A NATO semleges maradt volna egy Varsó elleni szovjet intervenció esetén

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és William Eaton, a NATO főtitkárhelyettese részvételével július 18-án, hétfőn a NATO brüsszeli főhadiszállásán történt meg összesen hetvenöt, 1980–1984 közötti titkos ügyirat közzétételének ünnepélyes aktusa. Táviratok, jelentések, a tagállamok nagyköveteinek és a szövetség legmagasabb rangú katonai vezetőinek találkozóiról készült jegyzőkönyvek kerültek nyilvánosságra. Az adott időszakra vonatkozó NATO-dokumentumok titkosságának feloldása a közeljövőben tovább folytatódik – jelentette a július 19-i, keddi lengyel sajtó.

Az ügyiratokból kitűnik, hogy a NATO 1980 tavaszán, még több hónappal a lengyelországi események előtt valószínűnek tartotta a társadalmi robbanást. Egy, már a Szolidaritás független szakszervezet létrejötte után keletkezett, 1980. október 27-i dokumentumban NATO-diplomaták azt írják, hogy a lengyel társadalom erős ellenállása „kísértést" jelenthet a NATO számára a beavatkozásra. Ezt azonban két okból is el kell kerülni: először azért, mert jogilag nem indokolható, másodszor pedig, mert a szövetség sem szervezeti, sem katonai szempontból nem készült fel egy ilyen műveletre.

A NATO fontosnak tartotta, hogy a lengyel lakosság számára is világossá tegye: nem számíthat katonai segítségre.

A szövetség másfelől hangsúlyozta, hogy fel kell készülni egy nagy lengyel menekülthullámra a Varsói Szerződés esetleges intervenciója nyomán. A katonai és polgári repülőgépeken érkező menekülteket a NATO harci gépei kísérték volna a repülőterekre, de ha a Varsói Szerződés ezeket a menekülőket szállító gépeket megtámadta volna, a NATO nem avatkozott volna közbe.

„A NATO akkor is és ma is védelmi szövetség, nem volt felhatalmazása a beavatkozásra és kockázatvállalásra a Varsói Szerződés területén zajló események kapcsán. Sajnos a rossz oldal foglyai voltunk" – mondta Sikorski Brüsszelben.