“Az ilyen helyzetekre a gyakorlópályákon nem lehet felkészülni”

Szegény György egy roppant érdekes és színes egyéniség. A Katasztrófavédelmi Parancsnokságokon jelenleg elindult egy új program, amelyben a Krízis Intervenciós Team-ek felállítását célozták meg – személye ehhez köthető.

Amit előzetesen tudok, hogy Szegény György nyugállományú alezredes pszichológus és az új feladatot szakmai, emberi kihívásnak tekinti, ahol az egyedi és a változatos krízishelyzetek megoldása többet jelent számára, mint a mindennapi rutinból végzett munka.

Mi ez a Krízis Intervenciós Team, milyen céllal hozták létre?

– A jelenlegi elképzelések szerint ezt a szervezetet nyugati mintára kívánják felállítani. Nyugaton, és vegyünk egy példát Ausztriában, ezek már több mint tíz éve működnek és a működésük tapasztalatait folyamatosan feldolgozzák.

Talán úgy lehet ezeknek a szervezetnek a munkáját legjobban bemutatni, ha már bekövetkezett eseményekre hivatkozunk.

Egy-egy nagyobb autóbusz, illetve vonat balesetnél, vagy napjaink jellemző természeti katasztrófáinál meg vannak az elsődlegesen beavatkozó szervezetek, akik az élet közvetlen mentésére a hivatottak. Ezek mára már jól szervezettek, a meglévő eszközeikkel képesek egy adott helyszínre időben kiérkezni, a tüzet eloltani, a korszerű eszközök segítségével a sérülteket kivágni a roncsokból, stabilizálni a sérült állapotát és ezt követően elszállítani a helyszínről a további kezelésekre. De nagyon fontos feladat még a helyszínt lezárni, biztosítani azt, hogy a nem kívánt személyek oda bejussanak.

Ez a mai felállásban három szervezet, a tűzoltók, a mentők és a rendőrség gyors és hatékony együttműködését feltételezi.

Tudjuk azt is, hogy a katasztrófa helyzetből kimenekített embert miután ellátják és megtörténik a sebek bekötözése, ott tovább más vonatkozásban fizikailag képtelenek vele foglakozni.

Joggal merül fel a kérdés, hogy ki foglalkozik ezt követően annak a traumának a kezelésével, ami az eseményben résztvevő személyeknél a balesetet követően kialakult. A nem mindennapi látvány, az átélt esemény sokkolja annak a résztvevőit és ez kiszámíthatatlan cselekedetekhez vezethet. Ezt kezelni, úgy mond „lokalizálni" kell, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy pszichésen kell stabilizálni a beteget.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a K.I.T nem terápia, mert az utókezelést az esetet követően a szakma többi szereplőjének kell megoldania. Nekünk itt olyan hathatós segítséget kell adni, ami a későbbi kezelést készíti elő. Sok esetben egy embereknél a pszichés sérülés súlyosabb, mint egy törés, vagy zúzódás, mert ezeknek hosszú távú következményei lehetnek.

Gondoljuk el, hogy egy közvetlen családtag elvesztését is nagyon sokan másképpen vagyunk képesek feldolgozni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az átlagos esetben a tragédiát a bekövetkezését követő egy, illetve másfél éven belül a személynek érzelmileg fel kell tudni dolgoznia a történteket, mert ha ez nem történik meg, a továbbiakban súlyos pszichés elváltozások alakulhatnak ki nála.

A pszichotrauma kezelésénél fontos az idő. A lehető leggyorsabban meg kell kezdeni a kezelését, de nem biztos, hogy azonnal ezt meg is lehet tenni. A krízis kiválthat olyan elzárkózó reakciót, ami miatt csak órák múlva lehet az egyénnel kommunikálni, de akkor sürgősen kezelni kell ezt a problémát.

A feladatainkhoz tartozik még a hozzátartozókkal való foglalkozás, az adott helyzetről a hozzátartozók értesítése. Egy nem szakember a tragédiák bekövetkezésének hírét tudja kommunikálni, de sem ideje, sem kompetenciája nincs arra, hogy a hozzátartozók traumatikus élményét enyhítse, stabilizálja állapotukat. Nem beszélve arról, hogy a hírvivők érzelmileg is a történtek hatása alá kerülhetnek. Éppen a személyes megterhelés miatt nem véletlenül félnek ettől a feladattól a helyszínelő rendőrök. Ráadásul a feladatra kijelölt személy pszichológiai tapasztalat nélkül nagyon rosszul kommunikálhatja kialakult helyzetet. Lényeges tehát, hogy a szakember ott is jelen legyen.

Igen fontos feladat még a katasztrófák helyszínén a tájékoztatásban való részvétel, például egy árvíz esetén. Az eseményben érintettek számára elsődleges, hogy információkat kapjanak a kialakult helyzetről, tudják, hogy mi történt a katasztrófa területen hagyott értékeikkel, állataikkal. Ennek szakszerű közlése lényeges feladat, mert ellenkező esetben a reakciók itt is kiszámíthatatlanokká válnak.

