Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Épületharcászat – különleges helyszínen

Szöveg: Szűcs László | Fotó: a szerző felvételei |  2022. április 12. 15:33

Két ok miatt is különleges volt az az épületharcászat kiképzés, amit az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred (MH 6. TVE) katonái hajtottak végre április 12-én, kedden, Tatabányán. Egyrészt az alakulat hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonái koszovói és iraki misszióra készülnek, másrészt pedig a kiképzés helyszíne az ipari műemléknek számító Bánhidai Erőmű volt.

épületharcászat_képek (3)

Az MH 6. TVE valamennyi zászlóaljától jelentkeztek hivatásos, szerződéses, önkéntes területvédelmi tartalékos, önkéntes műveleti tartalékos katonák az ősszel kezdődő békefenntartó missziókba. „Az elöljárói szándék az, hogy a koszovói és az iraki kontingensek egy része a területvédelmi ezred katonáiból álljanak majd” – mondta el érdeklődésünkre Ubornyák Attila százados, a 12. Dula Nándor Területvédelmi Zászlóalj századparancsnoka. Megtudtuk, a Komárom-Esztergom megyei zászlóaljat jelölték ki a missziós kiképzés első nyolchetes etapjának végrehajtására. Egészen pontosan szintre hozó felkészítés a március 2. és április 22. között tartó kiképzés neve, amelynek az a célja, hogy mindenki egy szinten legyen képes végrehajtani a feladatokat. „E felkészítést követően a katonák a leendő kontingensek parancsnokai által vezetett kötelékkiképzéseken vesznek majd részt” – tette hozzá Ubornyák százados.

A Bánhiai Erőműben 2004-ben állt le a termelés, a 11 hektáros terület azóta ipari műemlék. Bár több évtizeddel ezelőtt már tartottak katonai kiképzést az erőmű területén, az utóbbi időben csak a rendőrség terrorelhárító csoportja használta felkészítési céllal az egykor szebb napokat látott épületeket. Szerencsére a területvédelmi zászlóalj megkeresése után az erőmű vezetése azonnal beleegyezett abba, hogy a békefenntartó missziókra készülő szakaszok épületharcászati kiképzését az objektumban tartsák.

épületharcászat_képek (8)

Ubornyák Attila százados elmondta: a felkészítés ideje alatt minden harcászati foglalkozást szimulált szituációba ültettek. Így volt ez az épületharcászatnál is, amely során egy gerillacsoportot kellett felszámolniuk a katonáknak. A felderítő információk alapján két célépületet határoztak meg a szakaszok számára: az elsőben megtalált térkép alapján kellett azonosítaniuk a másodikat, ahol is a feladat az illegális tevékenységet irányító hadúr elfogása volt. Annak érdekében, hogy a feladat a leginkább hasonlítson egy „éles bevetésre”, a foglalkozáson a katonák az iMILES szimulációs rendszert használták, így objektív módon lehetett értékelni teljesítményüket.

„Az épületharcászat nagyon összetett feladat. Az aktív állományú katonáknak is hosszú hetek, hónapok kellenek ahhoz, hogy kellőképpen el tudják sajátítani az ehhez szükséges ismereteket. A tartalékosok számára ez – a speciális kiképzési rendszer miatt – még nehezebb. Hozzáállásuk valóban példaértékű! Nagyban megkönnyíti a mi munkánkat is, hogy ők ezt nagyon akarják csinálni. Bár a szakmai felkészültségük – a különböző hátterek miatt – eltérő, a szintrehozó felkészítésnek az a célja, hogy valamennyiük tudása ugyanazon a szinten legyen, így a missziós felkészítés további részében, szakasz vagy még nagyobb kötelékben is együtt tudnak majd dolgozni a hivatásosokkal és a szerződésesekkel” – emelte ki a századparancsnok, hangsúlyozva azt is, hogy a felkészítés során végig több missziót megjárt, 20-25 éves tapasztalattal rendelkező kiképzők „vették szárnyaik alá” a tartalékosokat.