„A katonák a civilekkel együtt dolgoznak a magyar űrképesség megteremtésén”

A közelmúltban ért véget a Debreceni Egyetem több mint fél éves tanfolyama. Miért volt fontos, hogy ilyen tartalmú kurzust szervezzenek a Magyar Honvédség katonái részére?

Amikor a Magyar Honvédség elindította a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, azt is felmérte, hogy a világban melyek azok a kihívások, amelyekre reagálnia kell. A szárazföldi haderőnem képességeinek helyreállítása, a légierő képességeinek növelése, valamint a logisztikai rendszer átalakítása tűnt a kisebbik feladatnak, hiszen erre már akkor is megvoltak a szakembereink. Viszont megjelentek az új műveleti területek – vagy, ahogy divatos kifejezéssel nevezik őket, domain-ek –, azaz a kibertér és a világűr, amelyekben a Magyar Honvédségnek eddig még nem volt tapasztalata.

A kibertér vonatkozásában kezdtük a képességépítést, amelynek eredménye ma már kézzelfogható, hiszen a Magyar Honvédség Parancsnokságán már működik kibervédelmi szemlélőség, illetve kiber képzési központ is. Vagyis nyugodt szívvel kijelenthető, hogy ma már létezik ez a fegyvernem a Magyar Honvédségen belül. Ugyanakkor a világűr tekintetében is képességkialakításra volt szükségünk, hiszen felmerült az igény, hogy – a honvédség részére biztonságos kommunikációt lehetővé tévő – légi távérzékelés és műholdas távközlés világát is megismerjük és megtanuljuk. Ehhez éppen kapóra jött az az előadás, amit dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos tartott a Magyar Honvédség számára a hazai űrtervekről 2018-ban. Ekkor derült ki számunkra például az is, hogy Magyarországnak vannak műholdpályái, amelyeket ugyan pillanatnyilag nem mi, hanem más országok használnak, de hamarosan visszakerülnek hozzánk. Azt is megtudtuk, hogy ezek nagyon jó pályák, amelyek alkalmasak lennének katonai feladatok ellátására is. Ráadásul rendelkezünk azzal a technikai feltétellel, hogy a Magyar Honvédség közép- és hosszútávú fejlesztési elképzeléseiben helyet kapjon a műholdas távközlés.

Miért lenne ez hasznos számunkra?

Mint említettem, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során törekszünk a világtrendek figyelemmel kísérésére. Márpedig a világűr annak számít. Mondok egy példát, hogy mindenki értse. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy az Amerikai Egyesült Államok miért minősül globális erőnek? Attól, hogy a világűrből tudja ellenőrizni az óceánokat, az óceánokból pedig ellenőrizni tudja a szárazföldet. Márpedig aki a szárazföldet ellenőrzi, az rajta tartja a szemét a világ kereskedelmén is. Emellett az is látható, hogy a nagyhatalmak – például az USA, Oroszország és Kína – a jövőben az űrt fel fogják használni vezetési pontok telepítésére – még akkor is, ha az érvényes nemzetközi jog szerint a világűr nem militarizálható. Olyan autonóm rendszereket fognak megalkotni és bolygó körüli pályára állítani, amelyek gombnyomásra tudnak majd a Földön telepített pilóta nélküli eszközöket és rakétákat indítani. A Magyar Honvédségnek ezt tudnia és látnia kell. Ez azonban már egy új képesség. Hosszas egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy ezen új képesség kialakítását a fiatalokra bízzuk.

Eddig az ilyen fajta munka a Magyar Honvédségnél úgy működött, hogy kerestünk egy megfelelő végzettségű tábornokot vagy főtisztet, akinek a vezetésével egy csapat felépítette a struktúrát, amihez hozzáraktuk a szabályzatokat és az alkalmazási elveket. Majd, amikor mindez megtörtént, akkor jelentettük az elöljáró felé, hogy elértük a kezdeti műveleti képességet. Ezúttal azonban rendhagyó utat választottunk: a Debreceni Egyetem tanfolyamát elvégzettek feladata lesz az új képesség kialakítása. Ők fiatalok, átlagéletkoruk 30 év alatt van. A kurzust elvégző katonák az MH Modernizációs Intézetnél kaptak beosztást. Azért itt helyeztük el őket, mert ennél a szervezetnél foglalkoznak az új technológiákkal és az új domain-ekkel.

Visszatérve egy kicsit a tanfolyamra, milyen ismereteket szereztek itt a katonák?

