Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Elhunyt az utolsó Puma

Szöveg: Trautmann Balázs | Fotó: archív |  2020. december 31. 9:03

97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagy, a ma már legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája.

1

Frankó Endre 1923. szeptember 3-án született Egerben. 1939-ben, a Gyöngyös melletti Pipishegyen ismerkedett meg a vitorlázórepüléssel, majd 1942-ben, érettségi után jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe. A kiváló öttusázó sportember Szombathelyen, a Horthy Repülő Akadémián kezdte meg tanulmányait, majd 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A Szent László hadosztályban eltöltött, rövidebb „gyalogharcászati” kitérőt követően 1944. november 30-án helyezték át a Pumákhoz, Heppes Aladár alezredes parancsnoksága alá. Itt már a légierő akkori legmodernebb típusával, a Messerschmitt Bf 109G-vel, a legendás „Messzerrel” repülhetett. A pilótahiány miatt alig hat órányi gyakorlórepülést követően már az éles bevetések vártak az ifjú hajózóra. Frankó Endre hadnagy összesen nyolc bevetést hajtott végre a Dunántúl, majd a Nyugat felé visszavonuló ezreddel Ausztria felett. Ezeket túlélve 1945. május 5-én, a német-osztrák határ melletti Pockingban esett amerikai hadifogságba.

1945 végén ért haza Budapestre. A polgári élet mellett nem felejtette el a repülést sem: a hármashatárhegyi GANZ repülőklubban kezdett újra vitorlázógéppel repülni. 1948-ban már az Országos Magyar Repülő Egyesület motoros oktatója volt, itt már katonákat is tanított.

1949-ben nevezték ki az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, majd nem sokkal később parancsnokának. 1950-ben Békéscsabán lett az első oktatóképző iskola tanára, végül a GANZ repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója - innen azonban „horthysta múltja” miatt hamar eltávolították.

Az immáron sokadik újrakezdést követően gépészmérnöki diplomát szerzett, majd az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) mérnökeként dolgozott – nevéhez fűződik például a budapesti, János-hegyen ma is működő Libegő: nem csak az ötlet volt az övé, de a felvonó fő- és gépésztervezője is volt.

Nyugdíjas éveiben is aktívan kísérte figyelemmel a magyar katonai repülést. 2007-ben jelent meg az „Egy élet viszontagságai” címet kapott önéletrajzi kötete.

2

A múltról színesen és szívesen beszélő vadászpilóta 2013-ban, a Kecskeméten megrendezett Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozatát vehette át a honvédelmi minisztertől.

Frankó Endre 2016 szeptemberében ismét szeretett gépe fülkéjébe ülhetett. Az Ingolstadt-Manching légibázison lévő Messerschmitt-múzeumban egy restaurált Messerschmitt Bf 109G-6 várta a veterán pilótát és vitéz Szentiványi János nyugállományú alezredest, aki ugyancsak a Puma Vadászrepülő Osztály egykori pilótája volt. Az itt készült felvételek is részei lettek a 2018. május 4-én bemutatott Veteránfilm című alkotásnak, ami a két pilóta életútjáról szól.

3
Kapcsolódó cikkek