„Ha a honvédség tagja vagy, nem hagyunk magadra”

2023. február 1-jével nevezték ki a tárca stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári pozíciójába. Milyen tervekkel, célokkal vette át a beosztását?

Azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy február elsejével át tudtam venni a humánpolitikai helyettes államtitkári portfóliót. Ez a humánpolitikai megnevezés talán egy kicsit riasztó, tartalma nehezen megfejthető. Tulajdonképpen ide tartozik minden, ami emberi vagy ember a hadseregben és a honvédelmi ágazatban. Ide tartoznak a képzések, az oktatások, a kiképzések ügye, a felsőoktatás, a kadétképzés - egy nagyon sokrétű képzési portfólió van az ágazatban, aminek a stratégiai irányítása tartozik ide. Másodsorban a fő jogállási szabályozási kérdések tartoznak a feladatkörömbe. Tehát a katonai, a katonai, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyok, más civil jogviszonyok, amik a honvédelmi ágazatban előfordulnak, az ezzel kapcsolatos jogállási kérdések, teljesítmény-értékelés és még sok minden más. Amire különösen büszke vagyok, hogy az április elsejei szervezeti szabályozás szerint egy új portfólióval is bővült a feladatrendszer, ez pedig a honvédelmi ágazatnak a stratégiai keretrendszer fejlesztési feladatai, kiegészülve fejlesztéspolitikai és uniós tervezési koordinációval.

Korábban is ezeken a szakterületeken, a stratégiai tervezés és a humánpolitika területén dolgozott?

Bejártam egy kisebb utat, míg ide, a Honvédelmi Minisztériumba jutottam. Hosszan dolgoztam ügyvédként, tanácsadóként, jellemzően stratégia-alkotási és humánerőforrás területen, oktatás, szociális, egészségügyi ágazatban. Uniós tervezéssel is foglalkoztam már korábban érintőlegesen. A honvédelmi ágazatban azonban korábban még nem volt lehetőségem dolgozni, így különösen megtisztelő, hogy most itt számítanak a szakértelmemre. Miniszter úrral az együttműködést 2022 decemberében kezdtük meg, akkor még tanácsadói funkcióban, utána kaptam a felkérést erre a nemes feladatra.

Egyéves toborzókampányt indított február közepén a honvédelmi tárca, milyen feladatokat jelent ez a humánpolitikai terület számára?

A vezetés által útjára indított toborzókampány, valamint a honvédelem népszerűsítése együtt jár egy erőteljesebb kommunikációs és média kampánnyal is. Ennek részeként – egyebek mellett - már megújult a Magyar Honvédség karrier weboldala (www.iranyasereg.hu) is. A kampány toborzó-szakmai előkészítése, a karrieroldal tartalmi megfelelősége, vagy akár a kiválasztott promóterek bevonási lehetőségének megteremtése is a humán szakterület feladata.

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy e kampánnyal egyidőben - összhangban a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban is rögzített létszámcélok 2030-ig történő elérésével - a Magyar Honvédség toborzó rendszerének átfogó fejlesztése is megkezdődött, ami nem csupán a toborzóirodák modernizációját és felújítását jelenti, hanem forrástervezési, jogszabályalkotási, valamint a szakállomány képzésével összefüggő feladatokat is érint. Terveink szerint ezek eredményei már rövidtávon érzékelhető változásokat hozhatnak.

Kiket szeretnének betoborozni, azaz a Magyar Honvédség soraiban tudni?

Alapvető cél, hogy minél többen, köztük a fiatalok is megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált szolgálati formákat és lehetőségeket. Különösen azok jelentkezését várjuk, akik készek, és egyben szeretnének is tenni a haza, a családjuk és szeretteik védelmében. Vonzó lehetőségeket kínálunk mindazok számára, akiknek az egyéni fejlődésen túl vagy éppen amellett fontos érték a közösséghez tartozás, a bajtársiasság, ugyanakkor a high-tech haditechnikai eszközök iránt is érdeklődnek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szövetségbe hívta a fiatalokat, hogy csatlakozzanak, legyenek részesei a Magyar Honvédségnek, amit bátor, a haza védelmének magasztos feladatát ellátó közösségként jellemzett. Szavait megerősítve úgy vélem, elengedhetetlen a hazai haderő megfelelően motivált, lendületes, képzett és kiképzett katonákkal történő feltöltése. A Magyar Honvédség tagjaként megtapasztalhatóvá válik többek között az összetartozás öröme, megélhetővé a kiképzés nyújtotta önbizalom.

