Bocsánatot kért a brit kormány a kódfejtő kasztrálásáért

Alan Turing vezette azt a kódfejtőcsoportot, amely a Londontól északra fekvő Bletchley Parkban feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, általános vélemény szerint lerövidítve ezzel a háborút és megmentve rengeteg emberéletet.

E múlhatatlan érdemei ellenére Turingot öt évvel a háború után közszeméremsértésért ítélték el a homoszexualitást tiltó brit törvény alapján, és kémiai kasztrációra kötelezték, amelynek részeként egyebek közt női hormonokat injekcióztak belé.

Az ítélet következtében a modern számítástechnika úttörőjének tekintett Turing nem ment át többé a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és nem folytathatta tudományos munkáját. 1954-ben, 41 évesen öngyilkosságot követett el.

Miután több mint 30 ezren követelték Turing rehabilitációját a brit miniszterelnöki hivatal honlapján, Gordon Brown miniszterelnök pénteken nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását a “visszataszító" bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején.

“Nem túlzás azt mondani, hogy kiemelkedő hozzájárulása nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amellyel tartozunk neki, még elborzasztóbbá teszi az embertelen elbánást, amelyben részesült" – hangzik nyilatkozat.

Melegjogi szervezetek szerint a zseniális matematikust ugyanazon törvény alapján hurcolták meg, amely alapján 1895-ben elítélték Oscar Wilde drámaírót is, s e törvényt csak 2003-ban törölték el.

Dr. John Graham-Cumming számítógép-programozó, aki az online petíciót szervezte, azt mondta, hogy meglepte a támogatás mértéke és a kormány válasza is. “Azt akartam, hogy Turing kerüljön be a nagy britek panteonjába, de képmutatónak éreztem volna, ha ez anélkül történik meg, hogy elismernénk, milyen rútul bántak vele" – mondta a komputertudós a Reutersnak.

Graham-Cumming arra kérte a királynőt, hogy pusztumusz üsse lovaggá Turingot háborús érdemeiét. A kormánytól pedig azt kérte, hogy Bletchley Parkban hozza létre a Nemzeti Számítástechnikai Múzeumot és azt a halálba üldözött Alan Turingról nevezzék el.

Turing és tudóstársai ezen a helyen tervezték meg és készítették el azt a teherautó-méretű gépet, a Colossust, amely a világ első programozható elektronikus számítógépe volt. E tevékenység azonban nem vált széles körben ismeretté, mert a brit kormány hadititokként kezelte a munkát.

Winston Churchill korabeli miniszterelnök elrendelte az Enigma-kód feltörésére használt Colossus-komputerek és a további 200, úgynevezett Bombe-gép megsemmisítését, nehogy titkaik a szovjetek kezére jussanak. Bletchley puszta léte is csak az 1970-es években vált ismertté a nagy nyilvánosság előtt.

Peter Tatchell vezető brit melegaktivista üdvözölte a homoszexualitása miatt ellehetetlenített, öngyilkosságba kergetett kódfejtő posztumusz megkövetését, de szerinte a kormány nem ment elég messzire: hasonlóképpen bocsánatot kellene kérni attól a 100 ezer brit férfitól, akit kölcsönös beleegyezésen alapuló, senkinek sem ártó, azonos neművel létesített szexuális kapcsolat miatt ítéltek el a 20. században – vélte.