Balkán: nemzeti érdekünk a stabilitás

Szöveg: honvedelem.hu | 2014. január 7. 18:11

Hogyan jellemezhető a jelenlegi helyzet a Balkánon? Várható-e változás? Mi Magyarország érdeke? Többek között e kérdésekre kerestük a választ a 2013 megtörtént és 2014 várható eseményeit, tendenciáit elemző összeállítás-sorozatunk ötödik részében dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, háborús hadműveleti szakértő, címzetes egyetemi tanár segítségével.

A Balkán biztonságpolitikai minősítését 2013-ban olyan tényezők befolyásolták, mint a schengeni határok kitolásának elmaradása Románia és Bulgária vonatkozásában, újabb véres incidensek Koszovóban, a továbbra sem egységes vezetésű Bosznia-Hercegovina működési zavarai, az EU-válság miatti tőkeberuházások csökkenése és félbehagyott beruházások nagy száma a régióban, Kína befektetői térnyerése a térségben, a menekültek számának sokszorozódása a régió határain, nyugat felé igyekezve.

Nyugat-Balkán: nem szűnnek a feladatok

Magyarország vitathatatlan nemzeti érdekei között szerepelt mindenkor, s ez igaz a jelenlegi helyzetre is: legyen béke a határaink mentén és a közeli régiókban is. Ez nem csak a határainkon belül élő magyar lakosság számára fontos, s nemcsak a határokon túl élő magyarok viszonylatában igaz, hanem kijelenthető: Magyarország társadalmi békéjéhez, gazdasági stabilitásához és fenntartható fejlődéséhez elengedhetetlen a régió tartós stabilitása! Megéltük az elmúlt évtizedekben a Balkánon dúló háborúk és viszályok okozta szenvedések látványát. Láttuk az ENSZ és kéksapkás békefenntartói tehetetlenségét a ’90-es évek első felében a Balkánon. Részesei voltunk Bosznia-Hercegovinában 1995. december 20-tól az ENSZ-mandátumú NATO-vezetésű IFOR/SFOR erőknek, majd az őket 2004. december 2-án felváltó EU-erőknek. Az utóbbi nemzetközi erők által folyamatban lévő ALTHEA-műveletben Magyarország jelenléte meghatározó volt 2013-ban is, s várhatóan – az afganisztáni csapatjelenlétünk csökkenésével egyidejűleg – 2014-ben erősödni fog a missziós hozzáadott értékünk Bosznia-Hercegovinában.

A Koszovóban 1999-től tevékenykedő ENSZ-mandátumú, NATO-vezetésű KFOR erőkben a kezdetektől részt vesz a Magyar Honvédség. 2013-ban is folytattuk a szembenálló felek közötti viszálykodás eldurvulásának megakadályozását célzó stabilizációs műveletek végzését. A Koszovóban 2013 szeptemberében – az EULEX tagjaként szolgáló – meggyilkolt litván rendőr esete is azt bizonyítja (egy sor más erőszakos cselekmény mellett), hogy sokat kell még tenniük 2014-ben is a nemzetközi közösség tagjainak a tartós megbékélés és az élhető körülmények megteremtése, fenntartása terén az önállóságot még messze el nem érő Koszovóban.