Hiszem, hogy jó ma katonának lenni. A hazai társadalom szemében katona az, aki fegyverrel a kezében a hazájáért harcol. Eközben a honvédelmi kötelékben dolgozó alkalmazottak, kormánytisztviselők munkájáról, ezzel együtt a civil munkakörök létezéséről, mibenlétéről szinte semmit sem tudnak. A kampány a katonák toborzására fókuszál, de el kell mondani azt is, hogy távlatilag – ahogyan eddig is – számítunk a civil kollégáink mindennapi elhivatottságára, szakértelmére is. A Magyar Honvédség valamennyi szakterület képviselője számára hosszú távú szakmai fejlődési és karrierlehetőséget kínál. Ugyan a modern haditechnikai eszközök üzemeltetése természetesen főként lövész, tüzér, harckocsizó, felderítő, légvédelmi, különleges műveleti, illetve híradó- és vezetésbiztosító és ezekhez hasonló szolgálati beosztások feltöltését igényli, azonban az ezekben a beosztásokban lévő katonák által kezelt eszközök, rendszerek üzemeltetéséhez, az üzemeltetési feltételek biztosításához szükség van többek között mérnök, szerelő, logisztikus, egyéb kiszolgáló (szakács, gépjárművezető, felszolgáló stb.) állományra is, csak úgy ahogy az IT, a kibervédelmi, a jogász vagy akár a pénzügyi terület képviselőire.

Melyik szolgálati formára kívánnak most elsősorban toborozni: a hivatásosra, a szerződésesre, vagy a tartalékosra?

A toborzókampány valamennyi szolgálati formára kiterjed, azokban nem tesz különbséget. Ugyanakkor a szerződéses és hivatásos állomány feltöltése meg nem szűnő prioritás. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az egyes szolgálati formák jelentősen eltérnek egymástól, ezáltal mindenki, aki tenne az országunk biztonságáért, megtalálhatja ezek között a számára legmegfelelőbbet. A hivatásos és szerződéses katona közötti alapvető különbség, hogy előbbi határozatlan időre, élethivatásként választotta a katonai pályát, míg a szerződéses katona meghatározott ideig, általában 5-10 évig szolgál a Magyar Honvédség kötelékében.

Az önkéntes tartalékos szolgálati formát főleg azok választják, akik szeretnék kipróbálni magukat katonaként, vagy jelenlegi szaktudásukkal szeretnék szolgálni a Magyar Honvédséget, de a polgári állásukat, karrierjüket nem kívánják feladni. Azok számára, akik egy rövidebb - 2 hónap, 6 hónap vagy legfeljebb 1 év - egybefüggő időtartamban szeretnének belekóstolni a katonaéletbe, a kiképzések világába, ezáltal téve próbára magukat, nekik az Önkéntes Katonai Szolgálat programjában történő részvételt ajánlanám.

Vannak követendő külföldi minták?

A külföldi példákon is jól látszik, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus miatt erőteljes igény mutatkozik szinte valamennyi európai államban a haderő létszámának erőteljesebb növelésére. Egyformán toboroznak az aktív haderőbe, valamint a tartalékos erőkhöz. Csehország az évi 700 fős beáramlási tervszámot 1 800 főre emelte, vegyesen toboroznak az aktív haderőbe és a tartalékos állományba egyaránt. Céljuk, hogy a haderő létszámát a jelenlegi mintegy 27 ezer főről 30 ezer főre emeljék 2030-ig. Lengyelországban 2022-ben 13 742-en csatlakoztak a haderőhöz, ez a legmagasabb belépési szám a kötelező sorkatonai szolgálat 2008. évi eltörlése óta. Ezt követően, 2023-ban egy minden eddiginél nagyobb méretű toborzókampányt indítottak, amivel az a szándékuk, hogy a haderő létszámát néhány éven belül megduplázzák; a jelenlegi mintegy 164 ezer főről 300 ezer főre. Ehhez idén 20 ezer terveznek betoborozni - aktív és tartalékos állományt egyaránt – amivel további hadosztályok létrehozását tervezik. Említésre méltó, hogy 2022-ben Lengyelország a GDP 3 százalékára emelte a védelmi költségvetés szintjét, ez az egyik legmagasabb arány a NATO-ban. A toborzás mellett a katonák megtartása is legalább ilyen fontos feladat. Ezen a téren nem mindig sikerült a maximumot nyújtania a honvédségnek.

