A cél változatlan: ütőképesebbé tenni a Magyar Honvédséget

A műsor elején Porkoláb Imre dandártábornok emlékeztetett arra, hogy a 2017-ben elindított és jelenleg is javában zajló haderőfejlesztés felpörgött, hiszen már itthon is kézzelfoghatók azok a haditechnikai eszközök, amelyek valóban a legmodernebb technológiát jelentik. Hozzátette, hogy mindemellett pedig rengeteg bejelentés történik a védelmi iparra vonatkozóan is. A már ismert üzemek, gyárak, amelyek Magyarországon létesülnek, magukkal hozzák a fejlődés következő lépcsőfokát: az innovációt. Utóbbi kapcsán megjegyezte, egy modern, digitalizált haderő építése közben arra is figyelmet kívánnak fordítani, hogy a meglévő és még beszerzés alatt álló eszközök vonatkozásában saját fejlesztéseket is véghez vigyenek. „Erről szól az innováció, hogy hogyan tudjuk újragondolni azt, ahogy szoktuk, a módszertant, ahogy eddig csináltuk a dolgokat” – húzta alá.

Felidézte azt is, hogy Magyarország kormánya már 2016-ban rájött arra, hogy a haderőfejlesztéssel, a védelmi iparral és az innovációval foglalkozni kell. Ezen belátás eredményeit, eredménytermékeit ma már a magyar állampolgárok is láthatják. Rámutatott arra, hogy ha ma indítanánk el a beszerzéseket, jóval többe kerülnének és sokkal többet kellene rájuk várni, hiszen manapság óriási hiány van a haditechnikai eszközök és felszerelések piacán.

A műsorvezető Maráczi Tamás kérdésére felelve Porkoláb Imre dandártábornok rávilágított arra is, hogy a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program nevében a kezdetek kezdetén valóban szerepelt a 2026-os céldátum, hiszen egy tízéves távlatban megálmodott programot indítottak útjára. De ez az évtizedes távlatban való előretekintés nem szűnt meg, ma is 10-12 évre előre gondolkodva formálják a fejlesztések ütemezését, tervezését. Hozzátette: mint ismeretes, jövőre hazánk eléri a GDP haderőfejlesztésre fordítandó két százalékos arányát – amit jó eséllyel túl is teljesít majd Magyarország. Viszont arról kevesen tudnak, hogy ennek a két százaléknak egy részét – húsz százalékot – fejlesztésre kell fordítani. „Ebből jön az, hogy a régóta kiszuperált eszközöket most már le tudjuk cserélni, és le is kell cserélnünk, amelyek a modern kor követelményeinek már nem feleltek meg” – mondta.

A haderőfejlesztési program alakíthatóságát és rugalmasságát példázva Porkoláb Imre azt is kifejtette, hogy például az orosz-ukrán konfliktus hatására is módosítottak rajta a tapasztalatok és következtetések fényében.

Szóba kerültek a katonai és civil fejlesztések, innovatív ötletek is, ami kapcsán a miniszteri biztos elmondta, hogy míg régebben az volt a trend, hogy a katonai alkalmazásban már kiforrott technológiákat lépésenként megjelentették a civil érdekszférában is (lásd: GPS), ma már viszonylag kis vállalatok is képesek akár komplett iparágakat is felbolygatni. „Gondoljunk csak az Uberre vagy az Airbnb-re, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, tehát egyre nagyobb figyelem fordul afelé, hogy mit is csinálnak a civil vállalkozások, és hogyan lehetne azt védelmi célokra is felhasználni.” Hazai viszonylatban ilyen potenciállal bír például az önvezető rendszerek fejlesztése, illetve a földi és levegőben alkalmazható drónok innovációja.

Porkoláb Imre beszélt arról a védelmi innovációs kutatóintézetről is, amelynek felállítása jelenleg is zajlik. Mint fogalmazott, a szervezetnek négy feladata lesz, ezek a trendfigyelés, vagyis megnézni, hogy technológiailag merre tart a világ. Következő feladat az úgynevezett inkubáció, azaz az innováció jó értelemben vett felkarolása az egyetemekkel, kutatóintézetekkel történő kapcsolatfelvétel útján, annak érdekében, hogy a honvédelmi tárca kommunikálni tudja azt, hogy mire van szüksége, mik azok a fókuszterületek, amikre a fejlesztések koncentrálnak. „Ezeket úgymond »kidobjuk« az innovációs ökoszisztémába és ott megnézzük, hogy kik azok, akik ténylegesen foglalkoznak ezekkel a témákkal” – mondta. Harmadik lépcsőfok, hogy a sikeres prototípust felmutató cégeket, fejlesztőket felkarolják, segítsék a technologizálásig vagy akár a tömeggyártásig vezető úton. „És az utolsó pedig az lenne, hogyha egy megfelelő technológiai színvonalat elértünk, illetve konzorciumokat tudunk alakítani a hazai cégekből, akkor ezeket akár nemzetközi pályázatokon is, EU-s pályázatokon, illetve NATO-s pályázatokon más nemzetekkel közösen segítsük, hogy pályázni tudjanak és sikeres pályázatot nyújtsanak be” – emelte ki, hozzátéve, hogy a cél azonban továbbra is az, hogy a Magyar Honvédséget ütőképesebbé tegyék.

Az innováció fókuszterületeit érintve Porkoláb Imre felsorolta, hogy ma a legfontosabb kutatás-fejlesztések a digitális katona, illetve a jármű-digitalizálás körül forognak. Rámutatott: a most beszerzés alatt álló eszközök valóban a legmodernebbnek számítanak ma. 5-6 év múlva azonban már lehet, hogy ebben a formában nem tartoznak majd élvonalba a további, folyamatos fejlesztések nélkül.

Hangsúlyozta, hogy van azonban, ami sosem változik és ez így helyes. Részletezve elmondta, hogy hagyományaink, illetve a magyar katonára jellemző elkötelezettség és bátorság, amivel a haza szolgálatát ellátja, katonanemzetté tesz bennünket, ami kiváló alap a fejlődésre. Mindemellett számos ponton le kell vonni a tapasztalatokat és fejleszteni a már meglévő képességeket, úgymint például a helyzetfelismerő képességet vagy épp a csapásmérő képességet.

A teljes beszélgetés itthallgatható meg.