Egyebek mellett azt tanulták meg, hogy mire használhatóak a műholdak, milyen pályán mozognak és milyen technikai paramétereket kell figyelembe venni egy lehetséges magyar műholdképesség kialakításakor. Mindemellé elsajátították a jogi, a matematikai és a technológiai hátteret is. Gyakorlatorientált képzés volt, amelynek a végén a résztvevők több nagyvállalatnál szerezhettek gyakorlati tapasztalatot is.

Volt valami speciális előfeltétele a tanfolyamra való jelentkezésnek?

Híradó- és informatikai szakembereket választottunk ki, hiszen az alap informatikai tudás megléte mindenképpen szükséges volt a kurzus sikeres elvégzéséhez.

Akik átvették a tanfolyam sikeres elvégzését igazoló oklevelüket, számíthatnak arra, hogy a jövőben e képzettségüknek megfelelő plusz feladatokat kapnak?

Akkor követnénk el egy óriási baklövést, ha most örülnénk a megszerzett tudásnak, ám nem élnénk vele. Azért tartottuk őket „egyben”, egy katonai szervezeten belül, hogy építsünk a tudásukra. Magyarország jelenléte a különféle űrprogramokban a jövőben növekedni fog, több projekt előkészítés alatt van. Mivel nem tudjuk, illetve nem lehet különválasztani a „katonai” és a „civil” űrfelhasználást, a katonák a civilekkel együtt dolgoznak a magyar űrképesség megteremtésén. A kurzust elvégzők előtt egyébként más lehetőségek is állnak, például nemzetközi tanfolyamok, NATO beosztások, olyan szolgálatteljesítési lehetőségek, amelyek során – a jelenlegi tudásukra alapozva – tovább tudják magukat fejleszteni.

Eszerint a Magyar Honvédségnek vannak a világűrt érintő hosszútávú tervei?

Ha honvédelmi vonatkozásban beszélünk a világűrről, akkor a védett vezetési rendszerekre, a több csatornán keresztül megvalósuló védett kommunikációra kell gondolni. A missziókban szolgálatot teljesítő magyar katonákkal már jelenleg is műholdakon keresztül történik a kapcsolattartás, de ezek a műholdak más államok tulajdonában vannak. Azaz más is hallhatja és láthatja azokat az információkat, amelyeket ezen űreszközökön keresztül továbbítunk. Bár van lehetőség műhold bérlésére, ez olyan, mint a saját lakás és az albérlet közötti különbség: az ember másként tekint a saját tulajdonára, mint egy bérleményre. Éppen ezért az a cél, hogy kialakuljon egy magyar, nemzeti műholdképesség.

Ennek van céldátuma?

Jelenleg az elméleti képzés, a doktrinák és a szabályzók kialakítása történik. Több, a civilekkel közös projekten is dolgozunk. A kritikus infrastruktúrák területén meg kell említenem a Best programot, amely a Magyarországon létrehozandó, katonai és civil felhasználású távérzékelő központok telepítéséről szól. Távlati cél pedig egy magyar, nemzeti műholdflotta kialakítása, amelyben ugyancsak szerepet kap majd a Magyar Honvédség is.

A debreceni tanfolyam oklevélátadó ünnepségén úgy fogalmazott, hogy a „Magyar Honvédség vezetése az űrképesség kialakítását az önök kezébe rakta le. Nincs kitaposott ösvény, nincs harcszabályzat, nincs eljárás, mindezt önök fogják kialakítani.” Hogyan állnak neki az „ösvénytaposásnak”?

A képzésen megkapták az alapot. Most az a feladatuk, hogy ezt a tudást összeadják a nemzetközi életből megszerzett információkkal. További tanfolyamokon vesznek részt, a nemzetközi együttműködések részeként megnézik, hogy más országok hogyan haladnak ezen az úton. Tanulmányozzák a nemzetközi jogi szabályzókat, kialakítják az ehhez illeszkedő magyar jogi rendszert, majd ehhez rendelik hozzá a Magyar Honvédség eljárásrendjét, azaz úgynevezett hatályos műveleti utasítást hoznak létre. Ezzel párhuzamosan megvizsgálják az eszközbeszerzési lehetőségeket, hogy mik felelnek meg a Magyar Honvédség hadműveleti követelményeinek, hogyan lehet ezeket telepíteni, ki képes ezeket üzemeltetni és természetesen azt, hogy mindez mennyibe kerül. Mindezt az elkövetkező 5-7 évben, amire én reális esélyt látok. Amikor ez megtörténik, akkor lehet majd arról beszélni, hogy először bérelt, később pedig saját tulajdonú műholdakon keresztül a Magyar Honvédség vezetése képes lehet – belföldön és a külföldi missziókkal egyaránt – védett, biztonságos, magyar nemzeti műholdrendszeren keresztül kommunikálni.