Van valamilyen terv a jövőben a megtartóképesség erősítésére?

A Honvédelmi Minisztérium és az irányítása alatt álló Magyar Honvédség a rendelkezésére álló költségvetési források által biztosított lehetőségeihez mérten folyamatosan igyekszik a maximumot nyújtani. Az elmúlt időszakban a lehetőségeink talán nem érték el azt a szintet, amin a szervezeti megtartó erő gyengébb elemeinek átfogó fejlesztését tették volna lehetővé, ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy az eltelt időben ne azonosítottuk volna be ezeket a kérdéses pontokat, valamint, hogy ne tennénk folyamatos lépéseket annak megszüntetésére. Épp ellenkezőleg! A tárca éppen emiatt kiemelt fejlesztési feladatának tekinti a katonák élet- és munkakörülményeinek javítását. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy a folyamatos, évek óta tartó illetményelemelés, a kiterjedt juttatási és humánszolgálati, családtámogatási rendszer, vagy akár az egyre gyarapodó – a tárcával partneri megállapodást kötő civil vállalkozások által biztosított - kedvezményes vásárlási, szolgáltatás igénybevételi lehetőségek széleskörű biztosítása mind-mind a Magyar Honvédség munkáját elismerő, véleményem szerint a megtartóerőt növelő tényezők. A szolgálat megbecsülése melletti üzenet a katona számára egyértelmű: „Ha a honvédség tagja vagy, nem hagyunk magadra. Gondoskodunk rólad és családodról, hogy te kizárólag a szolgálatra és a feladataidra koncentrálhass!”

Természetesen az eddig elért eredményekkel együtt a jövőben is folyamatosan azon kell dolgoznunk, hogy a honvédelmi tárca a feladatrendszerét a kellő létszámú és minőségű humánerőforrások biztosítása mellett legyen képes a magyar emberek biztonsága érdekében elvégezni. Ehhez a fejlesztések és a további erőfeszítések elengedhetetlenek. Bízunk abban, hogy ezen törekvéseink nemes célját és társadalmi értékét mind többen felismerik ebben az országban, és a fiatalabb generációk egyre nagyobb számban döntenek amellett, hogy aktívan is elő kívánják segíteni a honvédelmi törekvéseket, a katonai hivatást választva. A kormány elkötelezett ebben a folyamatban, amit példaként említve az is jól tükröz, hogy kormányzati szinten már előzetes döntés született a katonák illetményszintjének jövő évi továbbfejlesztéséről.

A honvédségnél dolgozók illetménye még mindig nem teljesen versenyképes a versenyszférában dolgozók fizetésével. Hogyan tud a honvédség és a tárca felszínen maradni a munkaerőpiaci versenyben?

Fontos hangsúlyozni, hogy mostanra a Magyar Honvédség a munkaerőpiacon is versenyképes illetményt biztosít a katonák részére. Ezt a célt szolgálta, hogy a katonák bére – az államigazgatás más területeitől eltérően – 2015. óta folyamatosan emelkedik. Itt nemcsak a 2015 és 2019 között megvalósult, átlagosan ötven százalékos illetményemelésre gondolok, hanem a kormány döntése alapján a 2020. január 1-jétől, valamint 2022. január 1-jétől további 10-10 százalékos illetményemelés végrehajtására is. Mindezeket a fejlesztéseket 2022 év elején az egyedülálló, 6 havi „fegyverpénz” kifizetése követte, és ez a folyamat 2022. szeptember 1-től egy újabb, átlagosan 26 százalékos illetményfejlesztéssel folytatódott.

