„Ha ez a sors, akkor emelt fővel kell csinálni”

Az ünnepélyes könyvbemutatón jelen volt többek között Tömböl László mk. vezérezredes, vezérkari főnök, Dr. Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök, Havril Andrásné, Dr. Deák János nyugállományú vezérezredes, Dr. Tömösvári Zsigmond dandártábornok, Bíró József, a HM Központ Ellenőrzési és Hatósági Hivatal főigazgatója, Dr. Német András orvos dandártábornok, Dr. Székely György dandártábornok, valamint Székely Gábor a Petit-Real Kiadó képviseletében.

„A szerző végtelenül mély irodalmi, filozófiai, valamint lelki kutatásokon keresztül jutott el a virtuális menethez", kezdte beszédét Holló József, majd hozzátette: „Sokan ismerik azt a lelki világot, azt a tanítást, amivel Lőrincz Kálmán a katonák jobb sorsán dolgozik. Könyve egy útikalauz, mely valóban útbaigazítást ad. Lőrincz Kálmán közkinccsé teszi saját felhalmozódott gondolatait. A kötet egy hosszú katonai pálya összegzése, mely gazdag forrás a jövő tisztjeinek."
Holló József elmondta, a kötetben a háború számos tényezőjéről is olvashatunk. „Mint tudjuk, a háború a legbonyolultabb társadalmi jelenség. A könyvben feltárul, milyen tényezők befolyásolják, valamint, hogy milyen tudást, képességet kíván a katonai vezetőktől."

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója kifejtette: a könyv kérdésekkel és felvetésekkel önálló véleményalkotásra ösztönzi az olvasót. Hozzátette, a Menetben című könyv gazdag ismeretanyag, amelyet az író különböző idézetekkel tarkított (így például Ady Endrétől és József Attilától is), ez pedig azt bizonyítja, mennyire fontos, hogy összekapcsolódjon az irodalom és a katonai diplomácia. „A szerző elemző gondolkodásának serkentője volt a folyamatos szellemi munka. Mondanivalója nem memoár, nem tansegédlet, hanem egy irodalmi mű, amelyben tudományos tételek sorakoznak fel biztonságról, a honvédelemről, fegyveres küzdelemről. Az írót a változások folyamata érdekli a menet oka és geopolitikai helyzetének alakulása tekintetében."
Mint azt a könyvbemutatón megtudtuk, a honvédség pártpolitikai semlegességét is taglalja a szerző. „Tudjuk, ez egy bonyolult, ellentmondásos ügy, amely csak adminisztratív eszközökkel nem biztosítható. A sereg ugyan a politika eszköze, de a politikamentesség követelmény", hangsúlyozta Holló József.

A kötet három fejezete a katonák kiképzését taglalja. E fejezetekről a főigazgató azt mondta: „Érzelmekről, indulatokról is olvashatunk, valamint a katonák erkölcsi erőnlétéről is. A katonát, mint embert, és mint sereget is górcső alá veszi a szerző, valamint áttekinti a katonai tulajdonságokat, a testületi szellemet, a hagyományokat. A kötet az önkép, az önbecsület fontossága, a katonai hivatás, valamint a nemzeti önazonosság jellemzőit is ecseteli, a haza- és hivatásszeretetről, a csapatszellemről, a testületi szellemről pedig értékes gondolatokat fejt ki." Holló József hozzátette: „A sereg átalakulása a katonai gondolkodás szükségszerű változása volt."
Holló József hangsúlyozta, a szerző különös gondossággal értekezik a vezetésről, tervezésről, a parancsnokok feladatairól. „Ezek kemény gondolatok, melyek érezhetően igazak!", mondta, majd hozzátette: „E könyv értékes mű az irodalomban. Lőrincz Kálmán nemcsak parancsnokként, hanem tudományokkal foglalkozó hadtudósként is ír. Kötete elősegíti, ösztönzi a felelős elmélkedést, a katonai gondolkodást."

Lőrincz Kálmán a könyvbemutatón köszönetet mondott tiszttársainak, valamint azoknak, akik lehetővé tették, hogy „szabálytalan jegyzetei szabályos formát öltsenek." Lőrincz Kálmán a generációk közötti különbségekre és hasonlóságokra hívta fel a figyelmet: „Nagyapám az Osztrák-Magyar Monarchiánál szolgált, apám a németeknél, Donnál, én a Varsói Szerződésben, a fiam a pedig a NATO-nál – íme négy generáció, melyekben a katonáknak különböző megpróbáltatásokon kell keresztülmenniük. Ha ez a sors, akkor emelt fővel kell csinálni!"
A vezérezredes végezetül azt mondta: „A haderő arculatát a tiszti és a tábornoki kar határozza meg. Az új védelmi filozófia a professzionális katonai értékek újraértékelését jelenti ma egy értékválságos világban."

Lőrincz Kálmántól megtudtuk, kötetében a tisztek általános műveltségére is utal. „Ez a jegyzet egy vázlat értékességéről, közösséghez való tartozásáról. A tisztelet saját belső erejére akartam figyelmeztetni az olvasót. A filozófia szerint a véleménykülönbség a gondolkodás kezdete, éppen ezért remélem, kérdésfelvetéseim véleményalkotásra késztetik az olvasókat."