A feladataink közül jelentősnek mondható a katasztrófa elhárításban résztvevők pszichés kezelése. Gondoljuk el, hogy a mentésre kimenő állományt is sokkolhatja a balesti helyszín látványa. Erre a helyzetre a gyakorlópályákon nem lehet a mentésben résztvevőket felkészíteni. A katasztrófa helyszínén, de az ezt követően utógondozásban is foglalkozni kell a katasztrófa védelemben foglalkoztatott emberekkel. Ilyen konkrét eset volt, a szlovák repülőgép balesete, ahol a látvány sokkolta a mentésben résztvevőket. Tehát a hatékonyságot szolgálja az, hogy a katasztrófa helyszínére kirendelt személyek ne kezeletlen pszichés terhekkel lássanak neki a mentési, ellátási feladatoknak.

Nagyon sokkos helyzetet tapasztaltak azok, akik az elmúlt években bekövetkezett busz balesetekhez mentek ki, ahol sok ember egy helyen szenvedett súlyos balesetet.

Ausztriában olyan szervezett ez a rendszer, hogy nagyon hamar a K.I.T személyzet is a helyszínen van és megkezdik a munkájukat. Ezek foglalkoznak azokkal, akik képtelenek feldolgozni a történteket, válaszokat adnak a család, a többi ismerőssel kapcsolatos kérdéseikre és minden egyéb más dologra reagálnak, ami fokozná az elkeseredést és a trauma kialakulását. Ezen túlmenően a nagyon konkrét –első időben meghatározó- fiziológiai szükségletükről is gyakran a K.I.T segítségével történik a gondoskodás.

Visszatérve az alapproblémához. A természet által kialakult katasztrófa helyzeteken kívül ma már vannak olyan krízis helyzetek, amelyeket az emberek hoznak létre. Gondoljunk a szurkolói hevületben, tömegekben elkövetett, a súlyos baleset veszélyét hordozó cselekményekre, amelyek szintén kiszámíthatatlanok és nagyon nehezen kezelhetők. Eredetük lehet politikai, történelmi és egy sportesemény kapcsán spontán kerülnek felszínre. Ezért előzi meg komoly felkészülés a 2008. évi labdarugó EB szervezését és a rendezők számolnak a krízis helyzetek kialakulásával, ezek megelőzésében és felszámolásában a K.I.T csoportoknak jelentős szerepet szánnak.

Kik azok a személyek akik a K.I.T.-ben dolgozhatnak, kik vállalják ezt a könnyűnek nem mondható feladatot?

Ezek a csoportok pszichológusokból és képzett szociális munkásokból állnak. A kezdet az, hogy elvégeznek egy tanfolyamot, ahol elméleti képzésen vesznek részt, megismerik a krízis intervenció lényegét, ezt befejezve papírt kapnak és ezzel válnak riaszthatóvá. Ezt követően meghatározott rendszerességgel felkészítéseken vesznek részt, ahol megtörtént és ismerté vált esetek feldolgozásával, ezzel további szakmai fejlesztésükkel foglalkoznak. Így náluk is csak a bevethetőség alakul ki, mert természetesen nem lehet arra itt sem felkészülni, hogy mi fogad a helyszínen és ennek milyen a következményei lesznek a mentésben résztvevőkre.

Egyébként, akik ezt a faladatot ma vállalják szakmailag nagyon elhívatott személyek. A feladat és a krízis helyzetek kezelésében lévő kihívás az, amiért társadalmi munkában végzik ezt a tevékenységet.

A bevetések alkalmával csak a teljes ellátásunkat biztosítja a katasztrófa védelmi parancsnokság, mást nem kapnak.

Hogy néz ki ez a szervezet jelenleg, és ki rendelkezik a bevetésükről?

Magyarországon most építik ki a szervezetet. A szervezet teljes felépítését követően az állomány közel 240 fős lesz. Jelenleg 64 főnél tartanak. Veszprémben 2 fő pszichológus van már meg. A csoport a Katasztrófavédelmi Parancsnokság humán részéhez tartozik, alapvetően a megyei szervezetekhez vannak kapcsolva és innen történik ajövőben bevetésük, riasztásuk. Most még országos szinten riasztanak. A megyehatárok ezért sem jelentenek korlátokat. Adott esetben, ha Siófok környékén lenne egy súlyos baleset oda is átvihetik a veszprémi szakembereket.

Azt, hogy egy megyében hány fősek lesznek a csoportok attól is függ, hogy a megyében milyen olyan egyéb terület van ami további veszélyeket rejt magában.

Veszprém megye az itt lévő vegyi üzemek miatt veszélyesebb egy átlag megyénél. Itt ezért több emberre lesz szükség a K.I.T megalakításához.

A szakemberek megítélése szerint a K.I.T szerepe és jelentősége a jövőben egyre nagyobb lesz, mert látható, hogy sajnálatos módon egyre több és súlyosabb katasztrófa történik már most is a világban és ezek a csoportok a nagy pusztítások, katasztrófák felszámolásában a világ bármely részén bevetésre kerülnek.