Képesek vagyunk felelősséget vállalni egymás és az ország iránt

Vargha Tamás beszédében felidézte 1956. október 23-ának mámoros pillanatait, és azt, miként kapcsolták össze a fiatalok azt a verőfényes őszi keddet 1848. március 15-ének keddjével. „Tudjuk-e mi, kései utódok, mi történik a történelem e kivételes pillanataiban az emberek szívében?" – tette fel a kérdést az államtitkár. Soha senki nem tudja e pillanatok természetfeletti lelkületét továbbadni: azok sem, akik teremtették a napot, és akiket a nap teremtett. Mintha aznap minden lépéssel az elveszett szabadsághoz került volna közelebb a tömeg.

Vargha Tamás rámutatott: a forradalom hősei életüket, vérüket adták a szabadságért az Országház előtt, a Corvin-közben, Salgótarjánban, Mosonmagyaróváron, a városokban és a falvakban szerte az országban. A szabadság vágya, akarása erősebb volt a félelemnél, az önérdeknél, hiszen ezekben a napokban a 20. század hányattatásai után erőt sugárzó nemzeti közösségbe kovácsolódott a nemzet.

Az államtitkár leszögezte: közösen képesek vagyunk arra az útra visszavezetni Magyarországot, amit ’56 hősei kijelöltek. Most már jó helyen vagyunk, így tiszta fejjel, igaz szívvel dolgozhatunk azon, hogy hazánk sereghajtóból ismét az élre kerüljön. Képesek vagyunk felelősséget vállalni egymás és az ország iránt, tudunk és akarunk erőfeszítéseket tenni hazánkért, családunkért, gyermekeinkért. „1956 példáján, abból erőt merítve bizonyíthatjuk, hogy méltók vagyunk ’56 örökségére" – zárta beszédét Vargha Tamás.

Az ünnepségen elismeréseket is átadtak.