A honvédség egykori dolgozóiról gondoskodik

Mikor indult a pályája és mi volt a szakterülete?

Több mint húsz éve kezdtem a tiszthelyettes iskolát. Édesanyám a rendőrségen dolgozott, ő bíztatott, hogy jelentkezzek. Nem tudatosan készültem erre a pályára, de a kiképzés alatt nagyon megtetszett.

Akkoriban vegyivédelmi-technikával foglalkoztam, raktáros voltam a budapesti Vegyivédelmi Anyagellátó Központban. Kicsit pörgősebb feladatokra vágytam, szerencsére átkerülhettem a nyíregyházi műszaki századhoz, ami az MH 5. Bocskai István Lövészdandár alá tartozik.

Miért éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye?

Itt születtem és fontos volt, hogy közel legyek a lakóhelyemhez. A század két évvel később Hajdúhadházra költözött, így ingáznom kellett.

Hogy viselte?

Nem volt könnyű, főleg, hogy készenléti szolgálatot is adtunk. Egyébként tizenhét évet húztam le a műszaki századnál, nagyon szerettem.

Mi volt a feladata?

Karbantartottam a technikai eszközöket és intéztem a szolgálati alárendeltjeim ügyeit. Sokan ismerik például a PTSZ-t, ami egy lánctalpas úszójármű vagy a KD-84 deszantátkelő készletet, amiből kompokat is lehet építeni – például ezekkel az eszközökkel dolgoztam.

Gyakorlatra is mentek?

Minden évben volt egy felkészítés a Tisza Nemzetközi Zászlóaljjal. Szlovákia, Ukrajna és Románia műszaki katonáival gyakorlatoztunk, készültünk az árvízvédelemre. Egyszer rangidősként szorult helyzetbe kerültem: egy Rába teherautóra akartuk visszapakolni a mentőcsónakokat drótkötéllel, de az egyiknek beszakadt az alja. Egy ilyen csónak nagyjából 450 kilogramm, nagyon óvatosan kell bánni vele. Mivel nem akart mozdulni, ki kellett szakítani a sarkantyúit, amibe a drótkötelet akasztjuk. Szerencsére nem történt baleset.

Gondolom, az összes nagy árvíznél segített.

A legnagyobb a 2006-os volt, amikor a Duna, a Tisza, a Körös és a Maros árhulláma egyszerre találkozott. Homokzsákokat szállítottunk a katonáknak, hiszen olyan helyekre is be tudtunk menni, ahol más járművek a nagy sár miatt elakadtak. A 2010-es felsőzsolcai árvíznél egyik éjszaka például ablakon keresztül emeltem ki egy mozgássérült hölgyet, hogy a mentők el tudják szállítani. 2013-ban, a győri árvíznél pedig egészen Bátáig, a szerb határig lementünk.

A déli határvédelemből is többször kivette a részét?

Elég sokat voltam lent 2015 és 2018 között. Az első pár hónapban az átvágásokat, szakadásokat kellett javítani a kerítésen, később leginkább a Ferenc-csatornán járőröztem.

Időközben tudott fejlődni, képezni magát?

Megszereztem a nyelvvizsgát angolból, van egy felsőfokú végzettségem nemzetközi szállítmányozásból, tudok targoncát vezetni, sőt, búvárpalack töltésről is van papírom. A PTSZ-t ugyanis levegővel is be lehet indítani, amihez meg kell tölteni a palackokat.

Került valaha veszélybe?

Mi is segítettünk a tűzszerészeknek a hortobágyi aknamentesítésben. Az előkerült vashulladékokat és a robbanótesteket szállítottuk a lerakóhelyre. A négy tűzszerész kolléga haláláig nem gondoltunk bele, hogy ez veszélyes, csak tettük a dolgunkat.

Hogyan jött a szociális gondoskodás?

Tizenhét év után váltani akartam. Az átmenet elég húzós volt, gyorsan meg kellett ismerkednem az új feladataimmal, mert az elődöm már nem sokáig volt ott. Persze szép lassan minden kialakult és számíthattam a tapasztalt kollégákra is.

Kikkel foglalkozik?

Nyugállományú katonákkal, honvédségi nyugdíjasokkal, katonaözvegyekkel és árvákkal. Tisztelettel és odafigyeléssel intézem az ügyeiket. Jelenleg közel nyolcszáz emberrel állunk kapcsolatban a megyében.

Mivel fordulnak önhöz a leggyakrabban?

Segélyezéssel, kegyeleti ellátással és üdüléssel kapcsolatban, de a feladatok elég sokrétűek. Nemrég például egy 90 éves özvegynek segítettünk, akinek a lánya is 70 éves már, így nehezen tudta gondozni édesanyját. Felvettem a kapcsolatot a megyei idősotthonokkal és szerencsére elhelyezték őt. Rendszeresen látogatjuk is a szépkorúakat, ezt minden évben megtervezzük. Külön figyelünk azokra, akiknek kerek évfordulójuk lesz.

Teljes az adatbázis?

Minden nyugállományú katona benne van, a honvédségi nyugdíjasok személyügyi gyűjtői viszont a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerülnek a nyugdíjazásuk után. Ott persze tájékoztatják őket, hogy keressenek minket, de ezt nem mindenki teszi meg.

A világjárványra hogyan reagáltak az idősek?

Eleinte nehezen viselték, mert a családot sem látták sűrűn. Telefonon rendszeresen kerestük őket és gyakrabban beszéltünk azokkal, akiknek nincs a közelben hozzátartozója.