A katonai erő önmagában nem elegendő

Az „Oroszország és stratégiai környezete: konfliktus és/vagy kooperáció a magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia megközelítéséből" című kétnapos konferencia megnyitóján az altábornagy elmondta, ezzel a témával szinte kötelező foglalkozni, hiszen Magyarország egy olyan állam, amely a Kelet és a Nyugat között helyezkedik el, ezért fontos, hogy megértsük azokat a geopolitikai folyamatokat, amelyek ezt a térséget jellemzik. Oroszország megítélése kétoldalú: egyrészt a NATO számára fenyegetést jelent, másrészt viszont – az energiafüggőség miatt – sok tagállamnak partnernek számít.

Böröndi Gábor kitért arra is: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban külön figyelmet fordítanak arra, hogy a hadsereg képes legyen felderíteni, s elhárítani a különböző típusú beavatkozási kísérleteket, de önmagában a fegyveres testület nem képes minden fenyegetést kivédeni. Egy állam erejét ugyanis a diplomácia, a gazdaság, és a különböző információs műveletek adják a hadsereg mellett – hangsúlyozta.

A konferencián felszólalt Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja, aki rámutatott, Oroszország és az Európai Unió kapcsolatát tovább árnyalja, hogy az előbbi gázfelhasználásának mintegy 40 százaléka, de bizonyos kelet-közép-európai országok esetében a 100 százaléka Oroszországból származik.

A rendezvényen előadást tartott mások mellett Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója, Szenes Zoltán egykori vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és Miletics Péter, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely kutatója. A rendezvényt Baráth István dandártábornok, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka zárta.

A konferencián elhangzott, hogy a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely idén ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját, s ebből az alkalomból különböző szakmai programokat, illetve egy konferenciát is szerveznek.