Gripenek: nincs megállás!

Nincs és nem is lehet megállás a harcászati repülőgépek fejlesztésében, és bizony nagy könnyebbséget jelent, hogy ez ma már döntően a szoftverek segítségével oldható meg. Természetesen, mint a magyar JAS-39EBS HU fejlesztési programjában történik majd, új hardverelemeket is jelent a frissítés például a radarnál vagy az új elektronikai hadviselési rendszernél, de a főszerepet a számítógépek játsszák majd. Amennyiben átírjuk a szoftvert, s ezt támogatják az a gépbe szerelt új berendezések, más kép jelenik meg a pilótafülke nagyméretű, színes kijelzőin, a pilóta előtt, hangzott el érdeklődésünkre a „gyorstalpaló” Kilián tábornok részéről. Aki gyorsan hozzátette: a magyar Gripenek fejlesztése tulajdonképpen eddig is folyamatosnak volt tekinthető, hiszen 2006, a gépek Kecskemétre érkezése óta több mint tíz, egyre újabb és több képességet jelentő szoftverváltozat került a (harcászati) repülőgépek fedélzeti számítógépeibe.

S hogy mit is tartalmaz egy-egy új „frissítés”? Ebbe nekünk, magyaroknak is van beleszólásunk, hiszen a Gripen User Group tagjaként nem csupán repülőműszaki, de taktikai szempontból is számunkra fontos fejlesztéseket tudjuk képviselni a gyártó felé. Ezután a többi felhasználóval közösen meghatározott képességeket a Saab mérnökei kifejlesztik, majd a gyári berepülések hosszú során keresztül ellenőrzik a működését. Így amikor mi megkapunk egy ilyen szoftvermódosítást, az már többszörös ellenőrzésen, berepülési programokon esett át.

A sokat emlegetett MS 20 Block 2-es csomag integrálását összekötjük a repült 800 óránként Svédországban végrehajtandó, hosszabb időt igénybe vevő alapos ellenőrzéssel és ipari szintű nagyjavítással. Mivel Magyarországon a Gripenek évente körülbelül 150-170 órát repülnek, így erre 5-6 évente kerül sor. Megfelelő szervezéssel sikerült elérnünk, hogy az EBS HU-k nagyjavításán ezeket a minimális hardveres módosításokat is igénylő továbbfejlesztést is el fogják végezni. Ezzel nem csupán költséghatékonyabb lesz a folyamat, de így esik ki a legkevesebb időre a szolgálatból egy-egy gép.

Magyarország a felkínált három képességfejlesztési csomagból a legnagyobbat rendelte meg – emelte ki Kilián Nándor vezérőrnagy. Mint hangsúlyozta, a szakma döntését a kormány is támogatta, hiszen a jelentősen nagyobb ugrást jelentő csomag arányaiban nem járt jelentős többlettköltséggel a „minimálprogramhoz” képest. Ennek megfelelően a fedélzeti radar továbbfejlesztése mellett a gépek vadonatúj, modern beépített elektronikai hadviselési rendszert is kapnak, melyekkel ugrásszerűen nő az önvédelmi képességük. Emellé érkeznek majd az új légiharc-rakéták (Meteor, IRIS-T) és a GBU-49-es irányított bombák is.

Az MBDA gyártotta Meteor látóhatáron túli hatótávolságú, radaros önirányítással dolgozó légiharc-rakéta kifejezetten fontos eleme a fejlesztésnek. Mint a tábornok emlékezetetett, már a középkori lovagi tornán is az győzedelmeskedett, akinek hosszabb lándzsája volt – azaz aki előbb elérte a másikat. Erre lesz alkalmas a jelenben a modern, új rakéta. Ehhez persze olyan, hardveresen és szoftveresen is továbbfejlesztett PS-05/A Mk 4 radar is kell a gép orrába, amely kétszer olyan messze lát majd el, m int a jelenleg használt. S persze a Link 16 rendszer segítségével a fedélzeti számítógép más felderítőrendszerektől – például egy szövetséges E-3 AWACS légtérellenőrző géptől vagy másik vadászgéptől – is fogadhat céladatokat a rakéta alkalmazásához.

