„A nemzet önmagától alakult egységgé”

A rendezvényt Boross Péter volt miniszterelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: „A forradalom és szabadságharc nélkül mások lennénk."

Katona Tamás történész 1956 eseményeiről azt mondta, a nemzet önmagától alakult egységgé a szabadságharc idején, és olyan remény alakulhatott ki a magyar emberekben, amelytől hitték, magyar jövő születik. Katona Tamás 1848-hoz hasonlította az 1956-os eseményeket, majd kitért arra is, Magyarországnak szüksége lett volna a forradalom idején szövetségesekre. „Lengyel barátaink ugyanannyit küzdöttek szabadságukért, mint mi. Szövetségeseket kell találnunk, hogy 1956 ne ismétlődhessen meg – most pedig erre van lehetőségünk az Európai Unióban", mondta Katona Tamás, és hozzátette: jelenleg a NATO is biztos támaszként szolgál.

Sólyom László államfő a kitüntetések átadása előtt kitért arra, 1956-ban 1460 személyt ítéltek el Erdélyben azért, mert szimpatizált a forradalommal: közülük húszat felakasztottak. Ugyanígy, Litvániában és Bulgáriában is számos per indult el. A köztársasági elnök ezek után Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt, polgári tagozata kitüntetést adományozott az 1956-os forradalmi eszmék ápolásáért, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége budapesti szervezete irányításában végzett munkája elismeréseként Szalay Zoltánnak, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége budapesti elnökének. A Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztjét az 1956-os forradalom és szabadságharcban való tevőleges részvételért, a forradalmi eszmék ápolásáért Csabai Hugónak, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Zala megyei elnökének és Mochnács Ilonának, a szervezet tagjának adományozta az államfő. Az ünnepségen átadták a Magyar Köztársasági ezüst érdemkeresztet Feleki Dénesnek és Ivanovics Bélának, valamint több 1956-os Emlékérmet, 1956-os Emléklapot és 1956-os Emlékérmeket posztumusz adományoztak a kitüntetetteknek