Rasmussen pontot tenne a Ciprust övező vitákra

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Catherine Ashtonnal kedden Brüsszelben folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen kijelentette: szerinte az EU-n kívüli országoknak is lehetőséget kell biztosítani uniós katonai küldetésekben való részvételre.

“A magunk részéről azt kell elfogadnunk, hogy Ciprusnak is helye van az asztalnál, ha a NATO és az EU tárgyal egymással" – tette hozzá Rasmussen.
Ashton kitérően reagált Rasmussen felvetésére: csupán annyit mondott, hogy a két szervezetben megvan a készség ilyen kérdésekben a gyakorlatias megoldások keresésére.

Törökország, amely megszállva tartja Ciprus északi részét, tagja a NATO-nak, de nem tagja az EU-nak. A Ciprusi Köztársaság ugyanakkor uniós tag, de nem NATO-tag. Törökország szeretne közeledni az EU-hoz, de ezt Ciprus és Athén akadályozza, miközben a törökök sem engednek be ciprusi hajókat saját kikötőikbe, ami az EU-n belüli országok közti viszonyban elképzelhetetlen lenne. Az unió ugyanakkor elzárkózik attól, hogy a törökök részt vehessenek az EU égisze alatt létrehozott Európai Védelmi Ügynökség (EDA) fegyverzetfejlesztési tevékenységében.

Az EU és a NATO ezen súrlódások miatt nem tud egymással átfogó megállapodást kötni az afganisztáni vagy éppen a koszovói együttműködésről. Helyi szinten ugyan koordinálják egymással erőfeszítéseiket, de ennek magas szintű intézményesítését a törökök gátolják.
“Mindketten azon a véleményen vagyunk, hogy a N
ATO-nak és az EU-nak kell tudnia szót érteni egymással, a tervezéstől a bevetésig, minden fázisban" – mondta Rasmussen, aki szerint az EU-nak biztonsági megállapodást kellene kötnie Ankarával.