal United Services Institute munkatársa szerint nem kétséges, hogy rendelkezésre áll a beavatkozáshoz szükséges csapásmérő képesség; a Földközi-tenger ideális terep a repülőgép-hordozóknak, ráadásul a líbiai légvédelem elég gyenge.

Az európai és az amerikai vezetőknek azonban nincs ínyükre, hogy a számos nehézséggel kísért, elhúzódó afganisztáni és iraki beavatkozás után most újabb konfliktusba kezdjenek.

Még ha a be nem avatkozás miatt Líbiában a jelenleginél súlyosabb vérengzés is történne, akkor is valószínűbb, hogy országok kis csoportja, nem pedig a 28 tagállamból álló NATO egésze avatkozna be a válságba – vélik római NATO-elemzők.

Az önvédelmet leszámítva a NATO-nak ugyanis ENSZ-felhatalmazásra lenne szüksége erő alkalmazásához – ilyet egyedül a világszervezet adhat -, ha Líbia a nemzetközi békét és stabilitást fenyegető veszélyforrássá válna – egyelőre azonban erről nincs szó.

Joshi szerint Oroszország, Kína és India valószínűleg nem támogatná líbiai repülési tilalmi övezet létrehozását. Rövid távon az a legvalószínűbb, hogy a külföld növeli a Kadhafi-ellenes csoportoknak nyújtott titkos és nyílt támogatást. Ez többek között nyugati hírszerzési segítséget, kommunikációs eszközök, esetleg fegyverek szállítását jelentheti. Valószínű az erődemonstráció is, például az amerikai hadihajók közelebb mennek a líbiai partokhoz.