Emellett fontos említést tenni a – különböző feltételeknek való megfelelésen alapuló – szakmaspecifikus pótlékok biztosításáról is, melyek a munkaerőpiac elszívó hatását hivatottak kompenzálni. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években bekövetkezett illetményfejlesztések jól mutatják azt, hogy a kormány és a magyar társadalom nagyra becsüli, és méltó módon elismeri a katonák áldozatos szolgálatát.

A közeljövő tervei között további fejlesztések szerepelnek. A katonák mellett természetesen ne feledkezzünk meg a hadsereg számára nélkülözhetetlen támogatást biztosító honvédelmi alkalmazottakról sem, akik körében 2019 és 2022 között átlagosan 35 százalékos illetményfejlesztést valósított meg a tárca. A szükséges utánpótlás biztosítása érdekében folyamatosan monitorozzuk a munkaerőpiaci helyzetet, figyeljük a be- és kiáramlást. Ezek tesznek képessé minket arra, hogy az illetményekkel, a juttatásokkal kapcsolatos javaslatainkat kidolgozzuk és megtegyük.

Ugyanakkor nemcsak az illetmény versenyképes a Magyar Honvédségben, hanem az egyedülállóan széleskörű juttatási rendszerünk is. Az egyén számára az illetmény, illetve a béren kívüli juttatások szintén jelentős szerepet játszanak egy-egy munkahely kiválasztása során. Csak egy példát kiemelve: nem sok olyan munkáltató van ma Magyarországon, amely olyan mértékű lakhatási támogatást biztosít az állománya számára, mint a haderő. Úgy gondolom, hogy a Magyar Honvédség lakhatás támogatási rendszere - legyen szó albérleti- vagy lakáslízing hozzájárulásról, lakáscélú munkáltatói kölcsönről, lakáshitel támogatásról, vagy kedvezményes banki konstrukciókról - a maga nemében a mai viszonyok között mindenképp figyelemre méltó.

Fokozott figyelmet fordítunk a kisgyermeket nevelőkre, részükre - az egész állományt megillető általános juttatási csomagon felül - születési és nevelési támogatást, valamint tanévindítási hozzájárulást biztosítunk évente. A munkába járással összefüggésben széles kör részére biztosítjuk a gépjárművel történő munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítést, szolgálati járatot üzemeltetünk, jelentős arányban támogatjuk a helyi közlekedési bérlet megvásárlását. Mindemellett nemcsak az aktív állomány illetményen kívüli juttatásait, illetve azok fejlesztését, hanem a nyugállományú katonákról és a honvédségi nyugdíjasokról való gondoskodást, a feléjük irányuló fokozott figyelmet is folyamatosan szem előtt tartjuk. Hisszük, hogy ez a fajta gondoskodás szintén segít minket abban, hogy hosszú távon is vonzóak legyünk a munkaerőpiacon, és ezáltal képesek legyünk megállni a helyünket ebben a versenyben is.

A már nyugdíjas kollégák támogatása kapcsán példaként említhető: a nyugállományúak, valamint házastársuk, élettársuk vagy özvegyük, valamint az általuk eltartott gyermekek jelenleg is jogosultak a Magyar Honvédség által fenntartott, illetve támogatott egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások igénybevételére. A honvéd egészségügyi ellátás lehetőségét a most honvédelmi szolgálati juttatással a haderőből kiválni kényszerülőkatonák és családtagjaik részére is biztosítjuk, egyúttal ezen személyek a továbbiakban jogosultak minden olyan pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásra, mely a nyugállományú katonát és családtagját megilletik, valamint – bizonyos eltérésekkel – továbbra is jogosultak a lakhatási támogatásokra.

A honvédelmi tárca hagyományosan jó viszont ápol a különböző érdekvédelmi szervezetekkel. (BEOSZ, HOSZ, HODOSZ) Ez a terület korábban a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár felelősségébe tartozott. Így van ez jelenleg is?Milyen változásokat tervez az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban?

A humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárként én is fontosnak tartom a honvédséghez kötődő érdekképviseleti szervezetekkel történő folyamatos együttműködést. Ennek részeként mind az aktív katonákról, mind a már rendszerből kivált nyugállományúakról való minél magasabb szintű gondoskodás és ügyeik megvitatása érdekében tartjuk meg az immár több mint 30 éve működő Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum, valamint a Honvédelmi Idősügyi Munkacsoport üléseit, melyek munkájában jómagam is aktívan részt veszek. Mindemellett örömmel fogadjuk, ha e szervezetek saját programjaikkal is csatlakoznak a Magyar Honvédség célkitűzéseihez. Az idei év egyik kiemelt feladata az egész esztendőt átölelő, elsősorban fiatalokat toborzó kampány minél sikeresebb megvalósítása, ebben is számítunk az érdekképviseletek segítségére.

A Honvéd Kadét Program – azaz a HKP – a tárca egyik sikertörténete. Hogyan lehet még jobbá tenni ezt a programot?

Országos viszonylatban a program népszerűsége ezidáig biztosította a dinamikus növekedést, de a területi lefedettség – különösen a Dunántúl esetén – nem egységes. Cél, hogy 2030-ig az ország teljes területének lefedésére törekedve, járásonként legalább 1-1 iskola vegyen részt a programban. Első lépésként a partneriskolák körének fokozott és célirányos bővítése során azokban a régiókban igyekszünk népszerűsíteni a programot, ahol még nincs partnerintézményünk, illetve ahol hadiipari központok jönnek létre. A partneriskolák számának növelése mellett azonban igen nagy figyelmet fordítunk a minőségbiztosításra is. A honvédelmi tárca célja, hogy a honvédelmi nevelés körébe tartozó foglalkozások a jövőben egységes alapelvek alapján – de a köznevelési és szakképző intézmények sajátosságainak megfelelően, az iskola pedagógiai-, szakmai programjában is rögzítetten – jelenjenek meg. Fontosnak ítéljük, hogy a megfelelő minőségbiztosítási szempontok alapján mérlegeljük a középiskolák munkáját. A partneriskolák közötti különbséget a teljesítményelvárás és a lehetséges privilégiumok jelentik: a magasabb elvárást teljesítők többlet forráshoz juthatnak, valamint olyan programokon vehetnek részt, amelyeken más iskolában tanuló kadétok nem. A partneriskoláink kadétjait a lehető leghamarabb ellátjuk formaruhával, hiszen ez az egyik legfontosabb olyan tényező, amely szükséges ahhoz, hogy a program hiteles és népszerű maradjon a fiatalok körében. Vallom, hogy a HKP folyamatos fejlődéséhez szükséges az intézmények naprakész tájékoztatása, a részükre biztosított lehetőségek, támogatások és előnyök ismertetése, valamint az iskolák észrevételeinek, javaslatainak figyelembevétele.

Milyen tervei vannak a honvédelmi és hazafias nevelés további erősítése érdekében a Honvédelmi Minisztériumnak?

Kiemelt cél, hogy a hazafias és a honvédelmi nevelés a magyar oktatás egészében szignifikánsan legyen jelen, hatékonyan beépülve a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekbe, programokba és az iskolai követelményekbe. A hatályos tanügyigazgatási szabályozók lehetővé teszik, hogy az iskolák témanapokat tartsanak, illetve projektoktatást alkalmazzanak. A honvédelmi tárca ezért kezdeményezi az iskolák számára elérhető témanapok közé beemelni a honvédelmi napot is. A programot elsősorban a területileg illetékes honvédségi szervezetek támogathatják a Magyar Honvédség részéről, amely két fő részből állna: egy rövid előadásból és interaktív programokból. Az előadás formája, módja természetesen figyelembe veszi az életkori és a helyi sajátosságokat. Annak érdekében, hogy a katonai hivatás, életpálya bemutatása hangsúlyosabban jelenhessen meg a szakképzési és köznevelési intézmények pályaorientációs programjainak, eseményeinek sorában, a Honvédelmi Minisztérium a korábbiaknál szélesebb körben biztosít lehetőséget a középiskolák és a honvédelmi szervezetek közötti együttműködésre. Azt gondolom, a céljaink elérése érdekében a pedagógusokat is meg kell nyernünk. Szükséges, hogy a pedagógusok is tudatosabban vegyenek részt a hazafias és a honvédelmi nevelési célok megvalósításában tanórai és szabadidős keretek között is. Meg szeretnénk teremteni annak a lehetőségét, hogy a tanárjelölt hallgatók tanulmányaik során az alapszakjaikhoz tartozó tantárgyak mellett megismerkedhessenek a honvédelem rendszerével, a honvédelmi feladatokkal, kompetenciákkal és a szükséges módszertani ismeretekkel.