Van példa, amit követünk?Akár NATO tagállam, akár hozzánk hasonló képességekkel rendelkező ország?

Természetesen tanulmányozzunk az „űrnagyhatalmak” – azaz az USA, Oroszország és Kína – tevékenységét, de például az Európában élenjáró Franciaország is jó példákkal szolgál nekünk. Ha V4 országokat nézzük, akkor Lengyelország gyorsan halad előre ezen a területen, Szlovákia és Csehország pedig hasonló cipőben jár, mint mi. Nekünk talán annyi az előnyünk, hogy mi, a debreceni tanfolyammal, már megkezdtük a képzést.

Várható valamilyen együttműködés ezen országok és hazánk között?

Mindenképpen, mert együttműködés nélkül nem jutnánk messze. A világűr olyan, mint a kiber. Földrajzilag nem határolható körbe. A hatása nem fog megállni az országhatárokon belül, tehát együttműködés nélkül ez a képesség nem alakítható ki. Elsősorban a NATO-ra támaszkodunk ebben a kérdésben, hiszen egyrészt mi is a szövetség tagjai vagyunk, másrészt pedig rengeteg tudást és tapasztalatot halmoztak már fel.

A debreceni ünnepségen dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos is részt vett. Ő néhány héttel ezelőtt a honvedelem.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „az űrkutatás és a honvédelem területe szorosan összefügg egymással, még akkor is, ha látszólag teljesen különálló feladatokkal bírnak.” A Magyar Honvédség hogyan látja ezt az összefüggést?

Hasonlóan: nem lehet kettéválasztani a két területet. Mi Magyarország űrképességéről beszélünk. Ha szenzorokat vagy műholdakat telepítünk az űrbe, ha a légi távérzékelésből fakadó adatok feldolgozása zajlik az űrben, nem tudjuk - mert nem lehetséges - kettéválasztani, hogy mi a civil és mi a katonai. Önmagában nem beszélhetünk civil vagy katonai műholdképességről, űrképességről, azt együtt kell kezelni.

Terveznek újabb, a mostanihoz hasonló kurzust?

Erről még nincsen döntés, hiszen egy ilyen kurzus jelentősen különbözik más tanfolyamoktól, amelyekről tudjuk, hogy azokat minden év szeptemberében el kell indítani. A tanfolyamot most elvégzett fiatal tiszt kollégák fogják majd megmondani, hogy a továbbiakban kell, vagy sem hasonló kurzus, hogy milyen ütemezéssel kell haladnunk a megkezdett úton. S ennek tükrében fogunk indítani képzéseket - ha kell, akkor holnap, ha pedig nem szükséges, akkor talán csak két év múlva.

Az Európai Űrügynökség szervezésében 2019-ben, Sevillában megrendezett konferencián Magyarország bejelentette, hogy 2024-ig újabb magyar űrhajóst szeretnénk kiképezni és felküldeni a nemzetközi űrállomásra. Ezen a téren mi várható, a Magyar Honvédség részt fog venni az új űrhajós kiképzésében? Illetve esetleg a második magyar űrhajós is katona lesz, Farkas Bertalanhoz hasonlóan?

A legjobb tudásom szerint nincs az meghatározva, hogy a leendő űrhajósnak a katonák közül, vagy a civil életből kell érkeznie. Az egészségügyi kiválasztás rendszerében a Magyar Honvédség már most is részt vesz és tevékeny szerepet vállal. Annak idején Farkas Bertalant is a kecskeméti – mai nevén – Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézetben választották ki és itt végezték el az orvosi alkalmassági vizsgálatát is. A szakemberek és a képességek jelenleg is a rendelkezésünkre állnak. Ennek a fejlesztése folyik egyébként jelenleg is, közösen a Szegedi Egyetemmel. Azt gondolom, hogy a legjobb jelöltet kell kiválasztani a második magyar űrhajósnak. Természetesen a Magyar Honvédség is a legjobb embereit próbálja majd erre biztosítani.

Űreszközök üzemeltetése, űrhajósképzés… Más területeken is szeretne bekapcsolódni a Magyar Honvédség az űrkutatásba?

Egyelőre az első lépéseket tesszük meg, hiszen meg kell ismernünk a világűrt. A szárazföldet már hosszú évezredek óta jól ismerjük, a légierőnek is van már több mint 100 éves hagyománya, de az űr vonatkozásában még mindenki csak tapogat. A Magyar Honvédség azonban már ott van azok között, akik az első lépést megtették. Elkezdtük, felkészültünk rá és várjuk a jövő kihívásait.