„Egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen”

„Sötét idők köszönthetnek ránk újból. A kőkorszak térhet vissza a tudomány fénylő szárnyain, és az, ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az emberiségnek, teljes pusztulást is okozhat. Árnyék borult a szövetséges győzelem korábban oly fényes színtereire. Az I. világháborút befejező békével határtalan bizalom uralkodott, és azt hitték, hogy nem lesz többé háború. Én most nem érzem ezt a bizalmat. […] A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is. […] E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait."

Így fogalmazta meg gondolatait hetven esztendővel ezelőtt, 1946. március 5-én az Amerikai Egyesült Államok Missouri államában található Fultonban, a Westminster Főiskolán elmondott beszédében Winston Churchill, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, aki akkoriban már csak a Konzervatív Párt vezére volt, és éppen magánemberként tett látogatást a tengerentúlon. (Az írásunk alatt található videofelvételén megtekintheti a fultoni beszéd eredetijét.)

A beszéd alig néhány nap alatt híresség vált – valószínűleg azért, mert azt a helyszínen Harry S. Truman amerikai elnök is végighallgatta –, sok történész ettől a naptól számítja a XX. század második felének történelmét jelentős mértékben meghatározó hidegháború kezdetét.

Arról azonban már kevesebbet beszélnek, hogy van egy másik beszéd is, amely éppen úgy felfogható a hidegháborút elindító első lépésnek, mint Churchill mondatai. Sztálin 1946. februárjában elmondott „választási" beszédéről van szó, amelyben a háborús hős szerepét magára öltő szovjet diktátor felújította a háború idején taktikai okokból elhallgatott terveit a forradalom exportálásáról és az „imperializmus történelem szemétdombjára" való száműzetéséről.
(Írásunk alatt szintén meghallgatható az eredeti beszéd.)

Kevésbé ismert tény az is, hogy Churchill nem Fultonban használta először a „vasfüggöny" kifejezést, hanem 1945. május 12-én, amikor Truman amerikai elnöknek küldött táviratot. Ugyanebben az írásában a szovjet terjeszkedés veszélyére is figyelmeztetett: „amíg Németország megbüntetésével vannak elfoglalva, az oroszok előtt szabaddá válik az út, hogy, ha úgy óhajtják, igen rövid idő alatt előrenyomuljanak az Északi-tenger és az Atlanti-óceán vizéig."

S ha már beszéltünk a hidegháború kezdetéről, célszerű megemlíteni azt is, hogy meddig tartott a kétpólusú világrendszer totális szembenállása. A történészek a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folyamatos rivalizálást 1947 és 1991 közé teszik. Ebben az időszakban vált kézzelfoghatóvá a nukleáris fenyegetettség, valamint ekkor indult a fegyverkezési verseny és az űrverseny is.

Maga a hidegháború fogalma egyébként Walter Lippmann amerikai újságírótól származik, amely az angol eredetiből (Cold War) tükörfordítással került át számtalan nyelvbe.
A hidegháború időszakára a nemzetközi válságok – például berlini blokád és a kubai rakétaválság – mellett számos kisebb, „harmadik világbeli" konfliktus is jellemző. E szuperhatalmak által támogatott polgárháborúkban emberek milliói vesztették életüket.

A két pólus közötti enyhülés az 1980-as évek közepén, végén kezdődött meg. A történészek a hidegháború végét a berlini fal ledöntéséhez kötik. Ezt követően újraegyesült a két Németország, a kelet-közép-európai országok a demokrácia útjára léptek és széthullott a Szovjetunió.

A vasfüggöny magyar szakaszának lebontása az úgynevezett Páneurópai Piknikkel vette kezdetét. 1989. augusztus 19-én, a magyar–osztrák határon, Sopron közelében megtartott békedemonstráció fontos előzménye volt a vasfüggöny átvágásának, valamint Németország újraegyesülésének is.