A tanárjelölt hallgatók egyetemi tanulmányaik mellett például kapcsolódhatnak a Magyar Honvédség Önkéntes Tartalékos Rendszeréhez, ami tovább bővíti szakmai felkészültségüket és hitelességüket növelheti egy-egy iskolai honvédelmi nevelési program során.

A magyarországi középiskolák számára létrehozott Országos Haditorna Verseny jelenleg megyei fordulókból és egy országos döntőből áll. A jövőben a versenyt – ahol erre lehetőség lesz - járási szinteken is megszervezzük és egyre több középiskola jelentkezését várjuk a versengésre. Az Iskolai Közösségi Szolgálatok körében végezhető feladatok körét is bővíteni szeretnénk.

Eddig is népszerű volt a hadisírgondozás, azonban lehetővé kívánjuk tenni, hogy a fiatalok a Magyar Honvédség szabadidős, szociális, kulturális programjainak szervezésébe, azok segítésébe is bekapcsolódhassanak. Gondolok itt például az igen népszerű Honvédelmi Táborokra, melyek esetében - a fiatalok töretlen érdeklődésének köszönhetően - a férőhelyek számának további növelését tűztük ki célul.

Ugyancsak szeretnénk, hogy a Honvédelmi alapismeretek tantárgy felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tantárgyai közé, így a versenyen elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot kaphatnak, illetve az egyes tantárgyak legjobb felkészítő tanárai is díjazásban részesülnek. Ez motiválhatja a tantárgyat tanulókat és a pedagógusokat a Honvédelmi alapismeretek tantárgy tanulására és annak magas szintű oktatására, a tanulók felkészítésére.

A Honvédelmi Minisztérium évek óta kiemelt figyelmet fordít a nyugállományú katonákkal és a honvédségi nyugdíjasokkal való kapcsolattartásra. Melyek az Obsitos program eddig elért eredményei és folytatásának irányai?

A nyugállományúakról történő gondoskodás minőségi fejlesztése érdekében a honvédelmi tárca kidolgozta az életpályát lezáró programok részeként az Obsitos Programot, amelynek fejlesztését - ezzel együtt az abban foglalt feladatok végrehajtását - prioritásként kezeli. Ennek egyik eredményeként a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok informálása céljából, időszakos folyóiratként a tárca gondozásában elindult az új Obsitos kiadvány. Fontos elemeként - valamint a honvédség sajátos vásárlói közösségi méretét és országos lefedettségét kihasználva - még 2015-ben kezdetét vette a nagyobb szolgáltatókkal, vállalatokkal történő együttműködési megállapodások megkötése, melyek bővítése jelenleg is folyamatos.

Fontos megemlíteni, hogy a szociális gondoskodási körbe tartozók elhelyezése, támogatása 2023-ban is az egyik kiemelt feladat. A lakhatás-támogatási rendszer racionalizálásával és átalakításával összefüggésben a tárca – a biztosított források rendelkezésre állásának függvényében – több fejlesztési tervet is előkészített, melyek megvalósíthatósági (felül)vizsgálata jelenleg is folyamatban van.

Kiemelt program 2023-ban a honvédelem ügye iránt elkötelezett nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok részére régiónként, találkozók megtartása. Célja a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok támogatását megnyerni a haderő fejlesztése, a honvédség megerősítése, katonáink megbecsülése érdekében végzett kormányzati erőfeszítésekhez, valamint a nyugállományú katonák egy életen át felhalmozott, megszerzett szakmai tapasztalatának felhasználása a Magyar Honvédség fejlesztése, feladatai végrehajtása során. A találkozók jó lehetőséget biztosítanak a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok számára, hogy tájékozódjanak a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről, a jövőbeni tervekről a megkezdett haderőfejlesztések eredményeiről, valamint az Önkéntes Tartalékos Rendszer helyzetéről, fejlesztéséről.