Fontos szempont az is, hogy a megvásárolni tervezett fegyvereket már korábban integrálták a Gripenekhez, így hazánknak nem jelent újabb költséget a fegyverek „bevizsgálása”, tesztelése. Tudjuk, hogy minden körülmények között jól és biztonságosan alkalmazhatók lesznek a mi gépeink fedélzetéről is. Ráadásul már megvan, és szükség esetén tovább is bővíthető a megfelelő infrastruktúra az éles fegyverek tárolására, s a repülő-műszakiak is jártasak már a nyugati rakéták kezelésében, őrzésében is – erre remek „iskolát” jelentettek a már meglévő amerikai AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéták – tette hozzá Kilián Nándor.

A nagy távolságú légiharcok mellett a közelharcban is szintet lépnek a magyar Gripenek: az infravörös önirányítású IRIS-T és a leendő, modern sisakcélzó berendezés együttműködésével jelentősen kibővül majd az a szögtartomány, ahol a rakéta indítható lesz. Sokkal nagyobb az a zóna, ahonnan az ellenséges repülőgép – legyen bármilyen kiváló manőverező képessége – nem lesz képes találat nélkül elmenekülni, köszönhetően az IRIS-T tolóerővektoros hajtóművének. Ez is fontos harcászati képességnövekedés, hiszen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor szabad szemmel is azonosítani kell az ellenséges célpontot támadás előtt.

A fegyverek beérkezése előtt már jóval korábban gyakorolhatnak majd velük a pilóták – persze csak virtuálisan. A gépek frissített fedélzeti rendszerei ugyanis képesek lesznek a Meteor vagy az IRIS-T működésének, indításának szimulálására, anélkül, hogy egy igazi rakétát fel kellene függeszteni a szárnyak alá. emellett, mint Kilián tábornok hozzátette, elképzelhető, hogy az IRIS-T esetében az „igazi” szállítmány előtt kisebb mennyiségű rakéta érkezik, melyekkel a hajózók a jelenlegi szoftverváltozattal is képesek lesznek a kiképzés bizonyos elemeit végrehajtani.

A levegő-föld fegyverzet fejlesztésével, azaz a kombinált, lézeres és műholdas vezérlésű GBU-49 irányított bomba hadrendbe állításával kapcsolatban kiemelhető: ezekkel még biztonságosabbá és hatékonyabbá válik a saját vagy szövetséges szárazföldi erők közeli légitámogatási képessége. Akkor is pontosan kell tudni csapást mérni, ha a saját csapatokhoz nagyon közel van az ellenséges cél. Ma már senki nem akar közel repülni a megtámadandó célpontokhoz, hiszen akkor megvan az esélye annak is, hogy a mai, korszerű légvédelmi eszközökkel megsemmisítik. Ezért nagyobb magasságból és távolságból indítható, pontos levegő-föld fegyverekre van szükség. Ilyen a GBU-49-es is, mely ráadásul olyan légköri viszonyok között is alkalmazható a műholdas alapú irányítása miatt, amikor a lézeres félaktív vezérlés nem működik – esőben, ködben, havazásban, felhős időben vagy éppen nagyon párás vagy poros levegőben.

Fontos leszögezni: 2026-ban, a jelenlegi lízingszerződés lejártakor a magyar Gripenek összes szervizidejük kétharmadánál járnak majd, ami azt jelenti, hogy legalább tíz évig még hadrendben tarthatók – mondta el Kilián Nándor. Éppen ezért volt szükséges döntést hozni, hogy akarjuk-e már meglévő vadászbombázóinkat továbbfejleszteni a jövő kihívásainak megfelelően, vagy más megoldásban kell gondolkodni. A bejelentett fejlesztőcsomag eldöntötte ezt a kérdést.

A sajtóban sokat emlegetett, esetleges gépszámbővítéssel vagy új, egy második század felfegyverzésére alkalmas típus beszerzésével kapcsolatban Kilián tábornok kiemelte: önmagában a gépek darabszáma nem meghatározó. Rendszerben kell gondolkodni: mennyi fegyverzet van hozzájuk, milyen a hadrafoghatósági szint, az alkatrészellátás, s persze hány és mennyire kiképzett hajózó és műszaki szakember áll rendelkezésre a gépekhez. „Én úgy szoktam megfogalmazni: mi, pilóták, nem vagyunk különleges emberek, hanem az különleges, amit csinálunk. És az a különlegesség bizony idő- és pénzigényes. Ahhoz azonban, hogy a kiképzés végére minél több hajózót lehessen hadrendbe állítani, a válogatásnál kell jól választani. Ezért fontos az is, hogy újra népszerűsíteni tudjuk a vadászpilóták hivatását” – fogalmazott a vezérőrnagy.