A honvédelmi és rendészeti bizottságnak számolt be Benkő Tibor

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága csütörtöki ülésén hallgatta meg a honvédelmi miniszter éves beszámolóját, aki a Magyar Honvédség és a szaktárca 2020. évi tevékenységét ismertette a tagokkal.

Benkő Tibor visszatekintett a honvédelem elmúlt harminc évének alakulására, ezen belül a Magyar Néphadsereg, valamint a Magyar Honvédség helyzetére. Emlékeztetett: 1989-ben még 155 ezer katona szolgált a néphadseregben, amely létszám rövid idő alatt 23.950-re csökkent. A stratégiai felülvizsgálatok, átfogó védelmi felülvizsgálatok, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások eredménye pedig egy csökkent létszámú haderőt eredményezett. „Ez maga után vonta azt is, hogy katonai szervezeteket szüntettünk meg, fegyvernemi képességeket minimalizáltunk és jutottunk el oda, hogy ennyire kicsire zsugorodott az a Magyar Honvédség, amely az ország védelmére hivatott” – tette hozzá.

Benkő Tibor kiemelte: a NATO - amelyhez hazánk 1999-ben csatlakozott - ugyan kollektív védelmet jelent Magyarország számára, azonban a Washingtoni Szerződés 3. cikkelye is rögzíti: „minden nemzet köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amellyel tud gondoskodni saját országa, saját nemzete védelméről”.

A honvédelmi miniszter felidézte, hogy hazánk a 2014-es walesi NATO csúcsértekezleten vállalta, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani. „2024-re elérjük a GDP két százalékos támogatási formáját és azt is vállaltuk, hogy a tárca költségvetésének legalább húsz százalékát fejlesztésre, korszerűsítésre, modernizálásra, új eszközök beszerzésére fordítjuk” – fogalmazott.

Benkő Tibor felhívta a figyelmet a biztonsági környezet változására is, amely egyértelműen romló tendenciát mutat. Kitért a közel-keleti és észak-afrikai instabil államokra, az ezzel járó migrációs folyamatokra, a terrorizmusra, a kiberfenyegetettségre, valamint az egyre gyakrabban felbukkanó járványokra. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Koszovó és Szerbia közötti villongások is azt mutatják, hogy a Nyugat-Balkánon továbbra sincs béke, nincs biztonság, függetlenül attól, hogy ott több ezer békefenntartó katona végzi a munkáját.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol: a keletivel és a délivel, amelyek metszéspontja valahol Közép-Európa térségére és régiójára tehető. „Magyarország és a magyar kormány az egész térség biztonságáért érez felelősséget, a kormány pedig a problémákra válaszul indította el a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Ennek érdekében történt meg a NATO vezetési elemeként felajánlott Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság felállítása Székesfehérváron, valamint annak a Regionális Különleges Műveleti Parancsnokságnak a létrehozása Szolnokon, amellyel kapcsolatban Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Ausztria is jelezte együttműködési szándékát” – szögezte le honvédelmi tárca vezetője.

Benkő Tibor ezt követően a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elemeiről, valamint az eddig elért eredményekről beszélt. Beszámolt az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséről és a Honvéd Kadét Programról is, majd kiemelte: egyre több fiatal vállalja a katonai szolgálatot. Megjegyezte, hogy van olyan egyetem, ahol már felállt egy önálló, önkéntes tartalékos század.

A tárcavezető szerint a hazafias nevelés fontos részét képezik a honvédelmi táborok, amelyekből idén negyvenet indítottak, különböző helyszíneken. „Tavalyelőtt hetvenkét tábort szerveztek, a múlt évben a pandémia miatt erre nem volt lehetőség” – tette hozzá.

A honvéd kadétképzéssel kapcsolatban Benkő Tibor megjegyezte: 2030-ig pedig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél.

Benkő Tibor szólt a speciális önkéntes tartalékos szolgálati formáról is, amelyet a Magyar Honvédség azok számára kínált fel, akik elveszítették a koronavírus-járvány miatt munkahelyüket. Mint mondta: ezerötszázan vállalták ezt a szolgálati formát és több mint negyven százalékuk szeretne katonaként tovább szolgálni, ami a program sikerét mutatja. Kitért arra is, hogy mind a hivatásos és szerződéses, mind pedig a tartalékos állomány létszáma növekedett. Hozzátette: különböző szolgálati jogviszonyban jelenleg tizenegyezer tartalékos katonája van hazánknak.

Ezt követően ismertette azokat a haditechnikai beszerzéseket, amelyeket a tárca 2019-ben indított el és jelenleg is folyamatban vannak. Elmondta: teljes létszámban hadrendbe álltak a H145M típusú helikopterek, valamint a Leopard 2A4-es harckocsik, amelyeket immár magyar személyzet üzemeltet. Emellett nőtt a kiképző repülőgépek száma, megjelentek a Gidrán páncélozott többcélú moduláris járművek is, valamint továbbra is zajlik a katonák egyéni fegyverzetének, felszerelésének korszerűsítése.

A védelmi beszerzések közül Benkő Tibor fontos mérföldkőnek nevezte a két darab brazil gyártmányú KC-390-es, közepes rámpás repülőgép beszerzéséről kötött szerződés aláírását, a NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzését, valamint a Lynx gyalogsági harcjárművek megrendelését, amelyeket a későbbiekben Zalaegerszegen fognak gyártani.

A magyar katonák járványhelyzettel kapcsolatban végzett feladatairól a tárcavezető hangsúlyozta: amire a katonák esküt tettek, azt maradéktalanul teljesítették. Alapfeladataik mellett ott voltak a kórházakban, az oltópontokon, továbbá az MH Egészségügyi Központ és a budapesti NATO Katonai-Egészségügyi Kiválósági Központ felmérésekkel és kutatásokkal segítette a járvány elleni védekezést. Hozzátette: ugyanakkor a többi feladat sem maradt el, hiszen a katonák ugyanúgy részt vettek kiképzéseken, felkészítéséken és folytatták missziós feladataikat.