Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bajor egyenruhások újították fel a böhönyei katonasírokat

Szöveg: Kátai Róbert |  2009. május 25. 8:24

Az elmúlt két hétben kilenc alsó bajorországi katona dolgozott a böhönyei német-magyar katonatemetőben. Parkosítási, felújítási munkákat hajtottak végre, újrapolírozták a fejfákat, a temető díszburkolatú sétányát teljes egészében felszedték és újra lerakták.

A munkálatokban a kaposvári 64. logisztikai ezred katonái is segédkeztek. A felújított temetőben közös koszorúzással zárult a magyarországi „bevetés".

1595887519
A német katonák az 1993-as államközi megállapodás keretében érkeztek hazánkba a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség kérésére. A szövetség szervezésében évente hajtanak végre bevetéseket a Bundeswehr katonái Európa országaiban.

A német kollégák éves szabadságuk terhére, önkéntesként érkeztek Magyarországra.
A Josef Schmid főtörzsőrmester által vezetett csapat május végén végzett feladataival, amit közös koszorúzás követett. Az ünnepségen a német katonák mellett koszorút helyezett el a logisztikai ezred megbízott parancsnoka, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó irodájának képviselője, a népi szövetség magyarországi nagykövete, Böhönye község polgármestere, és a MATASZ Somogy megyei szervezete.

Molnár József, Böhönye polgármestere beszédében kitért a Böhönye – Nagybajom vonalon húzódó súlyos harcokra, amelyekben több ezer magyar, német és orosz katona esett el. A harcokban életüket feláldozó katonáknak adnak végső nyugodalmat a katonatemetők, de máig is vannak, akik elszórva, magányosan, vagy jelöletlen tömegsírban kénytelenek aludni örök álmukat. Érdekességként említette a polgármester, hogy az egyik kis faluból a közelmúltban kaptak egy hívást egy idős hölgytől, aki a sajtóból értesülvén a temető felújításról, elmondta, hogy szívesen megmutatja azt a helyet, ahol emlékei szerint egy német katona lett eltemetve a háború során.

Josef Schmid főtörzsőrmester beszédében elmondta, hogy nem most hallott először Böhönyéről, hogy ideutazott. Alakulatának egy veteránja mesélt neki először a somogyi kis faluról, aki részt vett a harcokban, a falu határában. Õ szerencsés volt, mert bár súlyosan megsebesült mégis túlélte a háborút. Megtiszteltetésnek érzi, hogy itt lehet, mert Õ maga is ugyanabban az egységben, illetve annak jogutódjában szolgált, amely súlyos veszteségeket szenvedett ezen a helyszínen.

1595887520