A budapesti ostrom áldozataira emlékeztek
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2019. február 13. 13:47A második világháború fővárosi harcaiban elesett katonák és polgári áldozatok emlékére rendeztek megemlékezést február 13-án Budapesten.
Galéria
A megemlékezésen először Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Szakály Sándor történész, a Veritas Intézet főigazgatója elevenítette fel a világháborúban történteket. Mint fogalmazott, 1944-45 nem könnyű időszak a magyar történelemben, sokféle kritika érheti, de soha nem szabad elvenni a főhajtás jogát azoktól a katonáktól, akik fegyverrel a kézben estek el, hiszen hősi halottakról beszélünk. Ennek ellenére hosszú évtizedeken át nem lehetett rájuk emlékezni. Ugyanígy emlékeznünk kell azokra a civilekre is, akik az ostrom hetei alatt átélték a szörnyűségeket Budapesten. „Meg kell adni az emlékezés lehetőségét, és nem szabad elfelejtenünk soha azokat, akik itt voltak a Várban, nem szabad elfelejtenünk a szétrombolt, összelőtt helyeket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi történt a ma a Hadtörténet Intézetnek és Múzeumnak otthont adó, egykori Nándor-laktanyában és másutt, arról, hogy mi történt a civilekkel, fiatalokkal, lányokkal, asszonyokkal, férfiakkal, akiknek éhséggel, halállal és erőszakkal kellett szembenézniük. Köszönet azoknak, akik mindezt meg akarták akadályozni!" – mondta Szakály Sándor.
A főigazgató hozzátette, egy háború sosem lehet szép és nemes, ám a hősiesség, az önfeláldozás, a másokért való tenni akarás, a tisztesség, a becsület, a helytállás és a kitartás számos példájára emlékezhetünk az ostrom idejéből is. Az emberek a reménytelenségben is megpróbálkoztak a véghezvihetetlennel, és tartani próbálták a Várat, Budapest egyik ékkövét.
Ezt követően Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mondott kegyeleti imát az áldozatokért, majd a rendezvény koszorúzással folytatódott a Magdolna-toronynál, illetve a HM HIM díszudvarán.
Fővárosunk ostroma 1944 novemberében kezdődött, több mint száz napig tartott, és a korszak egyik legvéresebbikének számított. Ugyan a szovjet ostromgyűrű már karácsonyra bezárult Budapest körül, a Várért még további másfél hónapig folytak az öldöklő harcok. 1945. február 11-én a védők kitörési kísérletet hajtottak végre, ám a több tízezer katona közül mindössze pár százan tudtak átjutni az ostromgyűrűn. Az összecsapásokban mintegy 38 ezer civil veszett oda.
Fotó: Dévényi Veronika