„Újra lehet kezdeni a kisbéri ménes legendáját”

Egész napos programmal várta Kisbér város Önkormányzata az érdeklődőket május 7-én, szombaton. A városban első alkalommal rendeztek Lovasfesztivált, a Majális-térre több száz ember látogatott el.

Mint azt a honvedelem.hu dr. Udvardi Erzsébettől, a település polgármesterétől a rendezvény elején megtudta: a világhírű genetikai állománnyal rendelkező lófajtát, a kisbéri félvért a városban tenyésztették ki, ám 1961-ben, politikai döntés értelmében a ménest a közelben található Bábolnára telepítették át. A városban lakók természetesen azt szeretnék, ha a ménes ismét Kisbéren lenne, s ennek érdekében próbálnak meg lépéseket tenni. Egyebek mellett a mostani, Lovasfesztivállal is.

A polgármester-asszony elmondta azt is, hogy a kisbéri félvér lovakat a katonák is használták, az 1848-49-es szabadságharcot követően, Ferencz József császár rendeletére került katonai alkalmazásba a ménes.

A rendezvény hivatalos megnyitó ünnepségén Udvardi Erzsébet úgy fogalmazott: „elérkezett az a pillanat, hogy elindítsuk a mozgalmat és a kisbéri félvér kerüljön vissza Kisbérre."

„Kisbér múltja dicső múlt. Dicső múlt, amely elkötelezett, a szakmájukhoz kitűnően értő, hivatásukkal szemben alázatos emberek életéből épült fel. Azoknak a méneskari tiszteknek, altiszteknek és honvédeknek, csikósoknak és állatorvosoknak az életéből, akik, ha kellett, önmaguk előtt gondoskodtak a lovakról" – kezdte megnyitó beszédét Hende Csaba, honvédelmi miniszter, hozzátéve: kerültek ki innen lovak, akik gazdáikkal együtt estek el két világégés csataterein. Kerültek ki innen lovak, amelyek a legrangosabb versenypályákon utasították maguk mögé versenytársaikat. Fantasztikus névsor,, a Kisbér, Kincsem, Imperiál hármasnak azóta is a csodájára jár a világ.

Hende Csaba hangsúlyozta: Kisbér hatalmas veszteségeket szenvedett el, az első és a második világháború után megszállók dézsmálták meg a legendás ménest. Aztán jött a szocializmus és dacára az itt dolgozók áldozatvállalásának, tönkretették, szétzüllesztették ezt a nemzeti kincset, ezt a nemzeti intézményt.

„Bizony ez a mai nap is mutatja, hogy újra lehet kezdeni a kisbéri ménes legendáját" – fogalmazott a honvédelmi miniszter, majd arról beszélt, hogy „a magyarság és Kisbér hagyományai között a legfontosabb az újrakezdésre való készség. Ezért maradt meg ez a nemzet a tatárjárás és Mohács, a két világháború és a diktatúrák után."

„Rendkívül nehéz időket élnek át most Magyarország polgárai, és rendkívül nehéz időt él át mindaz, ami közös dolgainkhoz tartozik, a honvédelemtől, az egészségügyön és az oktatások át, egészen a mezőgazdaságig. Egyetlen olyan terület sincs, amelyet ne kellene megújítani, ne kellene újjáépíteni. Ne legyenek illúzióink: ebből a rendkívül nehéz helyzetből csak hosszú távú, megfontolt, az élet igazi értékeit szem előtt tartó építkezéssel és nagyon-nagyon kemény munkával lesz kiút" – mondta Hende Csaba.

„Nemcsak honvédelmi miniszterként, de tartalékos honvédtisztként és lovas emberként, az egykori kisbéri bajnok, a legendás lovas, Makkos Vili bácsi tanítványként hajtok fejet az önök előtt járók teljesítménye előtt. És ugyanilyen tisztelettel adózom az önök mai erőfeszítéseinek is!" – zárta megnyitó beszédét a honvédelmi tárca vezetője.

Az egész napos program során az érdeklődők láthatták a kisbéri félvér fajtabemutatóját és tenyészszemléjét, valamint csikós és lovasíjász bemutatót is. A rendezvényen részt vettek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Honvéd Zrínyi Sportegyesület, Katonai Lovas Szakosztály hagyományőrzői is, akik a második világháborús huszárság lófelszerelését és szabályzatait, valamint saját tevékenységüket mutatták be a sátrukhoz látogatóknak.

(További képekért kattintson galériánkra!)

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária